2011. június 02., 09:152011. június 02., 09:15
A szóban forgó két cég, az E.ON és az RWE az atomenergia alkalmazásáról tervezett lemondást egyaránt elsietettnek nevezte, és úgy vélekedett, hogy a kormányzati tervek nyomán a fűtőelemadó minden jogi alapját elveszítette.
A német kormány a hét elején hozott határozatot arról, hogy legkésőbb 2022 végéig bezárják az ország atomerőműveit. Az erőművek többsége már 2021 végéig beszünteti működését, de a három legkorszerűbbet – biztonsági tartalékként – véglegesen egy évvel később zárják be. A határozat része az is, hogy az átmenetileg már kikapcsolt nyolc atomerőmű nem újítja fel működését. A döntést az energetikai cégek kezdettől fogva bírálták, most azonban már konkrét ellenlépéseket jelentettek be. Johannes Teyssen, a legnagyobb konszernnek számító E.ON vezetője a Frankfurter Allgemeine Zeitung című lap szerdai számának nyilatkozva elhamarkodottnak tartotta az atomerőművek bezárását. Teyssen kifogásolta, hogy a kormány fenntartja az idén januártól bevezetett fűtőelemadót annak ellenére, hogy az atomerőművek működési idejét – saját korábbi határozatát felrúgva – jelentősen megkurtította.
A Merkel-kormány tavaly novemberben – nem utolsósorban az atomlobbi nyomására – még úgy döntött, hogy a nukleáris erőművek működését átlagosan 12 évvel meghosszabbítja. A fukusimai atomkatasztrófa és az országban rendkívüli módon felerősödött atomerőmű-ellenes tüntetések nyomán azonban 180 fokos fordulatot hajtott végre. Az E.ON vezetője felszólította a kormányt arra is, hogy fizessen kártérítést a cégnek a bekövetkező „vagyonvesztésért”. Hasonlóan élesen bírálta a kormány határozatát az RWE vezetője. Jürgen Grossmann egy szerdai lapinterjúban annak a nézetnek adott hangot, hogy az atomenergiára továbbra is szükség van a biztonságos energiaellátás érdekében. Úgy vélte, hogy az atomerőművek nélküli áramellátás egyáltalán nem lesz olyan stabil, mint azt sokan gondolják. Grossmann jelezte, hogy a kormány határozatában foglaltak ellen jogi lépést tervez.
Megvalósíthatónak tartja az európai beruházások és projektek minisztere Nicușor Dan megválasztott elnöknek azt a javaslatát, hogy az állami kiadásokat az áfa (TVA) emelése nélkül csökkentse a kormány.
Mintegy 463 000 nyugdíjas már hónapok óta várja nyugdíjának újraszámítását, amely a bónuszok és a nem állandó jövedelmek figyelembevételével magasabb jövedelmet hozna számukra.
Kedvezményes gazdahitelt hirdet meg a bukaresti mezőgazdasági minisztérium, egy agrárvállalkozás legfeljebb 50 000 eurónak megfelelő lej kölcsönt igényelhet. Az állam a 3 hónapos ROBOR-ral egyenértékű kamatrészt vállalja át a gazdahitelből.
Bár tavaly nagy garral jelentették be, hogy a helyi Sinteza gyár az amerikai Lockheed Martinnal közösen egy fenntartható és stabil energia előállítását támogató, szén-dioxid-kibocsátásmentes akkumulátorgyárat épít Nagyváradon, a terv végül meghiúsult.
Négy repülőtér – köztük három erdélyi – felújítási munkálatára biztosítanak a tartalékalapból 484 millió lejt – döntött csütörtökön a kormány.
A villamosenergia-piacot július 1-jétől mindenképpen liberalizáljuk, és nincs szó az ársapka meghosszabbításáról – jelentette ki Sebastian Burduja energiaügyi miniszter.
Az Európai Bizottságnak 2026. december 31-ig teljesítenie kell a kifizetéseket a tagállamoknak a helyreállítási tervek 2026. augusztus 31-ig megvalósított célkitűzései alapján – jelentette ki szerdán az EB egyik szóvivője.
A piacok ma örvendenek a fejleményeknek, de neki kell fogni, és sajnos a nehezebb döntéseket is meg kell hozni, hogy a költségvetés hiánya érdemben csökkenjen – értékelt a Krónikának Bálint Csaba közgazdász, a Román Nemzeti Bank igazgatótanácsának tagja.
Felszámolják Románia egyik legrégebbi vállalatát, a kolozsvári épületgépészeti Armaturát – írja az Economica.net a részvényesek közgyűlésének meghívója alapján.
Szó sincs arról, hogy az állami költségvetésben ne lenne elegendő pénz a nyugdíjak és a közszféra béreinek a kifizetésére – szögezte le Nicușor Dan megválasztott elnök.
szóljon hozzá!