A Nemzetközi Valutaalap (IMF) sokat segített abban, hogy Románia koherens pénzügyi és gazdasági politikákat kövessen az elmúlt években – jelentette ki szerdán Mugur Isărescu. A Román Nemzeti Bank (BNR) elnöke azt követően nyilatkozott erről újságírói kérdésre válaszolva, hogy az IMF, az Európai Bizottság és a Világbank szakértőiből álló küldöttség kedden elkezdte soron következő felülvizsgálati látogatását Bukarestben.
2015. május 20., 15:532015. május 20., 15:53
Isărescu, aki korábbi megnyilatkozásai alapján szintén kifejezésre juttatta, hogy szerinte Bukarestnek újabb megállapodásra lesz szüksége a nemzetközi hitelezőkkel, kifejtette: az IMF-fel való együttműködés egyik előnye az volt, hogy a washingtoni pénzintézet „összesítőként\" működött, vagyis az egymással hiányosan kommunikáló román intézmények politikáit összehangolta.
Bankok: kell a valutaalap
A romániai bankok többsége szerint a pénzügyi stabilitás érdekében tovább kellene vinni a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) megkötött hitelmegállapodást – derül ki az EZ Románia auditáló és tanácsadó cég felméréséből. A kutatás eredményei szerint a válaszadók 68 százaléka szeretné, ha Románia folytatná az együttműködést az IMF-fel, míg 32 százalék ellenzi ezt. A kérdőívre válaszoló pénzintézetek a piac 90 százalékát fedik le.
„Ennyi év együttműködés után elmondhatom, hogy az IMF segített Romániának abban, hogy a pénzügyi-gazdasági politikája következetesebb legyen, ugyanis helyi szinten az intézmények sokszor „későfeudalizmusban” szenvednek, vagyis ezek vezetői nem beszélnek egymással eleget, így az IMF külön-külön egyeztetve velük, felhívta a figyelmet, amikor a különböző politikák nem voltak összehangolva\" – magyarázta az MTI beszámolója szerint.
Úgy vélte, Romániának még mindig a szerkezeti reformok terén vannak tennivalói, és a pénzügyi-monetáris intézkedések nem pótolhatják ezeket.
Mint ismeretes, az IMF tavalyi és idei felülvizsgálati látogatásai kudarccal végződtek. Legutóbb az év elején a felek nem tudtak megállapodni a lakossági gázár liberalizálásának ütemtervéről, valamint a szénbányászatban tervezett szerkezeti átalakításokról. Ráadásul az IMF kételyeit fejezte ki a kormány adócsökkentési terveinek fenntarthatóságáról is. A május 26-ig tartó felülvizsgálati látogatáson tárgyal először a bukaresti kormány a nemzetközi hitelezőkkel az adócsökkentési tervekről.
Romániának a két évvel ezelőtt az IMF szervezésében kötött, 4 milliárd euró értékű elővigyázatossági hitelszerződése szeptemberig van hatályban. A felmerült nézeteltérések miatt kérdésessé vált, hogy Románia le tudja-e zárni sikeresen a hitelmegállapodást. A kormány egyébként nem nem akar újabb készenlétihitel-megállapodást, ám nem zárkózott el attól a lehetőségtől, hogy rugalmas hitelvonal biztosításáról folytasson tárgyalásokat az IMF-fel.
Április elsejétől Belgiumban havi 2029,88 euróra nő a minimálbér, és ezzel ötre nő azoknak az európai uniós országoknak a száma, ahol a havi bruttó minimálbér meghaladja a 2 000 eurót – írja az Euractiv.
Sürgősségi rendelettel törölte csütörtökön a kormány a 2022/22-es számú sürgősségi rendeletbe foglalt termelő-fogyasztói „napfényadót”, és módosított az energiaárak korlátozásának rendszerén.
A kormány fenntartja az energiaár-sapkákat, de módosít az árplafonokon a fogyasztók javára – jelentette be a csütörtöki kormányülés elején Marcel Ciolacu miniszterelnök.
Elfogadta a bukaresti parlament, hogy 25 ezer lejig terjedő fogyasztási kölcsön esetében legtöbb az összeg kétszeresét kérheti vissza ügyfelétől a hitelező. Eddig olyan esetek előfordultak, hogy a felvett összeg akár hatszorosát kellett visszafizetni.
Az átlagos óránkénti munkaerőköltség tavaly az EU-ban 31,8 euró, az euróövezetben pedig 35,6 euró volt, míg 2022-ben az EU-ban 30,2 euró, az euróövezetben pedig 34 euró – derül ki az Európai Statisztikai Hivatal (Eurostat) szerdán közzétett adataiból.
A Romániai Fuvarozók Szövetsége (COTAR) szerint a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítások (kgfb/RCA) árának befagyasztása „senkinek sem segít”, de ami az árstop után következik, az „felér majd egy katasztrófával”.
A pénzügyminisztérium azt javasolja, hogy hosszabbítsák meg június 30-áig a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítások (kgfb/RCA) árának befagyasztását; az erről szóló tervezetet már közvitára bocsátották – jelentette be Marcel Boloş tárcavezető.
Bár Románia példásan betartja az orosz kőolajtermékek behozatalára vonatkozó EU-s előírást, az orosz kőolaj „tisztára mosásáról” közismert Indiából és Törökországból nagyságrendekkel nőtt a behozatal tavaly.
Románia 2022-höz képest egy helyet rontva a 44. volt 2023-ban az életminőség és a társadalmi jólét tekintetében a vizsgált 170 ország kedden közölt rangsorában.
A közalkalmazotti és a versenyszférában egyaránt látványosan, 34 százalékról 41 százalékra nőtt 2002 és 2021 között a nők aránya a romániai intézmények és vállalatok vezetőtestületeiben – derül ki a Friedrich-Ebert-Stiftung Románia adataiból.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!