2010. július 16., 09:492010. július 16., 09:49
„A 90-es években szenvedtünk, a határon volt a tartalék, és emiatt az ország nem tudott kölcsönt felvenni” – részletezte a jegybankelnök. Hozzátette: a tartalékok immár „túlestek” stagnálási periódusokon is, nem csak növekedtek. „A stagnálási periódusok sem jelentenek valami rosszat. Sajnos a 10 év növekedés a közvéleményben azt a nézetet alakította ki, hogy ha növekedik, akkor jó, ha csökken vagy stagnál, az rossz. Az egyik célkitűzés, hogy bebizonyítsuk, ez a felfogás helytelen.
A tartalék nem nőhet a végtelenségig, mert van egy optimális szintje” – magyarázta Isărescu. Mint mondta, a nemzetközi tartalék egyik célja az állam hitelességének biztosítása, a külföldi kölcsönök gördülékeny lebonyolítása, a külügyi sebezhetőség korlátozása a válsághelyzetekben vagy a nemzetközi tőkepiachoz való hozzáférés korlátozása esetén. „Nagyon fontos ez a cél. Nem lehet gyorsan megérteni. Bármennyire is tisztán és érthetően mondtuk el ezeket a mondatokat, úgyis elszállnak a fülek mellett” – fogalmazott a BNR elnöke. Mint mondta, Romániának idén 8-9 milliárd eurót kell kölcsönkérnie a belföldi és külföldi piacokról. Azt is hozzáfűzte: a magán- és államadósság, a belföldi és külföldi adósság jóval nagyobb, mint a valutatartalékok. A Román Nemzeti Banknak júniusban 31,6 milliárd euró valutatartaléka volt, ez 362 millió euróval kevesebb, mint májusban.
A jegybankelnök ugyanakkor arról is beszélt, hogy a BNR egy év alatt elköltené az aranytartalékának megfelelő összeget, ha köteles lenne fedezni a társadalombiztosítások deficitjét. „Lehetetlen elkerülni a korrekciókat, amelyeket jelenleg a valutatartalék felhasználásával akarnak megoldani. Az állam azonban ezt követően már nem kérhetne kölcsönt éppen ezen deficitek fedezésére. Csak a társadalombiztosítási költségvetés hiánya hárommilliárd euró, azaz Románia teljes aranytartaléka. Ez a hiány strukturális, nem ideiglenes. Ha ezt nem korrigáljuk, minden évben három-négy-öt milliárd eurót kell majd fizetnünk, mert a hiány nőni fog. Az aranytartalék csak egyetlen évre lenne elegendő” – közölte Isărescu. Mint hangsúlyozta, a deficit finanszírozásának tilalma nemcsak a jegybank által alkalmazott elméleti koncepció, hanem benne van az Európai Unió alapszerződésében. „Furcsának tartom, hogy a valutatartalékok más célra való felhasználását parlamenti képviselők javasolták. A politikai pártok szerezzék be a saját jogi tanácsadóikat” – szögezte le Isărescu.
A kormány közben a társadalombiztosítási alap egységesítéséről tárgyal a különböző biztosítási rendszerek közötti különbségek megszüntetése érdekében, ezáltal ugyanis csökkenne a társadalombiztosítási hozzájárulást nem fizetők száma. Az alap egységesítése érdekében jelentős mértékben csökkentik a hozzájárulás fizetése alól kivételezettek számát, ugyanakkor módosítják a hozzájárulások kiszámítására vonatkozó előírásokat is. A további elemzések függvényében korlátozhatják a biztosítottaknak nyújtott kedvezményeket – derül ki egy, a Mediafax hírügynökség birtokába jutott hivatalos dokumentumból. Jelenleg a társadalombiztosítási hozzájárulás (tb/CAS) kiszámítása nem egységesen történik, jelentős különbségek vannak a különféle biztosítási rendszerek között (nyugdíj-, munkanélküli-, egészségbiztosítási alap) azon jövedelemkategóriák tekintetében, amelyeket nem számítanak bele az alapba. Ugyanakkor a hozzájárulások kiszámítására szolgáló alap jelentősen eltér az Adótörvénykönyv által előírt adóalaptól.
A kormány szerint a tb-alap eltérései nehézséget okoznak az adófizetők számára, akik nem tudják kiszámítani, mennyit kell befizetniük, ráadásul a pénzügyi ellenőrök is nehezen tudják ellenőrizni, hogy az illető tisztességesen befizette-e a járulékokat, a jelenlegi állapotok ugyanis lehetővé teszik a csalást is. Az egységesítés során a jövedelmek adóalapjának meghatározásából indulnak ki, amelyet az Adótörvénykönyv rögzít. „Az alap egységesítése két pilléren nyugszik majd: egyik a munkaviszonyban állók esetére, a másik a szabadfoglalkozásúak jövedelmére” – áll a dokumentumban. „Várhatóan enyhén csökkentik a járulékok szintjét, mégpedig oly módon, hogy a pénzügyi teher ugyanakkora maradjon, és a különféle alapok költségvetéseibe befolyó összeg állandó legyen. A mechanizmus révén azok, akik eddig nem fizettek bizonyos hozzájárulást, ezután fizetni fognak, a legtöbb adófizető azonban (azok az alkalmazottak, akik fizetésükön kívül más jövedelemre nem tesznek szert) valamivel kevesebbet fizetnek be” – áll a dokumentumban. Az alap egységesítésével egy időben egységes nyilatkozatot vezetnek be a munkaadók számára a szociális hozzájárulásokról. Az egységes nyilatkozat bevezetését lehetővé tevő informatikai rendszert legkésőbb szeptemberig kidolgozzák, a szociális járulékok új bevallásának rendszerét jövő évtől alkalmazzák.
Az idei év első négy hónapjában a román költségvetés hiánya a bruttó hazai termék (GDP) 2,94 százalékát (56,2 milliárd lej) tette ki, ami romlást mutat az idén március vége óta, amikor a deficit a GDP 2,3 százalékára rúgott.
Európa élvonalában látja a magyar élelmiszeripart és az élelmiszeripari mérnökképzést Németh Csaba, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) oktatója. A magyarországi szakember fő kutatási területéről, a tojásfeldolgozásról is beszélt portálunknak.
Florin Barbu mezőgazdasági miniszter szerint 30 százalékkal nőtt az alapélelmiszerek értékesítése a kereskedelmi árrés korlátozásának hatálybalépése óta.
Tovább erősödött kedden a román deviza az euróval szemben, amelynek az értéke a Román Nemzeti Bank (BNR) referencia-árfolyamán 0,02 banival 5,0991 lejre csökkent a hétfői 5,0993 lejről.
Június 10-én újabb 1,3 milliárd eurót utalnak ki Romániának a helyreállítási alapból – jelentette be kedden Tánczos Barna pénzügyminiszter.
Költségvetési válság van Romániában Ilie Bolojan ügyvivő elnök szerint, mert a mindenkori kormány évek óta többet költ, mint amennyit megengedhet magának. Olyan helyzetbe kerülhetünk, hogy adóemelésre kényszerülünk – kongatta meg egyúttal a vészharangot.
Két év alatt megduplázódott a munkaerőhiány a közúti szállítmányozásban – állítja az egyik szakmai szervezet vezetője, aki szerint Arad megyében jelenleg 1500 hivatásos gépkocsivezető „hiányzik” az ágazatból.
Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) lefelé módosította a román gazdaságra vonatkozó idei előrejelzését.
Áprilisban 4,9 százalékon stagnált az éves infláció Romániában, a legjelentősebb mértékű, 6,83 százalékos árnövekedést a szolgáltatói szektorban regisztrálták – közölte kedden az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Kérészéletűnek bizonyult a környezetvédelmi minisztérium által meghirdetett roncstraktorprogram, a Környezetvédelmi Alap számítógépes rendszere összeomlott. A portálunk által megkérdezett szakpolitikus szerint a program iránt óriási az érdeklődés.