Fotó: Adevărul
Folytatódott a politikai csörte Bukarestben a költségvetés kiegészítéséről. Az ombudsmani hivatal jelezte, jogi érveket vár az államfői hivataltól ahhoz, hogy az alkotmánybírósághoz forduljon, miután a kormány a Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) jóváhagyása nélkül fogadta el a költségvetés-kiigazítást.
2018. szeptember 07., 09:452018. szeptember 07., 09:45
Még nem biztos, hogy az alkotmánybírósághoz fordul az ombudsman amiatt, hogy a kormány szerdai ülésén a Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) jóváhagyása nélkül fogadta el a költségvetés-kiigazítást.
Erről a nép ügyvédje tájékoztatott csütörtökön azt követően, hogy előző nap Klaus Johannis államfő arra kérte, a taláros testülettől kérjen jogorvoslatot a szociálliberális kabinet döntése kapcsán. Az ombudsmani hivatal közölte: várja a jogi érveket az elnöki hivataltól.
„Az ombudsman még tegnap, 2018. szeptember 5-én elrendelte az alkotmánybíróság joggyakorlatának vizsgálatát főként olyan esetekre, amikor a kormány a CSAT konzultatív jóváhagyása nélkül fogadott el jogszabályokat. Ezzel egy időben vizsgálják az Emberi Jogok Európai Bírósága és a Velencei Bizottság joggyakorlatát, azt, hogy létezik-e alkotmányos jellegű jogi konfliktus az elnöki hivatal és a kormány között, illetve górcső alá veszik a 2002/415-ös számú, a Legfelsőbb Védelmi Tanács működéséről szóló törvényt, mint ahogy más vonatkozó jogszabályokat is” – tájékoztatott az ombudsmani hivatal.
Eugen Teodorovici pénzügyminiszter viszont már egy szerda esti televíziós nyilatkozatban csak legyintett Johannis kérése kapcsán. Közölte,
Teodorovici szerint amúgy az igazságügyi tárca alaposan megindokolta, hogy miért fogadhatja el a kormány a büdzsé kiegészítését a CSAT konzultatív jóváhagyása nélkül.
Közben ahogy várható volt, folytatódott a politikai adok-kapok is az elnöki hivatal és a kormány között. Az előző nap bejelentettek értelmében Klaus Johannis 11:30-ra várta Viorica Dăncilă kormányfőt és néhány miniszterét, hogy a költségvetés-kiigazításról egyeztessenek. A miniszterelnök azonban spanyolországi hivatalos látogatásra utazott, így a kormányt a találkozón Eugen Teodorovici pénzügyminiszter és Tudorel Toader, az igazságügyi tárca vezetője képviselte. Válaszlépésként Johannis Mihaela Ciochină és Cosmin Marinescu elnöki tanácsadókat bízta meg azzal, hogy egyeztessenek.
Utólag Teodorovici a sajtónak úgy nyilatkozott, hogy a Cotroceni-palotában megtartott találkozó egyetlen témája a büdzsé kiigazítása volt, bár ő maga azt hitte, hogy az egyeztetés aktualitását vesztette a kormány előző napi döntése nyomán.
Johannis szerint a döntés előtt kellett volna sort keríteni a párbeszédre, nem pedig utána.
Amint arról korábban írtunk, a Viorica Dăncilă vezette kabinet a költségvetési törvényben elfogadottnál összességében csaknem 10 milliárd lejjel több kiadást és 8,8 milliárd lejjel több bevételt irányzott elő. A többlet jelentős részét a pénzügyminisztériumhoz, a belügyhöz, az egészségügyi tárcához és az oktatáshoz irányítják alapvetően a megemelt közalkalmazotti bérek kifizetésére. Csökken viszont a munkaügyi tárca, a külügyminisztérium, a titkosszolgálatok és az elnöki hivatal büdzséje. A forráselvonást a kormány azzal indokolta, hogy az érintett intézmények az első fél évben nem költötték el a rendelkezésükre álló forrásokat.
Az egymással meglehetősen feszült politikai társbérletben élő elnöki hivatal és kormány között azonban éles vita bontakozott ki a költségvetés-kiigazítás kapcsán. Johannis „politikai piszkálódásnak” nevezte, hogy a baloldali kormány a nemzetbiztonsági intézményektől és az elnöki hivataltól akar forrásokat elvonni, amivel szerinte az ország biztonságát és Románia nemzetközi kötelezettségeinek teljesítését veszélyezteti. Ezért is hívta össze a CSAT-ot, ám annak ülését ő maga függesztette fel, és kért új tervezetet a kormánytól, amit azonban a kormány megtagadott, és szerdai ülésén elfogadta a kiigazított költségvetést.
„A büdzsékiegészítést el kell fogadni, hogy ne akadályozza a gazdaságot. Szerettem volna, ha ebben az oly fontos projektben konszenzus születik az állam két fontos intézménye, az elnöki hivatal és a kormány között. Azonban minden összetett helyzetre van legalább egy válasz, a kormány pedig azt a megoldást választotta, hogy továbbmegy a büdzsékiegészítés elfogadásával. Teljesítettük a kötelességünket, kikértük a CSAT véleményét, teljesítjük a kötelességünket, és biztosítjuk a finanszírozás folytonosságát” – szögezte le a kormányülésen a miniszterelnök.
Az Európai Bizottság átalakítaná az agrártámogatások rendszerét, ezzel szemben az EU magyar elnöksége arra törekszik, hogy az eddig bevált területalapú, és vidékfejlesztési támogatások főbb irányelvei továbbra is megmaradjanak.
Románia volt 2024 második negyedévében az Európai Unió legnagyobb gáztermelője – derül ki az Európai Unió legfrissebb gázpiaci jelentéséből.
Jövő héten újabb egyeztetésekre kerül sor a Romániában feldolgozott hazai élelmiszertermékek árrésének korlátozásáról – jelentette be csütörtökön a mezőgazdasági miniszter.
A Kolozs megyeiek veszik fel a legnagyobb törlesztőrészletű és a legmagasabb összegű jelzáloghiteleket, de ők is fizetnek a legtöbbet az országban az ingatlanokért, míg a Konstanca megyeiek igénylik a legkisebb összegű jelzáloghiteleket.
Az Európai Bizottság csütörtökön kétmilliárd lej (400 millió euró) értékű román állami támogatási programot hagyott jóvá a 2023 szeptembere és 2024 augusztusa közötti súlyos aszály által érintett romániai gazdák kártalanítására.
A kormány jóváhagyja a sör jövedéki adójának fokozatos emelésére vonatkozó ütemtervet – közölte szerdán Marcel Ciolacu miniszterelnök.
Egy két felnőttből és két gyermekből álló család tisztességes megélhetéséhez szükséges minimális fogyasztói kosár havi értéke a 2023. szeptemberi 9978 lejről 4,7 százalékkal 10 450 lejre nőtt idén szeptemberre.
A kormány 2026. január elsejéig elhalasztja az ingatlanadók piackutatásokon alapuló kiszámítási módjának alkalmazását – jelentette be szerdán Marcel Ciolacu miniszterelnök.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) az áprilisi 2,8 százalékról 1,9 százalékra módosította a román gazdaság idei növekedésére vonatkozó előrejelzését a kedden közzétett, Világgazdasági kilátások (World Economic Outlook) elnevezésű jelentésében.
A minimálbér kiszámításának uniós irányelvekhez igazodó új mechanizmusáról fogadott el kedden törvénytervezetet a képviselőház. A jogszabályjavaslat a megfelelő európai uniós minimálbérekről szóló 2022/2041-es irányelvet ülteti át a román jogrendbe.
szóljon hozzá!