Kolozsvár Románia leglenyűgözőbb városa a Time Out szerint
Fotó: Facebook/Emil Boc
Kolozsvár bekerült a londoni alapítású Time Out globális utazási magazin egyik toplistájába, mégpedig az eddig méltatlanul alulértékelt, ezért 2025-ben felkeresésre ajánlott izgalmas európai turisztikai célpontok közé. A 21 csábító desztináció között kilencedikként említett Kolozsvár rövid leírásában a kincses város magyarságával is „eldicsekednek”.
2024. november 07., 14:292024. november 07., 14:29
Miközben a kontinens számos turisztikai helyszíne túlturizmussal küszködik, figyelmen kívül hagyott célpontok csak arra várnak, hogy felfedezzék őket – olvasható a Time Out portálján megjelent, Kolozsvárt is magában foglaló toplista felvezetőjében.
A szerkesztők hangsúlyozzák, ők is kedvelik a hagyományos látványosságokat, viszont kijelentik: árnyoldaluk is van a nagy, nyüzsgő, bakancslistára való utazási célpontoknak. „Ha valaha is állt már egy órát sorban egy péksüteményért, egyetlen kávéra elköltötte napi költségvetését vagy három hónappal korábban kellett lefoglalnia egy múzeumi látogatást, akkor hozzánk hasonlóan Ön is jól ismeri, mi ez: ez a tömeg” – írják.
Megjegyzik, ezt a helyiek sem szeretik: ezért volt annyi turizmusellenes tüntetés a nyár folyamán, ezért növelik az idegenforgalmi adókat, ezért nehezítik meg új szállodák építését.
„Tehát ha költséghatékonyan utazna, csendet keres vagy csak kétségbeesetten szeretne valami újat kipróbálni, ezek a leginkább alulértékelt helyek Európában, amelyeket a Time Out sokat utazó szerzői hálózata választott ki” – áll a felvezetőben.
A sorszámozott (alább közölt) lista montenegrói, dán, portugál, máltai, izlandi, bolgár, finn, norvég helyszínekkel indul, mígnem a 9. helyhez érünk, ahol a hófödte háztetők közül kimagasló templomtornyokat ábrázoló fénykép láttán Kolozsvárra ismerhetünk.
„Erdély legnagyobb városa meggyőzően bizonyítja, hogy Románia leglenyűgözőbb városa, ami a versenyt tekintve nem kis teljesítmény” – indítják a csábító ízelítőt. Amely szerint a díjnyertes Untold zenei fesztivál kapja a legtöbb „felhajtást”, „de ezen a helyen több van, mint egy hét elektronikus zene és féktelen mulatozás”.
– olvasható a magyarság számára hízelgő leírásban. Amely azonban nem felel meg a mai valóságnak: a 2021-es népszámlálási adatok szerint a kincses városban 33 603-an vallották magukat magyarnak, ami (továbbra is) kevesebb, mint a legnagyobb közösséggel büszkélkedő Marosvásárhely jelenleg hivatalosan 40 604 főt számláló magyarságánál. Sőt a kincses várost e tekintetben most már Sepsiszentgyörgy is megelőzi (34 678) a legutóbbi cenzus adatai szerint (mely során egyébként nagyon sokan nem jelölték meg etnikai hovatartozásukat).
Kolozsváron „több van, mint egy hét elektronikus zene és féktelen mulatozás”
Fotó: Facebook/Emil Boc
Kolozsvár egy időben valóban birtokolta a legnagyobb magyar közösséget számláló romániai város címet, ám Marosvásárhely már körülbelül az 1970-es évek végén „letaszította a trónról”. A kincses város a második világháborút követően vált éllovassá e tekintetben, azt megelőzően Nagyváradon élt a legtöbb magyar Trianontól számítva, a tágabb értelemben vett Erdélyt tekintve.
Kolozsváron 1977-ben még 86 ezer magyart tartottak nyilván (a lakosság 33 százaléka), Marosvásárhelyen ugyanekkor 82 ezret (63 százalék), 1992-ben pedig 75 ezret (23 százalék), illetve 85 ezret (51 százalék).
Hogy aztán az egyetemistaéletet, a botanikus kertet, illetve a közelben található tordai sóbányát is megemlítsék. Utóbbira utalva felteszik a kérdést: „végül is milyen gyakran látogat el a bolygó egyik legszebb földalatti pontjára?”.
A leírás végén egy tippet is megfogalmaznak: a kolozsvári Állattani Múzeum „Európa egyik legszokatlanabb múzeumi élménye, és abszolút kötelező mindenkinek, aki akár csak futólag is érdeklődik a taxidermia (állatok kitömése, preparálása) iránt”.
A kolozsvári Állattani Múzeum „Európa egyik legszokatlanabb múzeumi élménye”
Fotó: Facebook/Állattani Múzeum - BBTE, Kolozsvár
Amint arról beszámoltunk, Erdély nem először jelenik meg neves nemzetközi magazin 2025-re vonatkozó toplistáiban: egy erdélyi város és túraútvonal is felkerült a világhírű National Geographic ismeretterjesztő médium 25 legjobb turisztikai célpontja közé, melyet a világutazók számára ajánlanak 2025-re nézve. Brassó és a Via Transilvanica „megtiszteltetését” tovább növeli, hogy az erdélyi látványosságok mellett csupán négy másik európai helyszín kapott helyet a listán.
Egy erdélyi város és túraútvonal is felkerült a világhírű National Geographic ismeretterjesztő médium 25 legjobb turisztikai célpontja közé, melyet a világutazók számára ajánlanak 2025-re nézve.
Európa legalulértékeltebb utazási célpontjai a Time Out 2025-ös toplistája szerint:
Megszaporodtak a hatósági házkutatások a nem halálos fegyverek bejelentés nélküli, illegális birtoklása miatt. Kedd délelőtt Bihar megyében 44 házkutatás keretében 26 fegyvert és nagy mennyiségű lőszert foglaltak le.
Hatósági felügyelet alá helyezték az ópálosi rendőrőrs parancsnokát, akit korrupcióval, illegális gazdasági tevékenység folytatásával, valamint a fegyvertartási szabályok megsértésével gyanúsítanak.
A parajdi sóbánya katasztrófahelyzetének súlyos és tartós ökológiai és társadalmi-gazdasági következményeire figyelmeztet Hartel Tibor biológus, ökológus, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) oktatója Facebook-oldalán.
Őrizetbe vettek a rendőrök egy könyvelőnőt, aki összesen több mint kétmillió lejt tulajdonított el több Temes megyei vidéki iskolától, amelyeknek dolgozott.
Folytatódik a középkori Erdély egyik legfontosabb épülete, a gyulafehérvári fejedelmi palota restaurálása: a főépület tavalyi megnyitása után újabb szárnyat újítanak fel európai uniós alapokból.
Fokozott légköri instabilitás miatt adott ki elsőfokú, vagyis sárga figyelmeztetést az ország hét megyéjére kedden az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM).
A Maros Vízügyi Igazgatóság ellenőrzötten vizet enged ki a Bözödújfalusi-víztározóból a Kis-Küküllő folyó magas sókoncentrációjának hígítására, miután a parajdi sóbánya elárasztása nyomán Dicsőszentmártonnál az ivóvíz határérté<
Készenléti állapotot rendeltek el a Maros megyei hatóságok, miután a parajdi sóbánya telítettsége következtében jelentősen megnőtt a Kis-Küküllő sókoncentrációja. Mintegy 40 ezer lakos számára ihatatlanná vált a vezetékes víz.
A parajdiak számíthatnak a magyar kormány, Magyarország támogatására – jelentette ki az MTI-nek nyilatkozva Nacsa Lőrinc nemzetpolitikáért felelős államtitkár, aki hétfőn ellátogatott a katasztrófa sújtotta Hargita megyei településre.
Erdély valamennyi református gyülekezetében ünnepnek számít a konfirmálás, ám Kalotaszegen igazán különleges alkalom a fiatalok „egyházi nagykorúsítása”.
szóljon hozzá!