Fotó: Thomas Campean
Eltörölné a kormány azt – a legtöbb kereskedelmi egységben gyakorlatilag semmibe vett – törvényi előírást, miszerint a munkavállalók naponta legfeljebb két étkezési utalványt vásárolhatnak le.
2014. április 15., 19:442014. április 15., 19:44
A kabinet által nyilvánosságra hozott határozattervezet számos más módosítást is tartalmaz az értékjegyek kibocsátása, illetve használata kapcsán: hamarosan például az elektronikus értékjegyeket is bevezetnék a papíralapú utalványok mellé. A módosítások célja az indoklás szerint az étkezési utalványok rendszerének biztonságosabbá tétele, valamint ezek használatának szigorúbb ellenőrzése.
A jelenleg hatályban lévő jogszabály – az 1998/142-es törvény – nemcsak a naponta, de a havonta felhasználható értékjegyek maximális értékét is meghatározza. Eszerint az alkalmazottakat nemcsak arra kötelezik, hogy naponta legfeljebb két utalványt használjanak fel, de a hónap végéig le nem vásárolt értékjegyeket vissza kell szolgáltatniuk munkaadójuknak, így értelemszerűen egy hónap alatt csak a munkanapokkal egyenlő értékű utalvány használható fel. A kormány ezt is módosítaná úgy, hogy az egyik hónapban fel nem használt értékjegyeket a munkaadó levonná a következő havi juttatásból.
A határozattervezet hatálybalépése esetén ugyanakkor a munkaadók már elektronikus értékjegyeket is biztosíthatnának az alkalmazottaknak. A korszerű utalványok ugyanazokat az adatokat tartalmaznák, mint a papíralapúak, a kibocsátási költségüket pedig a munkaadónak kellene állnia. Az elképzelés szerint az alkalmazottak egy bankkártyához hasonló eszközön kapják meg a nekik járó utalványok értékét, az összeget pedig a továbbiakban is kizárólag élelmiszerre költhetik.
Az utalványokat kibocsátó intézményeknek számlát kell nyitniuk a kliensek számára, így követhetővé válik a bevétel és a kiadás, az érintett élelmiszerüzleteket és éttermeket ugyanakkor az utalványok leolvasására alkalmas eszközökkel kell felszerelni. Az elektronikus formára való áttérés nem lesz kötelező, az alkalmazottak továbbra is igényelhetik a papíralapú utalványokat munkaadójuktól.
Lassú emelkedésbe kezdtek a hónapokig mélyponton álló szalmás gabonafelvásárlási árak, de ennél látványosabb drágulás elé néz a két legkeresettebb olajos növény, a repce és a napraforgó.
Az Európai Bizottság 2024 végéig meghosszabbította az ukrajnai háború okozta válság miatt bajban levő mezőgazdasági farmoknak nyújtandó támogatást. Tizenöt tagállam viszont azt kéri, a kistermelőknek szánt de minimis támogatások összege megduplázódjon.
Nemigen túlóráznak a romániai alkalmazottak: amíg itt a 2 százalékot sem éri el azoknak a munkavállalóknak az aránya, akik tavaly a rendes munkaidőn túl is dolgoztak, az éllovas országokban meghaladja a 10 százalékot.
Áprilisban már a második egymást követő hónapban nőttek a globális élelmiszerárak havi összevetésben, ezúttal elsősorban a hús, a növényi olajok és gabonafélék drágulása miatt, amit nem tudott ellensúlyozni a cukor és a tejtermékek árának csökkenése.
Idén februárban 841,292 milliárd lejre nőtt az államadósság az előző havi 801,687 milliárd lejről – közölte pénteken a pénzügyminisztérium.
Április végére a március végi 64,279 milliárd euróról 2,7 százalékkal 62,511 milliárd euróra csökkent a Román Nemzeti Bank (BNR) devizatartaléka.
Újabb magasfeszültségű távvezeték épül Románia és a Moldovai Köztársaság között, most amerikai finanszírozással.
Miután a kolozsvárit követően a brassói lakások is drágábbak lettek, mint a bukarestiek, két másik város is megelőzte a fővárost ebben a tekintetben. Bukarest így már csak az ötödik legdrágább város.
Az idei év első három hónapjában 25 300 vállalkozást töröltek a cégjegyzékből Romániában, 40,53 százalékkal többet, mint 2023 azonos időszakában – derül ki az országos cégbíróság (ONRC) szerdán közölt adataiból.
A GDP 52,4 százalékára nőtt februárban Románia államadóssága – közölte szerdán a bukaresti pénzügyminisztérium. Az ország adósságállománya 841,292 milliárd lejt tett ki.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!