Év eleji aggodalmak. Egyre többen érzik azt, hogy nem elég a fizetésük
Fotó: Jakab Mónika
A munkavállalók mintegy 53 százaléka fizetésemelésre számít 2023-ban, és 40 százalékuk munkahelyet vált, ha nem nő a bére – derül ki egy friss felmérés kedden közzétett eredményeiből.
2023. január 10., 14:252023. január 10., 14:25
2023. január 10., 14:262023. január 10., 14:26
Az Undelucrăm.ro online platform decemberben készített közvélemény-kutatásában 3834 munkavállalót és 446 munkáltatót (a vállalatok humánerőforrás-szakértőit) kérdezett meg.
Az Agerpres által idézett felmérés eredményei szerint a megkérdezett munkavállalók mintegy 27 százalékának 20–30 százalékos béremelésre lenne szüksége ahhoz, hogy meg tudjon élni, 20 százalék 10-15 százalékos, 19 százalék pedig 15 és 20 százalék közötti fizetésemelésre számít. Mintegy 7 százalék mondta azt, hogy 50 százalékot meghaladó béremelést szeretne, 6,5 százalék pedig akkor is meg tudna birkózni a kiadásokkal, ha a fizetése nem nő idén.
19 százalék ez esetben bértárgyalást kezdeményez felettesével, 13 százalék egy második állás után néz, 9 százalék pedig egyéb juttatásokkal is beérné. A válaszadók 19 százalékának nincsen B terve arra az esetre, ha idén nem kap fizetésemelést.
Romániában az alkalmazottak kevesebb mint harmada részesült idén béremelésben, amelynek mértéke többnyire nem fedezte a 15 százalék körüli éves inflációt – derült ki egy friss felmérésből, amelynek eredményeit a Mediafax hírügynökség ismertette hétfőn.
A megkérdezett munkavállalók mintegy 35 százaléka azt nyilatkozta, hogy évente emelik a fizetését, 28 százaléknak csak akkor, ha bértárgyalást kér, 19 százalék a teljesítmény függvényében kap nagyobb fizetést, 12 százalék pedig azt mondta, hogy vállalatánál csak bizonyos beosztások esetében van évente béremelés. A válaszadók közel 2 százaléka válaszolta azt, hogy negyedévente, 5 százaléknak pedig kétévente növelik a fizetését.
például kevesebbet fog utazni, nyaralni, és olcsóbb termékeket fog vásárolni. Körülbelül 23 százalék nagyobb változtatásokra kényszerül, például nem vásárol új ruhát, inkább saját márkás termékeket választ az áruházakban, és még jobban odafigyel a közüzemi költségekre (energiaszámla, vízdíj).
A válaszadók 17 százaléka azt gondolja, hogy nagyon nehezen fog boldogulni, mert a törlesztőrészletek és az egyéb nagyobb kiadások felemésztik havi jövedelmük nagy részét. Körülbelül 13 százalék mondta azt, hogy nem kell ugyan törlesztőrészletet fizetnie, de így is nehéz dolga lesz, mert alacsony a fizetése, és nincs kilátásban béremelés. Tíz százalék azt vallotta, hogy nehéz dolga lesz, mert a törlesztőrészlet elviszi a család havi jövedelmének jelentős részét, de kap némi segítséget a szülőktől.
A munkáltatók mintegy 62 százaléka nyilatkozta azt, hogy idén emelni tervezi alkalmazottai fizetését, 21 százalék csak bizonyos munkakörben dolgozó alkalmazottak bérért készül növelni, 17 százalék pedig nem emel fizetést ebben az évben.
Az országos nettó átlagbér szeptemberben 4003 volt, 70 lejjel (1,8 százalékkal) nagyobb, mint augusztusban, a bruttó átlagbér pedig 6457 lej volt, 109 lejjel (1,7 százalékkal) nagyobb, mint az előző hónapban.
A HR-szakemberek 36 százaléka szerint vállalatuknál 5–10 százalékkal fognak nőni a bérek idén, 22 százalék 5 százalékos, 17 százalék pedig 10–15 százalékos emelésre készül.
A munkáltatók 52 százaléka a munkavállalók motiváltságának fenntartására irányuló éves terv részeként tervezi végrehajtani a béremelést, 28 százalék a gazdasági konjunktúra, 17 százalék a munkaerőpiac dinamikája, 2,5 százalék pedig a vállalat várakozásokat felülmúló teljesítménye miatt ad fizetésemelést. Körülbelül 5 százalék más okokból tervezi emelni a béreket.
Azok, akik nem emelik a fizetéseket, jobbára – 39 százalékban – azért döntöttek így, mert más módon akarják megjutalmazni alkalmazottaikat. A megkérdezett munkavállalók 28 százaléka azért nem emeli a fizetéseket, mert a vállalat pénzügyi helyzete ezt nem teszi lehetővé, 17 százalék a makrogazdasági környezetre hivatkozott, 17 százalék pedig azzal indokolta a döntést, hogy vállalatuknál csak bértárgyalással nőnek a bérek.
Az Undelucrăm.ro a legnagyobb online munkavállalói közösség Romániában, a platformon regionális szinten több mint egymillió munkavállaló van jelen.
Átlagban 12 százalékkal nőttek ebben az évben a bruttó bérek a magánvállalatoknál – derül ki a PwC Románia csütörtökön közzétett felméréséből.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Ilie Bolojan kormányfő csütörtökön a szakszervezeti szövetségek képviselőivel egyeztetett a Victoria-palotában a deficitcsökkentő intézkedésekről.
A romániai lakosság háromnegyede úgy véli, hogy az elmúlt évben romlott az ország gazdasági helyzete, és csaknem fele szerint romlott az életszínvonaluk. Ezek az INSCOP legfrissebb közvélemény-kutatásának következtetései.
Alighogy Ilie Bolojan miniszterelnök szerdán délután ismertette a tavalyi 9,3 százalékos költségvetési hiány lefaragására kidolgozott gazdasági megszorító intézkedéseket, azok máris bírálatok kereszttüzébe kerültek.
A romániai polgárok közel háromnegyede szerint az ország gazdasági helyzete rosszabb, mint egy éve – derül ki egy friss közvélemény-kutatásból.
Az Európai Bizottság az üvegházhatást okozó gázok nettó kibocsátásának 90 százalékos csökkentését javasolja 2040-ig – jelentette be a versenypolitikáért felelős biztos.
A romániaiak tavaly mintegy 40 milliárd eurót költöttek el a nagy kiskereskedelmi üzletláncokban, 7,1 százalékkal többet, mint 2023-ban – derül ki a Cushman & Wakefield Echinox szerdán közzétett tanulmányából.
A pénzügyminisztérium és az adóhatóság (ANAF) több mint 9 ezer alkalmazottja tiltakozik szerdán spontán munkabeszüntetéssel az ártalmas munkakörülményekért járó bérpótlék csökkentése ellen – közölte Vasile Marica, a Sed Lex elnöke.
A szezonális és naptárhatásoktól megtisztított adatok szerint 2025 májusában 5,8 százalék volt a munkanélküliségi ráta Romániában, 0,1 százalékponttal nagyobb, mint áprilisban – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Tönkretenné a közép-európai gazdákat az Ukrajnával megkötött brüsszeli alku, amely tovább könnyítené az ukrán mezőgazdasági termékek behozatalát – közölte Nagy István agrárminiszter. A tárcavezető szerint a magyar kormány ezt nem fogadja el.
A kormánykoalíció várhatóan szerdán véglegesíti a deficitcsökkentő intézkedéscsomagot, amelyet július 7-ig kell „törvénybe önteni” – jelentette be Dragoș Anastasiu reformokért felelős miniszterelnök-helyettes kedd este.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!