Gyengén indult a székelyföldi turizmus, és nem sok jóra számítanak idén nyáron a szállásadók. Daragus Attila, az országos faluturisztikai egyesület (ANTREC) Kovászna megyei szervezetének elnöke a Krónikának elmondta, a gazdasági válság továbbra is érezteti a negatív hatását, az embereknek egyre kevesebb a bevételük, leginkább pedig a kirándulásokon, utazásokon spórolnak. A szakember azt mondja, a romániai turisztikai szolgáltatókat még inkább sújtja a válság, hiszen akinek van egy kevés pénze nyaralásra, szívesebben utazik külföldre. „Nem emeljük az árakat, hogy versenyképesek maradhassunk, abban bízunk, hogy kitart a meleg idő, és egyre többen menekülnek a forróság elől a hegyekbe és a vizek mellé” – fogalmazta meg Daragus Attila, aki szerint eddig érezhetően gyengébb a hazai turisták kirándulókedve, mint az elmúlt években.
Ugyancsak nehéz indulásról számolt be Albert Tibor, Tusnádfürdő polgármestere, aki elmondta, eltolódott a szezonkezdet, mert a diákok egy héttel később kapják a vakációt. „Amíg a gyerek iskolába-óvodába jár, a szülők sem mennek nyaralni, ám bízunk benne, hogy jövő héttől több vendég keresi fel a fürdővárost” – fogalmazott az elöljáró. Hozzátette: a csúcsszezonra is kevesebb az érdeklődő, de volt még olyan szezon, hogy a nehéz kezdet után a végére fellendült a forgalom. A Tusnádfürdőre látogató vendégek 80 százaléka egyébként román állampolgár, magyarországiak általában csak a minden év júliusában megtartott Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor (Tusványos) idején érkeznek.
„A szállodákba nyugdíjasok mennek gyógykezelésre, bár az ingyenes üdülőjegyeket drasztikusan visszaszorította a kormány, a részben támogatott gyógykezelést még mindig sokan veszik igénybe” – tudtuk meg Albert Tibortól.
A nyugdíjasoknak nyújtott ingyenes gyógykezelési utalványok hiánya miatt esett vissza a Kovászna megyei turizmus is – vallja Herman Rosner, a Kovászna megyei kereskedelmi és iparkamara elnöke, aki szerint a tavalyi látványos fellendülés után a hanyatlás jelei mutatkoznak a háromszéki turizmusban. Mint részletezte, a kormány már eleve későn kezdte el az ingyenes gyógykezelési programot, így az év első két hónapjában kihasználatlanul maradtak a gyógyturizmusra berendezkedett szállodákban a szálláshelyek.
„Az év következő időszakára sincsenek azonban jó kilátásaink, hiszen a kormány korlátozta az ingyenes kezelési helyek számát” – fejtette ki Rosner, emlékeztetve, hogy az egész évre érvényes kiadáscsökkentés szerint az ingyenes kezelési utalványok aránya nem haladhatja meg a nyugdíjpénztáraknak kiutalt fizetős helyek 15 százalékát.
„Ez egy elhibázott intézkedés, hiszen ha a gazdasági minisztérium egyeztetne az egészségügyi szaktárcával, egyértelműen kiderülne, hogy a gyógykezeléssel közpénzt lehet megtakarítani. Az egészségügyi minisztérium évi 1,5 milliárd lejt költ a gyógyszerek ártámogatására, ezt a kiadást lehetne lefaragni, ha az állam nagyobb gondot fordítana a megelőzésre, a természetes gyógymódok alkalmazására” – fogalmazta meg a közgazdász.
Rosner hangsúlyozta, a korszerű népszerűsítési eszközöket is be kell vetni, hogy világszinten megismerjék a Kovászna megye turisztikai és gyógyturisztikai potenciálját. „Már nem elég a székely hagyományokat és jellegzetességeket hangoztatni, hiszen a magyarországi turisták száma csökken. Az egyedülálló természeti kincsekre, az ásványvizekre, a mofettákra és ezek gyógyhatásaira kell felhívni a figyelmet” – összegezte a kamara elnöke.
Teljesen más előjellel vág eközben a turistaidénynek az egymástól tíz kilométerre fekvő két sóvidéki üdülőtelep, Szováta és Parajd. Míg a Maros megyei fürdővárosban mindkét strand felkészült a vendégek fogadására, a Hargita megyei nagyközségben, Parajdon mind a szabadtéri fürdő, mind az új wellnessközpont zárt ajtókkal várja a látogatókat. Bokor Sándor újraválasztott polgármester szerint ez azért eshet meg, mert az önkormányzatnak még nem sikerült egy üzemeltetőt találnia a saját tulajdonában lévő wellnessközpontra, a sóbányához tartozó strandot pedig a vállalat bukaresti vezetősége az idény kellős közepén szeretné korszerűsíteni.
„A községháza már meghirdette a versenytárgyalást a wellnessközpont működtetésére, azonban az egyetlen, magyarországi jelentkező nem tett eleget az általunk elvártaknak. Most újra ki kell írnunk a tendert, ami újabb heteket jelent. A bánya központi vezetősége azonban igazán elhagyhatná az építkezést az őszre” – véli Bokor Sándor.
Míg a Parajdra látogatók, úgy tűnik, az idén nyáron kénytelenek beérni a sóbányával és a környék nyújtotta látvánnyal, a Szovátán vakációzók két sós vizű tó strandja között is választhatnak. A Mogyorosi-tó már napok óta telt házzal üzemel, és az elmúlt hétvégén rekordbevételt hozott a Fürdővállalat Rt. kasszájába. Szováta jelképe, a Medve-tó pénteken nyílik meg a nagyközönség előtt. „Annak ellenére, hogy a konferenciaturizmus a negyedére csökkent a 2008–2009-es évekhez képest, a szállodáink telt házzal üzemelnek.
A kétcsillagos hotelekben talán még egy-két napig lehet szállást foglalni a nyárra. Annak igyekeznie kell, aki a négycsillagosban szeretne lakni, mert főként a moldáviaiak érdeklődésének köszönhetően a vendégek nagyrészt lefoglalták” – újságolta el Fülöp Nagy János vezérigazgató.
A termálstrandok iránti érdeklődés a válság beállta után sem esett vissza drasztikus mértékben, viszont most az előzőnél is jobb nyári szezonra számít a Nagyvárad közeli fürdőhelyek, Félixfürdő és Püspökfürdő (Május 1.) szállodáinak és strandjainak fenntartója, a Turism Felix Kft. Cătălin Şipoş, a vállalat közgazdásza a Krónikának kifejtette: tavaly is már látszott a javulás tavalyelőtthöz képest, idén pedig jól, sőt meglepően jól indult a szezon.
„A strandokon már május óta rengeteg a látogató, és reméljük, ez csak jobb lesz” – fogalmazott a szakember. A félixfürdői strandkomplexumba csak ezen a hétvégén több mint ötezren váltottak jegyet, de a hotelek strandjai is népszerűek. A közgazdász szerint ez legfőképpen annak köszönhető, hogy a vállalat folyamatosan pénzt fektet szállodáiba, és vendéglátóegységeibe, ezért a gazdasági válság hatásait is kevésbé érzi. „Eredményeket csak költségekkel lehet elérni” – jelentette ki.
Mint részletezte, a Poieniţa Hotel gyógyfürdőjét és több emeletét teljesen felújították a tél folyamán, új berendezéssel látták el, a Mureş Hotelnél szintén a gyógyulni vágyókat várja korszerűsített terápiás központ, de itt az étterem is megújult. Az Internaţional Hotel külső medencéje egy hete nyitott újra, szintén korszerűsítve, éppúgy, mint a Termal Szálló két kinti medencéje, amelyekhez hamarosan egy harmadikat is építenek.
A püspökfürdői Vénusz strandon egyelőre csak a szükséges karbantartásokat végezték el, de Cătălin Şipoş azt mondja, lehetséges, hogy jövőre itt is teljes korszerűsítésbe kezdenek, és a strand a félixfürdőihez hasonlóvá alakulhat. A hotelek foglaltsága meglátása szerint 90-95 százalékon lesz idén, mint mondja, a három- és négycsillagos szállodákban már alig lehet szobát kapni nyárra. „Ha már most ilyen jól állunk, amikor el sem kezdődtek a szabadságolások, elmondhatjuk, hogy a július és az augusztus nagyon forgalmas hónap lesz” – összegzett a szakember.
A szélsőjobboldali jelölt, George Simion közel 41 százalékos eredménye és a PSD–PNL–RMDSZ-koalíció jelöltjének, Crin Antonescunak a kiesése máris megmutatja a romániai pénzpiacokra gyakorolt első hatásokat.
Kitolta a magyar MVM energetikai cég a német E.ON egyes romániai érdekeltségének átvételére vonatkozó becsléseket annak nyomán, hogy a román hatóságok aggályokat fogalmaztak meg az ügylettel kapcsolatban.
Az A3-as jelzésű észak-erdélyi autópálya problémás szakaszán megépítendő viaduktok műszaki engedélye elbírálásra vár az országos közútkezelő vállalat (CNAIR) műszaki és gazdasági bizottságában, az építkezés így csak később kezdődhet.
Az európai uniós csatlakozás óta látványosan nőtt a romániai lakosság jövedelme, az egyenlőtlenségek azonban nem tűntek el – húzza alá a Romanian Economic Monitor kutatócsoport friss elemzése.
Csalásnak bizonyulhatnak az ellenállhatatlannak tűnő nyaralási ajánlatok, és résen kell lenniük a vakációzásra vágyóknak, hiszen számos „digitális” csapda leselkedhet rájuk – hívta fel a figyelmet az Országos Kiberbiztonsági Igazgatóság (DNSC).
Az ING Bank Románia makrogazdasági szakértőinek várakozásai szerint az ország nominális GDP-je 2034-ben meghaladhatja a 700 milliárd eurót, 2035-ben pedig megközelítheti a 800 milliárd eurót.
Románia gazdasága erős és ellenálló – szögezte le Tánczos Barna pénzügyminiszter szerdán a Facebook-oldalán közzétett posztban.
Márciusban 16 százalékkal, közel 10,5 milliárd euróra nőttek a költségvetés bevételei – jelentette be Marcel Ciolacu miniszterelnök a szerdai kormányülés elején.
Az idei első negyedévben 21.006 vállalkozást töröltek a romániai cégjegyzékből, 16,95 százalékkal kevesebbet, mint 2024 első három hónapjában – derül ki az országos cégbíróság (ONRC) szerdán közölt adataiból.
Az Alstomnak 50 millió eurós kötbért kell fizetnie a Vasúti Reformhatóságnak (ARF), mert nem tartotta be 37 új vasúti szerelvény szállítási ütemtervét – közölte az ARF.