Nem indul zökkenőmentesen az árliberalizáció: több hatóság is vizsgálja a villanyáram-szolgáltatókat a felmerült gondok miatt

Dönteni kell. Január elsejétől 13–26 százalékkal nagyobb villanyszámlára számíthat, aki nem kötött a versenypiacon új szerződést •  Fotó: Barabás Ákos

Dönteni kell. Január elsejétől 13–26 százalékkal nagyobb villanyszámlára számíthat, aki nem kötött a versenypiacon új szerződést

Fotó: Barabás Ákos

Az energetikai minisztérium január 15-e után arról dönthet, hogy sürgősségi kormányrendelettel hosszabbítja meg azt a határidőt, ameddig a lakosság a versenypiacról kiválaszthatja a számára legelőnyösebb ajánlattal kecsegtető villanyáram-szolgáltatót, miután minden jel arra utal, hogy a szolgáltatók nagyon sok fogyasztót nem értesítettek időben az energiapiaci liberalizációról.

Bálint Eszter

2021. január 04., 14:142021. január 04., 14:14

2021. szeptember 10., 12:142021. szeptember 10., 12:14

Liberalizálták január elsejétől a romániai energiapiacot, így a lakossági fogyasztók ezentúl már nem az Országos Energiaár-szabályozó Hatóság (ANRE) által megszabott, hanem a piaci verseny által kialakított árat fizetik a felhasznált villanyáramért. Az Agerpres hírügynökség szerint az a hatmillió fogyasztó, aki mostanig a szabályozott energiapiacon maradt,

január elsejétől 13–26 százalékkal nagyobb villanyszámlára számíthat, ha nem kötött a versenypiacon új szerződést, és továbbra is az egyetemes szolgáltatási rendszerben maradt.

A legnagyobb mértékű, 26 százalékos drágulásra a bánsági Enel Distribuţie ügyfelei számíthatnak, ezt követi az Enel Distribuţie Muntenia területe (benne Bukarest), ahol a villamos energia ára 23 százalékkal nő, az Enel Distribuţie Dobrogea 18 százalékkal, az Electrica Transilvania Sud és a CEZ Distribuţie pedig 17 százalékkal drágít. A legalacsonyabb, 13–14 százalékos áremelésre az E.ON Distribuţie és az észak-erdélyi Electrica ügyfelei számíthatnak.

A fogyasztók amúgy az ANRE honlapján találnak egy árösszehasonlító alkalmazást, amelynek segítségével – a lakhelyükül szolgáló megye és az átlagos energiaigény függvényében – kiválaszthatják a számukra legkedvezőbb ajánlatot. Fontos tudni, hogy aki semmit nem tesz, az sem marad villamosenergia nélkül.

Új szabadpiaci szerződés ajánlott

A szakemberek azt javasolják, hogy a fogyasztók mondják fel jelenlegi szerződésüket, amelyek nagyobb számlákat jelentenek, és keressenek jobb árakat és feltételeket a szabadpiacon, ahol lehetőségük van megtartani a forgalmazójukat vagy választhatnak másikat. Nagy-Bege Zoltán, az ANRE alelnöke a múlt héten az Agerpresnek úgy nyilatkozott, hogy mostantól az energia olcsóbb lesz a szabadpiacon, mint az egyetemes szolgáltatási piacon, ezért az embereknek új szabadpiaci szerződéseket kell kötniük, ha jobb árakat akarnak. Kifejtette:

a háztartási fogyasztóknak a versenypiacon alakuló árakra kellene figyelniük, az egyetemes szolgáltatási árak azoknak szólnak, akik forgalmazó nélkül maradnak.

„Ezentúl mindenképpen az lesz a természetes, hogy a versenypiacon kialakult árak alacsonyabbak legyenek, mint az egyetemes szolgáltatási árak” – szögezte le Nagy-Bege.

Bogdan Chiriţoiu, a Versenytanács elnöke a minap szintén arról beszélt: nagyon fontos, hogy az emberek új szerződést kössenek akár a jelenlegi forgalmazóval, akár egy másikkal, annak érdekében, hogy előnyösebb feltételeket élvezhessenek. „Azokat a háztartási fogyasztókat, akik nem választják a versenypiacot, továbbra is ellátják elektromos energiával, de várhatóan előnytelenebb feltételek mellett, mint ami a versenypiaci ajánlatokban elérhető” – magyarázta Chiriţoiu. Emlékeztetett: a gázárak is csökkentek azok számára, akik 2020. július 1-je után szabadpiaci szolgáltatóval kötöttek szerződést.

Megkésett levél

Bár az energiapiac teljes árliberalizációjáról csaknem egy éve döntött a bukaresti kormány, és a jogszabály tájékoztatási kötelezettséget is megszabott az ANRE, valamint a szolgáltatók számára, egy decemberi felmérés szerint

a fogyasztók több mint 90 százaléka nem tudott arról, hogy 2021. január elsejétől szabadpiaci árat kell fizetnie az áramszolgáltatásért, illetve hogy az előnyösebb díjszabás érdekében szolgáltatót válthat.

Az óév utolsó napján Virgil Popescu energetikai miniszter pedig egy rádiós interjúban azt mondta: ő maga sem kapott értesítést a szolgáltatójától az energiapiaci árliberalizációról, és egyértelmű, hogy a lakosság nagy része nem tudja, mi a teendő. A tárcavezető szerint kivárnak még január 15-éig, de nem kizárt, hogy az első tapasztalatok alapján törvényi közbelépéssel fogják segíteni a fogyasztókat a legjobb megoldás megtalálásában. A miniszter azt szeretné, hogy a fogyasztók ne kerüljenek automatikusan az egyetemes szolgáltatás – a versenyszféra által ajánlottnál – drágább piacára, ameddig nem választottak áramszolgáltatót.

„Mi, mint minisztérium még kivárunk január 15-e körülig, hogy lássuk, pontosan hogy is működik, ami után, ha úgy alakul, tényleg közbelépünk, hogy törvényi eszközökkel segítsük az embereket megtalálni a legolcsóbb és legjobb megoldást a villanyáramra, és ne kerüljenek át automatikusan az egyetemes szolgáltatás drága piacára, ameddig nem választanak. Épp ellenkezőleg, azt szeretném, ha az emberek közvetlenül a versenypiacra kerülnének át, ami olcsóbb, és később, ha nem jutnak megállapodásra a szolgáltatókkal, ha nem történnek meg bizonyos dolgok, akkor legyenek az egyetemes szolgáltatás piacán” – jelentette ki az energetikai tárca vezetője az RFI műsorában.

A szakemberek új szerződés megkötését ajánlják valamely villanyáram-szolgáltatóval •  Fotó: Pál Árpád Galéria

A szakemberek új szerződés megkötését ajánlják valamely villanyáram-szolgáltatóval

Fotó: Pál Árpád

Nem számítanak sok szerződésre

Az energiapiac liberalizációjának halasztását ellenben nem tartja megoldásnak.

Idézet
Nem hiszem, hogy megoldás lenne a liberalizáció elhalasztása hat hónappal, mivel hat hónap után ugyanaz lenne. Inkább meghosszabbítanánk a szolgáltatóválasztási határidőt, hogy ne csak január 31-éig lehessen szolgáltatót találni a versenypiacon”

– lebegtette meg a lehetőséget Virgil Popescu.

Megjegyezte ugyanakkor, hogy a határ­idő halasztásáról az Országos Energiaár-szabályozó Hatóság (ANRE) hozhat döntést, de nem zárja ki annak a lehetőségét sem, hogy közbelép a kormány.

„Normálisan az ANRE-re tartozik ez a döntés, és ők ezt a január 31-ei időpontot tűzték ki. Ezért mondtam, hogy mi várunk január 15-e környékéig, hogy lássuk, hány szerződést kötöttek meg a versenypiacon, tisztában legyünk az összképpel. Meggyőződésem, hogy nem lesz nagyon sok szerződés, ez nyilvánvaló, de látni akarom, pontosan hogyan működik, és amennyiben az ANRE nem teszi meg, evidens, hogy kiadhatunk egy sürgősségi kormányrendeletet” – fogalmazott a miniszter.

Az energiaügyi tárcavezető beszélt ugyanakkor arról is, hogy ha valakinek már szerződése van a versenypiacon, akkor őt nem érinti a piaci liberalizáció a szerződés érvényessége alatt, ám ha lejár, új szerződést kell kötnie.

Ellenőrzések várhatók

Az energiapiaci liberalizáció folyamatát, az árak alakulását, a szolgáltatói tájékoztatás késlekedését több hatóság is górcső alá veszi az elkövetkező időszakban a hivatalos bejelentések szerint. Virgil Popescu energiaügyi miniszter a múlt héten már bejelentette, hivatalosan kérte a Versenytanácsot, hogy indítsanak vizsgálatot a villanyáram-szolgáltatók által az egyetemes piacon – ahol azok a fogyasztók maradnak, akik nem kötnek új szerződést a szabadpiacon – megállapított árak ügyében, mivel visszaélést sejt.

Eközben Sorin Susanu, az Országos Fogyasztóvédelmi Hatóság (ANPC) brassói regionális igazgatóságának a vezetője a napokban közzétett Facebook-bejegyzésében arról számolt be, hogy

a fogyasztóvédelmi felügyelők egy csapata kizárólag az energetikai ágazattal fog foglalkozni, miután a fogyasztók érdekeit súlyosan sértő gondokat fedeztek fel az árliberalizációval összefüggésben.

Ellenőrzik egyebek mellett annak a módját, ahogyan a szolgáltatók tájékoztatták (vagy nem) a fogyasztókat a liberalizációról, vizsgálják, hogy történtek-e nem szabályos kereskedelmi gyakorlatok, megnézik, hogy a magánszemélyekkel megkötött szerződésekben vannak-e visszaélésre lehetőséget nyújtó előírások, mint ahogy azt is, hogyan tudnak az ügyfelek kapcsolatba lépni a szolgáltatókkal, miután az elmúlt időszakban sokan panaszkodtak arra, hogy sokáig várakoztatják a telefonon érdeklődőket.

Mint ismeretes, Románia volt az utolsó olyan ország az Európai Unióban, amely nem liberalizálta a villamosenergia-piacát. Ezt az európai jogszabályok már korábban kötelezővé tették, de a bukaresti kormányok az évek során több halasztást kértek,

ez volt az utolsó lehetséges határidő a folyamat befejezésére.

A hatóságok különben 2018-ban már bevezették egyszer az elektromos energiaszolgáltatás lakossági piacának részleges liberalizációját, azonban 14 hónap elteltével, 2019. március 1-étől kezdődően a kormány visszaállította az árak hatósági szabályozását, megakadályozandó, hogy a szolgáltatók a lakossági fogyasztókra terheljék az energiaszektorra kivetett – majd 2020 januárjában eltörölt – különadót.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. július 03., csütörtök

Ahelyett, hogy javulna, romlik az életszínvonal a romániai lakosság csaknem fele szerint

A romániai lakosság háromnegyede úgy véli, hogy az elmúlt évben romlott az ország gazdasági helyzete, és csaknem fele szerint romlott az életszínvonaluk. Ezek az INSCOP legfrissebb közvélemény-kutatásának következtetései.

Ahelyett, hogy javulna, romlik az életszínvonal a romániai lakosság csaknem fele szerint
2025. július 03., csütörtök

Hevesen bírálják a vállalkozók a Bolojan-kormány megszorító intézkedéseit

Alighogy Ilie Bolojan miniszterelnök szerdán délután ismertette a tavalyi 9,3 százalékos költségvetési hiány lefaragására kidolgozott gazdasági megszorító intézkedéseket, azok máris bírálatok kereszttüzébe kerültek.

Hevesen bírálják a vállalkozók a Bolojan-kormány megszorító intézkedéseit
2025. július 02., szerda

Felmérés: a polgárok nagy része szerint a saját anyagi helyzete jobb, mint az országé

A romániai polgárok közel háromnegyede szerint az ország gazdasági helyzete rosszabb, mint egy éve – derül ki egy friss közvélemény-kutatásból.

Felmérés: a polgárok nagy része szerint a saját anyagi helyzete jobb, mint az országé
2025. július 02., szerda

Brüsszel 2040-re 90 százalékkal csökkentené az üvegházhatást okozó gázok nettó kibocsátását

Az Európai Bizottság az üvegházhatást okozó gázok nettó kibocsátásának 90 százalékos csökkentését javasolja 2040-ig – jelentette be a versenypolitikáért felelős biztos.

Brüsszel 2040-re 90 százalékkal csökkentené az üvegházhatást okozó gázok nettó kibocsátását
2025. július 02., szerda

Rengeteg pénzt költ el szuper- és hipermarketekben a romániai lakosság

A romániaiak tavaly mintegy 40 milliárd eurót költöttek el a nagy kiskereskedelmi üzletláncokban, 7,1 százalékkal többet, mint 2023-ban – derül ki a Cushman & Wakefield Echinox szerdán közzétett tanulmányából.

Rengeteg pénzt költ el szuper- és hipermarketekben a romániai lakosság
2025. július 02., szerda

Nem kérnek a megszorításokból: több ezer közalkalmazott tiltakozott munkabeszüntetéssel szerdán is

A pénzügyminisztérium és az adóhatóság (ANAF) több mint 9 ezer alkalmazottja tiltakozik szerdán spontán munkabeszüntetéssel az ártalmas munkakörülményekért járó bérpótlék csökkentése ellen – közölte Vasile Marica, a Sed Lex elnöke.

Nem kérnek a megszorításokból: több ezer közalkalmazott tiltakozott munkabeszüntetéssel szerdán is
2025. július 02., szerda

Enyhén nőtt a munkanélküliség, ráadásul a fiatalok körében magas az állástalanok aránya

A szezonális és naptárhatásoktól megtisztított adatok szerint 2025 májusában 5,8 százalék volt a munkanélküliségi ráta Romániában, 0,1 százalékponttal nagyobb, mint áprilisban – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet (INS).

Enyhén nőtt a munkanélküliség, ráadásul a fiatalok körében magas az állástalanok aránya
2025. július 02., szerda

Brüsszel megnyitotta az uniós piacot az ukrán mezőgazdasági termékek előtt, tiltakozik Nagy István agrárminiszter

Tönkretenné a közép-európai gazdákat az Ukrajnával megkötött brüsszeli alku, amely tovább könnyítené az ukrán mezőgazdasági termékek behozatalát – közölte Nagy István agrárminiszter. A tárcavezető szerint a magyar kormány ezt nem fogadja el.

Brüsszel megnyitotta az uniós piacot az ukrán mezőgazdasági termékek előtt, tiltakozik Nagy István agrárminiszter
2025. július 02., szerda

Újabb rettegett salátarendelet: érkezik a deficitcsökkentő intézkedéscsomag

A kormánykoalíció várhatóan szerdán véglegesíti a deficitcsökkentő intézkedéscsomagot, amelyet július 7-ig kell „törvénybe önteni” – jelentette be Dragoș Anastasiu reformokért felelős miniszterelnök-helyettes kedd este.

Újabb rettegett salátarendelet: érkezik a deficitcsökkentő intézkedéscsomag
2025. július 02., szerda

Nazare: szó sincs a nyugdíjak és a bérek kifizetésének blokkolásáról

Szó sincs a nyugdíjak és a bérek kifizetésének elhalasztásáról vagy blokkolásáról, ahogyan az a nyilvánosságban felmerült – jelentette ki Alexandru Nazare pénzügyminiszter.

Nazare: szó sincs a nyugdíjak és a bérek kifizetésének blokkolásáról