Kiradírozták. A tervezett körgyűrű útvonala
Fotó: Facebook/Asociația Pro Infrastructură
Törölték a kolozsvári körgyűrű második szakasza ügyében kiírt versenytárgyalást, miután öt hónapig „kotlottak” az egyetlen kivitelezési ajánlaton – adta hírül a Pro Infrastruktúra Egyesület.
2024. április 27., 20:202024. április 27., 20:20
2024. április 27., 20:252024. április 27., 20:25
Az infrastrukturális nagyberuházásokat figyelő, civil szakembereket tömörítő szervezet Facebook-bejegyzésében „hihetetlennek” nevezte az Emil Boc vezette polgármesteri hivatal kínlódását, amely a terelőútprojekt kivitelezési próbálkozásai során tapasztalható. Emlékeztetnek: 2017-ben 12 hónap alatt tervezték a megvalósíthatósági tanulmány elkészültét, ám ez négy évet tartott, majd a kivitelezés érdekében kiírt első versenytárgyalásra 2023 februárjáig kellett várni, de senki nem jelentkezett.
„Talán a harmadik szerencsét hoz” – jegyezte meg ironikusan a Pro Infrastruktúra Egyesület.
Az Economedia.ro portál szombati tájékoztatása szerint a projekt még „folyamatban van” státussal szerepel a közbeszerzések elektronikus rendszerében (SEAP) június 25-ei határidővel, de a polgármesteri hivatal minden bizonnyal már értesítette a jelentkezőt a kiírás törléséről.
Ami a beruházásra lehívott európai uniós pénzek elvesztését vonhatja maga után. Hevesen bírálta emiatt Emil Bocot Horațiu Cosma volt szállításügyi államtitkár is: az ellenzéki Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) politikusa szerint ezzel a kolozsváriak lemondhatnak arról, hogy 2030 előtt körgyűrűn közlekedhessenek.
Amint arról beszámoltunk, bő két hete sürgős döntéshozatalra szólította fel a kolozsvári hatóságokat a Pro Infrastruktúra Egyesület, amely érthetetlennek tartotta, miért kell ennyit várni a körgyűrű második szakasza ügyében kiírt versenytárgyalás eredményére, hiszen csupán egyetlen jelentkező volt a kivitelezésre. Az úgynevezett metropolisz-körgyűrű vonatkozó, a kincses város nyugati bejárata és a tőle keletre található Apahida között tervezett, a kincses várost dél felől elkerülő szakaszát a nagyszebeni CON-A és a besztercei Dimex által vezetett csoportosulás szerette volna megépíteni.
Az elsőben két szakaszt valósítanak meg: az első alig több, mint két kilométeres, viszont az ország legforgalmasabb útszakaszának hatsávossá bővítését jelenti Kolozsvár és Szászfenes, a leendő regionális sürgősségi kórház között. Itt már tavaly nyáron győztest hirdettek, és hamarosan nekifoghatnak a munkálatoknak.
Sürgős döntéshozatalra szólította fel a kolozsvári hatóságokat a Pro Infrastruktúra Egyesület, amely érthetetlennek tartja, miért kell immár négy és fél hónapja várni a körgyűrű második szakasza ügyében kiírt versenytárgyalás eredményére.
A második szakasz – mely ügyében a Pro Infrastruktúra is felszólalt – több rész összevonásával alakult ki. A főút több mint 20 kilométeres, illetve csaknem ugyanennyi hosszúságú bekötőút megépítését is feltételezi a Kolozsvár nyugati és keleti határát déli irányban összekötő új terelőút. Ez ez első munkafázis összesen 6 milliárd 135 millió lejbe (több mint 1,2 milliárd euróba) kerül a kolozsvári önkormányzat által nemrég frissített műszaki gazdasági mutatók szerint – 442 millió lejjel (89 millió euróval) többe, mint a korábbi becslések alapján.
Az első munkafázist négy éven belül szeretnék megvalósítani. Ugyanennyi idő jutna a második kivitelezésére is, amely még jóval odébb van, de máris több mint 2 milliárd 523 millió lejesre növelték tervezett költségvetését (188 millió lejes kiegészítésről döntöttek). Ebben a fázisban nyugat felé kiépítenék az összeköttetést a regionális kórház és az észak-erdélyi autópálya gyalui lehajtója között, illetve a keleti oldalon Apahidától észak, Telekfarka felé.
A megyei tanács is beszáll a Kolozsvár polgármestere által jó ideje ígérgetett helyiérdekű vasút projektjébe, egyelőre tízmillió euróval. Bár a HÉV-ötlet viszonylag egyszerűen kivitelezhető lenne, a metróálom megvalósítása háttérbe szorította.
Két római katolikus és egy evangélikus templom felújítására hagyott jóvá költségvetési támogatást az Arad megyei közgyűlés legutóbbi ülésén. A jövőben újabb egyházközségek kaphatnak finanszírozást.
Elkezdődtek a Korond-patak elterelési munkálatai a bányakatasztrófa sújtotta Parajdon. A sóbányából kijutó sós víz környezetvédelmi problémákat okozhat – közölte kedden a Digi24-nek nyilatkozva Mircea Fechet.
Megszaporodtak a hatósági házkutatások a nem halálos fegyverek bejelentés nélküli, illegális birtoklása miatt. Kedd délelőtt Bihar megyében 44 házkutatás keretében 26 fegyvert és nagy mennyiségű lőszert foglaltak le.
Hatósági felügyelet alá helyezték az ópálosi rendőrőrs parancsnokát, akit korrupcióval, illegális gazdasági tevékenység folytatásával, valamint a fegyvertartási szabályok megsértésével gyanúsítanak.
A parajdi sóbánya katasztrófahelyzetének súlyos és tartós ökológiai és társadalmi-gazdasági következményeire figyelmeztet Hartel Tibor biológus, ökológus, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) oktatója Facebook-oldalán.
Őrizetbe vettek a rendőrök egy könyvelőnőt, aki összesen több mint kétmillió lejt tulajdonított el több Temes megyei vidéki iskolától, amelyeknek dolgozott.
Folytatódik a középkori Erdély egyik legfontosabb épülete, a gyulafehérvári fejedelmi palota restaurálása: a főépület tavalyi megnyitása után újabb szárnyat újítanak fel európai uniós alapokból.
Fokozott légköri instabilitás miatt adott ki elsőfokú, vagyis sárga figyelmeztetést az ország hét megyéjére kedden az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM).
A Maros Vízügyi Igazgatóság ellenőrzötten vizet enged ki a Bözödújfalusi-víztározóból a Kis-Küküllő folyó magas sókoncentrációjának hígítására, miután a parajdi sóbánya elárasztása nyomán Dicsőszentmártonnál az ivóvíz határérté<
Készenléti állapotot rendeltek el a Maros megyei hatóságok, miután a parajdi sóbánya telítettsége következtében jelentősen megnőtt a Kis-Küküllő sókoncentrációja. Mintegy 40 ezer lakos számára ihatatlanná vált a vezetékes víz.
szóljon hozzá!