Fotó: Haáz Vince
Idén sem éri el az 1000 kilométert a romániai autópályák és gyorsforgalmi utak hossza – derül ki a közúti és vasúti infrastruktúra fejlesztését célzó beruházások haladását árgus szemekkel követő Pro Infrastruktúra Egyesület friss mérlegéből.
2022. december 01., 08:342022. december 01., 08:34
2022. december 01., 09:102022. december 01., 09:10
Az egyesület szerda esti Facebook-bejegyzésében azt írta, hogy 994,6 kilométernyi autópálya és gyorsforgalmi út lesz használatban a 2022-es esztendő végén.
„Egy normális (ha nem is teljes) hálózathoz még nagyjából 2000 kilométerre lenne szükség. Az elkövetkező 10 évben még LEGALÁBB 900 kilométert TUDUNK és KELL építeni, még akkor is, ha figyelembe vesszük a hatóságok legendás makogásait és botladozásait, a Kárpátok átszelésének műszaki kihívásait és kockázatait, valamint egyes kivitelezők csigalassúságát és lustaságát” – fogalmaznak az egyesület szakemberei. Rámutatnak:
Konkrétan 444 kilométernyi autópálya megépítésére várják a jelentkezőket, amelyek kivitelezési költségeit 6,54 milliárd euróra becsülik. Emellett 451 kilométernyi autópályára és gyorsforgalmi útra már meg is kötötték a szerződést a versenytárgyalásból győztesként kikerült kivitelezővel.
Aláírták szerdán az észak-erdélyi autópálya Maroskece és Aranyosgyéres közötti hiányzó szakaszának folytatásáról szóló szerződést.
„Ez együtt 895 kilométer, amelyeket át lehet adni az elkövetkező 10 évben egy realista-optimista forgatókönyv szerint, beleértve az A1-es borzasztó, Nagyszeben és Pitești közötti szakaszát (69 kilométer a hegyeken át), illetve az A3-asnak a Szilágy megyei Vaskapu és Szilágynagyfalu közötti szakaszát (itt lesz a Meszes alatt áthaladó, csaknem 3 kilométeres alagút)” – vetíti előre a Pro Infrastruktúra Egyesület.
és a mindenkori közlekedésügyi minisztereknek, valamint a közúti infrastruktúráért felelős társaság (CNAIR) illetékeseinek fel kell vállalniuk, hogy évente átlagosan 90 kilométernyi autópályát és/vagy gyorsforgalmi utat átadnak a forgalomnak.
A szállításügyi miniszter, a közúti infrastruktúrát kezelő országos társaság (CNAIR) vezetője és a kivitelező pénteken aláírták Temesváron a szerződést a Lugos–Déva-autópálya Marzsina és Holgya közötti szakaszának megtervezésére és kivitelezésére.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az év első két hónapjában 1,6 millió vendéget fogadtak a romániai kereskedelmi szálláshelyeken (beleértve a kiadó apartmanokat és szobákat is), 3 százalékkal többet a 2024 januárjában és februárjában jegyzettnél – küzölte az Országos Statisztikai Intézet.
Idén márciusban 4 664 642 nyugdíjast tartottak nyilván Romániában, számuk megegyezett az egy hónappal korábbival; az átlagnyugdíj 2758 lej volt – derül ki az Országos Nyugdíjpénztár (CNPP) pénteken közzétett adataiból.
A romániai cégvezetők egyelőre megkísérlik felmérni, milyen hatással lesznek majd az ország gazdaságára az amerikai elnök által szerdán bejelentett új vámok.
A kormány elfogadta a különleges ipari létesítményekre kivetett úgynevezett oszlopadó szabályozását módosító sürgősségi rendeletet – jelentette be a Ciolacu-kabinet csütörtöki ülése után a pénzügyminiszter.
Románia schengeni övezeti csatlakozásával 2025-ben 25 százalékkal bővül a nemzetközi szállítási volumen, amit a romániai fogyasztók növekvő külföldi vásárlási kedve és az eladók külföldi piacokon való terjeszkedése táplál – vetíti előre egy elemzés.
Donald Trump elnök döntése, hogy 10 százalékos vámot vet ki az Egyesült Államokba importált legtöbb árura, valamint magasabb vámokat vet ki több tucat országra a riválisoktól a szövetségesekig, felerősítette a globális kereskedelmi háborút.
Nehezen teljesíthető adóemelés nélkül a 2025-ös évi állami költségvetésben rögzített 7 százalékos hiánycél – jelentette ki a Krónika megkeresésére Rácz Béla Gergely, a BBTE Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának docense.
Jelenleg két forgatókönyv van terítéken a sokat vitatott különleges nyugdíjak reformjára, ami mérföldkőként szerepel az országos helyreállítási tervben, vagyis 231 millió euró úszhat el, ha nem sikerül rendezni a kérdést.
Az Országos Katasztrófavédelmi Alap április elsején elindított a „Nem a katasztrófa, hanem a felkészültség hiánya az igazi tragédia” elnevezésű figyelemfelkeltő kampányt, amelynek célja felhívni a figyelmet a természeti katasztrófák pusztító hatásaira.
Finn cég vásárolta fel a legnagyobb romániai egészségügyi magánszolgáltatót, a Regina Mariát – írja az economedia.ro a cég közleménye alapján.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!