Nagy a zűrzavar. Mivel a cégek nem léptek időben, több időt kapnak a polgárok a megfelelő villanyáram-szolgáltató kiválasztására
Fotó: Pál Árpád
Nem kell a jelenlegi árszintél jóval drágább, egyetemes szolgáltatási árat fizetnie a villanyáram-szolgáltatásért annak, aki március 31-éig új szerződést köt, hanem esetében az időközben választott szabadpiaci árat visszamenőleg, már január 1-jétől alkalmazzák, amennyiben életbe lép az Országos Energiaár-szabályozó Hatóság (ANRE) által közvitára bocsátott rendelettervezet. Nagy-Bege Zoltánnal, a hatóság alelnökével az energiapiaci liberalizáció során felmerült gondokról és a szerződéskötés folyamatáról beszélgettünk.
2021. január 06., 07:592021. január 06., 07:59
2021. szeptember 10., 12:142021. szeptember 10., 12:14
Március 31-ig tolná ki a határidőt az Országos Energiaár-szabályozó Hatóság (ANRE), amíg a lakossági fogyasztók szabadpiaci szerződést köthetnek a jelenlegi vagy az új szolgáltatóval anélkül, hogy ez drágulást eredményezne – erősítette meg kedden a Krónika megkeresésére Nagy-Bege Zoltán, a hatóság alelnöke. Mint részletezte, a hétfőn közvitára bocsátott tervezethez jövő csütörtökig várják a módosító javaslatokat, és pénteken a szabályozó tanács elé terjesztik jóváhagyásra.
A felmerült gondok nyomán március 31-éig meghosszabbíthatja az Országos Energiaár-szabályozó Hatóság azt a határidőt, ameddig a lakossági fogyasztók kiválaszthatják a számukra legelőnyösebb árat kínáló szolgáltatót a versenypiacon.
Ez azért fontos, mert – mint ismeretes – az egyetemes szolgáltatási rendszerben 13–26 százalékkal drágábban számlázzák az áramot a szolgáltatók, tehát március 31-ig érdemes szolgáltatót választani, szerződést kötni a meglevő vagy egy új szolgáltatóval. A drágulás az inaktív fogyasztókat érinti, akik maradnak a szabályozott szerződésen, az egyetemes szolgáltatási áron – hívta fel a figyelmet az ANRE alelnöke, hangsúlyozva, választani kell egy ajánlatot a jelenlegi szolgáltató kínálatából, vagy új kereskedővel kell szerződni, mert az egyetemes szolgáltatói árnál minden kereskedő szabadpiaci ára kedvezőbb.
Fotó: Pixabay
A március 31-ig történő halasztás több ok miatt is indokolt – húzta alá Nagy-Bege Zoltán is. Elmondta, hétfőn egyeztettek a szolgáltatókkal, kiderült, hogy hatalmas az érdeklődés, próbálják elkerülni, hogy tömegek gyűljenek össze a kapcsolattartó fiókoknál, tekintettel a járványügyi korlátozásokra. A halasztással ugyanakkor időt adnak a fogyasztóknak, hogy tájékozódjanak, majd tudatosan döntsenek.
Az időre mindenképpen szükség van, mert a fogyasztók többsége nem tudja, milyen árat, csomagokat kínál a jelenlegi szolgáltatója. Az ANRE alelnöke felidézte, a kereskedőknek 2020 folyamán két tájékoztatót kellett volna kiküldeniük, a második, decemberben esedékes értesítéssel pedig már meg kellett volna érkeznie a szabadpiaci árajánlatnak, feltüntetve az egyetemes fogyasztói árat is, amivel folytatódik a szerződéses viszony, abban az esetben ha a lakossági fogyasztó nem tesz semmit, és nem köt új szerződést.
Bár ezt a szolgáltatóknak decemberben kellett volna megtenniük, a kötelezettség januárra is érvényes. A hatóság várja a jelentéseket, hogy december folyamán hány értesítőt és ajánlatot küldtek ki, kivizsgálják a helyzetet, amennyiben pedig a szolgáltatók nem tettek eleget a kötelezettségeknek büntetésre számíthatnak – mutatott rá Nagy-Bege Zoltán. Arra is felhívta a figyelmet, hogy azok a háztartási fogyasztók, akik már a szabadpiacon vannak, nem kapnak értesítést.
tulajdonképpen már decemberben meg kellett volna kapniuk, s ezek a fogyasztók nem kapnak új ajánlatot.
A hivatalos statisztikák szerint Romániában mintegy 8 millió lakossági fogyasztó van, közülük 2 millió már a szabadpiacon, tehát 6 millió háztartási fogyasztót kellett volna decemberben kiértesíteni.
Fotó: Gergely Imre
Nagy-Bege Zoltán kérdésünkre arra is kitért, hogy – amint a hatóság honlapján elérhető ár-összehasonlítóban is megjelenik – változó vagy fix árat lehet választani. Ugyanakkor a szerződés időtartamát is ki lehet választani,
Aki a leszerződött időszakra a fix árat választja, nem érheti meglepetés, hogy a szolgáltató utólag módosítja a díjszabást. Vannak ugyan a szerződésben kitételek, hogy bizonyos körülmények között módosulhat a megállapodás, vagy akár az ár, de bármilyen módosításról a szolgáltató legalább 30 nappal korábban köteles értesíteni a fogyasztót, aki eldöntheti, hogy elfogadja azt, vagy keres másik szolgáltatót.
Az energetikai minisztérium január 15-e után arról dönthet, hogy sürgősségi kormányrendelettel hosszabbítja meg azt a határidőt, ameddig a lakosság a versenypiacról kiválaszthatja a számára legelőnyösebb ajánlattal kecsegtető villanyáram-szolgáltatót.
Mint a hatósági illetékes részletezte, minden kereskedő legalább három lehetőséget biztosít a szerződéskötésre: személyes, online vagy telefonos megoldást. Nagy-Bege Zoltán elmondta, az egyeztetések során az derült ki, hogy
Online a kereskedő honlapján a megfelelő ajánlatot kiválasztva lehet szerződést kötni, akinek erre nincs lehetősége, telefonon is intézkedhet, fel lehet hívni a szolgáltató telefonközpontját, az ügyfélkód alapján azonosítják a telefonálót, tájékoztatják a lehetőségeiről, az ajánlatokról, majd regisztrálják az opcióját, és a következő számlával kiküldik az új szerződést, amit aláírva postán lehet visszaküldeni, vagy személyesen bevinni a kapcsolattartó fiókba.
„Megpróbáltuk úgy lefedni a lehetőségeket, hogy minden fogyasztónak legyen esélye szerződést kötni, vagy kereskedőt váltani” – ecsetelte Nagy-Bege Zoltán. Arra is kitért, hogy egy megkereséses ügyintézés van, a kiválasztott szolgáltató vállalja a bürokratikus procedúrát, például a régi szerződés felbontását. Az új szolgáltatók kérhetnek viszont tulajdonjogot igazoló dokumentumot vagy a személyazonossági igazolvány másolatát.
A hatóságok nem tájékoztattak megfelelően, így a fogyasztók több mint 90 százaléka nem tudja, hogy 2021. január 1-től liberalizálják a villanyáram árát – olvasható az ágazati szakembereket tömörítő Intelligens Energia Egyesület (AEI) közleményében.
Megjelent az ENSZ idei jelentése az emberi fejlettségi szintről, mely a hagyományos statisztikai mutatóknál komplexebb, pontosabb módon hivatott számszerűsíteni az emberi jólét mértékét egy index segítségével.
Az Európai Parlament csütörtökön elfogadta az új autók és kishaszongépjárművek szén-dioxid-kibocsátási teljesítményszabványaira vonatkozó célzott módosítást.
Marcel Boloș európai beruházásokért és projektekért felelős miniszter úgy véli, szóba se jöhet egy hitelmegállapodás a Nemzetközi Valutaalappal (IMF), ami szerinte az országos helyreállítási tervben foglaltaknál „fájdalmasabb” reformokat vonna maga után.
Az év első három hónapjában 2,496 millió vendéget fogadtak a romániai kereskedelmi szálláshelyeken (beleértve a kiadó apartmanokat és szobákat is), alig 1 százalékkal többet a 2024 januárja és márciusa között jegyzettnél.
Csütörtökön is folytatta lejtmenetét a román fizetőeszköz: a Román Nemzeti Bank (BNR) által 13 órakor kiközölt referencia-árfolyam 5,12 lej/euró volt a szerdai 5,0991 után, ami 0,0231 százalékos növekedést jelent.
Nincs pozitív szcenárió, gazdasági szempontból az idei egy sötét év lesz – vetítette elő derűlátásra nem túl sok okot adóan a Krónika megkeresésére Rácz Béla Gergely, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának docense.
Magyarországon és Horvátországban terjeszkedik a román fogászati vállalat, a Dental Holding – írja az economedia.ro a cég közleménye alapján.
Indoklással ellátott véleményt küldött az Európai Bizottság (EB) Romániának, amiért korlátozza a gáztermelők szabadságát a földgáz nagykereskedelmi árának megállapításában.
Miután kétévnyi viszonylagos stabilitás után az elmúlt 5 évben tapasztalt legnagyobb, 2,5 százalékos ugrással kedden az árfolyam átlépte az 5 lej/eurós lélektani határt, szerdán is tovább gyengült a román deviza az európai fizetőeszközzel szemben.
Bár Románia továbbra is az Európai Unió alacsonyabb átlagbéreket kínáló országai közé tartozik, a vásárlóerő-paritás (PPS) alapján már nem szerepel a sereghajtók között – derül ki az Euronews elemzéséből.
szóljon hozzá!