Inflációs sokk az építőtelepeken is. Kénytelen növelni a beruházásokra szánt keretet a román kormány
Fotó: Rab Zoltán
Veszélybe került a nagy infrastrukturális fejlesztések végrehajtása az országban az építőanyagok drágulása miatt, emiatt a kormány – engedve az árkiigazítást követelő építőipari vállalatok nyomásának – sorra egészíti ki az állami beruházások már megítélt költségvetését.
2022. november 15., 07:322022. november 15., 07:32
Folyamatban lévő állami beruházások tucatjainak költségét kénytelenek felsrófolni a román hatóságok az építőipari anyagok árának drágulása következtében. Az országban valamivel több mint egy év leforgása alatt 15 és több mint 100 százalék közötti áremelkedés volt tapasztalható az építőanyagok piacán, gyakorlatilag minden megdrágult a vasbetontól, téglától kezdődően a faanyagokon át a rézig és a kavicsig.
A romániai vállalatvezetők az építőipari és kiskereskedelmi árak erőteljes emelkedésére számítanak a következő három hónapban – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) hétfőn közzétett adataiból.
Idén nyáron az ország legnagyobb közúti építővállalata, az UMB Spedition zsarolásnak is beillő nyomásgyakorlásba fogott a hatóságokkal szemben. A Dorinel Umbrărescu üzletember tulajdonában lévő társaság azt követelte a kormánytól, hogy az infrastruktúraépítési költségeket emeljék az alapanyagok drágulásához mérten. A cég egyúttal kezdeményezte állami közbeszerzéseken nyert megbízatásai békés úton történő felmondását a közúti infrastruktúrát kezelő országos társaságnál (CNAIR), egyúttal júliusban felfüggesztette a munkát a munkatelepein.
A román „aszfaltkirálynak” is nevezett Umbrărescuhoz hasonlóan korábban más építőipari vállalkozók is azzal fenyegetőztek, hogy felfüggesztik a közbeszerzéseken elnyert infrastrukturális munkálatok végrehajtását az árrobbanás következtében.
Hatott a fellépés: a román kormány beismerte, hogy a posztCovid-korszak, az energiaválság és a Fekete-tenger térségében kirobbant háborús konfliktus kiváltotta előre nem látható helyzet krízist okozott az építőiparban, és veszélybe sodorta a nagy infrastrukturális beruházások végrehajtását. A Nicolae Ciucă vezette kabinet sürgősségi rendeletet fogadott el a már megkötött szerződésekben rögzített árak kiigazításáról, bizonyos többletköltségek elszámolásáról.
Az állami árkiigazítás keretében a CNAIR a napokban hozzájárult az észak-erdélyi autópálya Magyarnádas és Berettyószéplak közötti, 13,5 kilométeres szakaszának kivitelezéséről szóló szerződés értékének 19,1 százalékos emeléséhez. Ennek nyomán a török Nurol társasággal kötött szerződés értéke 384,14 millió lejről 457,49 millióra emelkedett. Ennek a sztrádaszakasznak egyébként eddig több mint 50 százalékával elkészült a kivitelező. De persze a költségek felsrófolásának legfőbb haszonélvezője az UMB Spedition, amely számára októberben hat nagyszabású sztrádaépítés esetében foganatosított árkiigazítást a közúti infrastruktúrát kezelő állami társaság. Ezek közül egy szerződés értéke 16, a többié 21, 22, valamint 23 százalékkal emelkedik, az építőipari vállalat pedig 747 millió lejjel nagyobb összeghez jut a közbeszerzésen megállapított költséghez képest.
Ennek kivitelezésére hat társaság jelentkezett, a versenytárgyaláson meghirdetett ár pedig 3,9 milliárd euró, ami azonban kormányzati illetékesek szerint sem reális már.
Mint arról beszámoltunk, a bukaresti kormány októberben jóváhagyta a Kolozsvárra tervezett metróvonal költségeinek megemelését, ennek alapján a 21 kilométeres földalatti az eredeti tervekhez képest 35 százalékkal kerül többe, és 2,7 milliárd lejbe kerül. Megemelték a hatóságok egy nagyszabású vasúti infrastruktúrafejlesztés költségét is. A Brassót Segesvárral összekötő vasúti pálya 83 kilométeres szakaszának felújítására 23,69 millió lejjel többet ítéltek meg nemrég az Alstom társaságnak, amely így több mint 3 milliárd lejért korszerűsítheti az érintett szakaszt.
Újabb esélyt kapott a kolozsvári metróvonal megépítésének terve, miután szerdán jóváhagyta a kormány a megemelt költségeket. Eszerint a kincses várost Szászfenessel összekötő metróvonal a korábbi becslésekhez viszonyítva 35 százalékkal kerül többe.
Az UniCredit megvásárolta az Alpha Bank Románia többségi részvénycsomagját – írja az Economedia.ro az olasz pénzügyi csoport bankfelvásárlást rögzítő közleménye alapján.
November 4-étől, hétfőtől ismét jegyezhetők a Tezaur program keretében kibocsátott lakossági állampapírok – tájékoztatott a pénzügyminisztérium.
A japán Itochu Corporation építené meg a tárnicai vízerőművet az Erdélyi-Szigethegységben – írja az Economedia.ro a bukaresti energiaügyi minisztérium közleménye alapján.
Romániában 12,8 százalékkal nőtt a külföldi turisták száma 2023 első kilenc hónapjában az előző év azonos időszakához képest – közölte hétfőn az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Az ország újraiparosítása, valamint a kis- és középvállalkozások támogatása a két fő pillére a román gazdaság egészséges fejlődésének – jelentette ki Marcel Ciolacu miniszterelnök szombaton Aradon, miután helyi üzletemberekkel találkozott.
Az európai gazdasági válság Romániában is érezteti a hatását, de nem fog recesszióba lépni az ország – jelentette ki szombaton Marcel Ciolacu miniszterelnök. Elemzők nemrég arra figyelmeztettek, hogy jövőre nem zárható ki a recesszió.
Magasabb fizetéseket ígért a négy évvel ezelőtti választási kampányban a két leghosszabb ideig kormányzó politikai alakulat, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) és a Szociáldemokrata Párt (PSD) is. Vajon a politikusok betartották a szavukat?
Az idei év első kilenc hónapjában 5119 cég és egyéni vállalkozó (PFA) jelentett fizetésképtelenséget, 11,82 százalékkal több, mint 2023 azonos időszakában, amikor 4578 esetet regisztráltak.
Kolozs megyében 40–45 százalékkal magasabbak a fizetések az északnyugati régió többi megyéjéhez képest – derül ki a Beszterce-Naszód megyei regionális statisztikai igazgatóság pénteken közzétett elemzéséből.
Hosszas huzavonát követően végre épülhet Románia eddigi legdrágább autópálya-szakasza. Két török cégnek ítélték oda az észak-erdélyi autópálya utolsó két szakaszának megépítését.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!