Ársapkával vagy anélkül? Három forgatókönyv létezik az energiaárak alakulására
Fotó: Pixabay
Három forgatókönyvet vázolt fel csütörtökön az Intelligens Energia Egyesület (AEI) arra, hogy mennyit kell majd fizetniük a háztartásoknak a földgázért és az elektromos energiáért április elsejétől, amikor hatályukat vesztik a jelenleg érvényben lévő árkorlátozó rendelkezések.
2025. január 09., 13:592025. január 09., 13:59
A szakmai szervezet közleményében ismertetett
Ebben az esetben a földgáz ára 0,310 lej marad kW-óránként.
Az AEI elnöke, Dumitru Chisăliţă szerint a villamos energia esetében várhatóan két árszintet határoznak meg. Ennek megfelelően
Az utóbbi háztartások számára ez 21 százalékos árcsökkenést, a havi 100 kilowattóránál kisebb fogyasztású háztartások számára azonban 17 százalékos árnövekedést fog jelenteni – magyarázta a szakember. Az árak áfával együtt értendők.
Szerda esti Facebook-bejegyzése szerint Sebastian Burduja energiaügyi miniszter arra törekszik, hogy a 2025. április elseje utáni energiaszámlák ne terheljék meg jelentősen a háztartások költségvetését.
Ebben az esetben
Az elektromos energia esetében ez 21 százalékos árcsökkenést jelent a havi 255 kilowattóránál nagyobb fogyasztású, 43 százalékos drágulást a 100–255 kilowattóra közötti fogyasztású, illetve 51 százalékos drágulást a 100 kilowattóránál kisebb fogyasztású háztartások számára – idézte Dumitru Chisăliţát az Agerpres.
Az Electrica Furnizare, Románia egyik legnagyobb áramszolgáltatója megállapította a jelenleg érvényes ársapka megszűnése, vagyis jelen állás szerint 2025. április 1-je után érvényes árait azon ügyfelei számára, akiknek szerződése az év végén jár le.
Ebben az esetben
Az áram esetében ez 6 százalékos árnövekedést jelent a havi 255 kilowattóránál nagyobb fogyasztású, 72 százalékos drágulást a 100–255 kilowattóra közötti fogyasztású, illetve 102 százalékos drágulást a 100 kilowattóránál kisebb fogyasztású háztartások számára.
Az államnak az áramszolgáltatókkal szembeni tartozásai az energiaár-szabályozási rendszer alkalmazása után 2024-re mintegy 1 milliárd euróra becsülhetők, de ezt az összeget az Országos Energetikai Szabályozó Hatóság (ANRE) nem ismerte el.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Táncos Barna miniszterelnök-helyettes csütörtöki sajtótájékoztatóján kijelentette, hogy a kormány által javasolt deficitcsökkentő intézkedések nélkül fenntarthatatlanná vált volna a költségvetési hiány.
Ilie Bolojan kormányfő csütörtökön a szakszervezeti szövetségek képviselőivel egyeztetett a Victoria-palotában a deficitcsökkentő intézkedésekről.
A romániai lakosság háromnegyede úgy véli, hogy az elmúlt évben romlott az ország gazdasági helyzete, és csaknem fele szerint romlott az életszínvonaluk. Ezek az INSCOP legfrissebb közvélemény-kutatásának következtetései.
Alighogy Ilie Bolojan miniszterelnök szerdán délután ismertette a tavalyi 9,3 százalékos költségvetési hiány lefaragására kidolgozott gazdasági megszorító intézkedéseket, azok máris bírálatok kereszttüzébe kerültek.
A romániai polgárok közel háromnegyede szerint az ország gazdasági helyzete rosszabb, mint egy éve – derül ki egy friss közvélemény-kutatásból.
Az Európai Bizottság az üvegházhatást okozó gázok nettó kibocsátásának 90 százalékos csökkentését javasolja 2040-ig – jelentette be a versenypolitikáért felelős biztos.
A romániaiak tavaly mintegy 40 milliárd eurót költöttek el a nagy kiskereskedelmi üzletláncokban, 7,1 százalékkal többet, mint 2023-ban – derül ki a Cushman & Wakefield Echinox szerdán közzétett tanulmányából.
A pénzügyminisztérium és az adóhatóság (ANAF) több mint 9 ezer alkalmazottja tiltakozik szerdán spontán munkabeszüntetéssel az ártalmas munkakörülményekért járó bérpótlék csökkentése ellen – közölte Vasile Marica, a Sed Lex elnöke.
A szezonális és naptárhatásoktól megtisztított adatok szerint 2025 májusában 5,8 százalék volt a munkanélküliségi ráta Romániában, 0,1 százalékponttal nagyobb, mint áprilisban – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Tönkretenné a közép-európai gazdákat az Ukrajnával megkötött brüsszeli alku, amely tovább könnyítené az ukrán mezőgazdasági termékek behozatalát – közölte Nagy István agrárminiszter. A tárcavezető szerint a magyar kormány ezt nem fogadja el.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!