Fotó: Biró István
2011. január 13., 08:422011. január 13., 08:42
Országszerte egyre többen kérik, hogy a korhatár betöltése előtt mehessenek nyugdíjba. A szakemberek szerint a trend mögött a munkanélküliek számának megugrása áll. Az 1989-es rendszerváltáshoz hasonló jelenségnek lehetünk most tanúi, amikor az emberek tömegei kérik, hogy a korhatár betöltése előtt nyugdíjba mehessenek – jelentette ki Derzsi Ákos RMDSZ-es parlamenti képviselő, amikor a Krónika arról faggatta, mi állhat a mögött, hogy országszerte drasztikusan megugrott az előrehozott nyugdíjazást kérelmezők száma.
Mint részletezte, a rendszerváltás után is sokan kerültek utcára az állami vállalatoktól, és legtöbben megpróbáltak nyugdíjba menni, esetleg kérni betegnyugdíjazásukat. Az azonban meggyőződése a honatyának, hogy sem akkor, sem a mostani válságos időszakban, amikor egyre szűnnek meg a munkahelyek, nem azért választják az emberek ezt a megoldást, mert nem akarnak tovább dolgozni, hanem mert nincs lehetőségük rá. „Akik egy bizonyos kort megértek a munka mezején, már nemigen találnak állást, hiszen tudjuk, hogy milyen feltételeket támasztanak a munkaadók, már ha egyáltalán fölvesznek még embereket.
Nem arról van szó, hogy az emberek nem szeretnének aktívak maradni, hiszen mégiscsak más kereseti lehetőséget biztosít egy munkahely, mint a nyugdíj. Inkább látom ezt kényszermegoldásnak, de számolni kell vele, nem ítélem el ezt a folyamatot, nem is lehet ebben a helyzetben” – fogalmaz Derzsi Ákos. A honatya elmagyarázta: európai uniós tagállamként Romániának be kell tartania bizonyos előírásokat, így a nyugdíjkorhatáron sem módosíthat. Annak emelése ugyanis még akkor kezdődött, amikor még nem állt be a gazdasági válság, és Európa komoly munkaerőhiánynyal küszködött, ami elsősorban a lakosság elöregedésének volt betudható. Derzsi Ákos azt mondja, ő maga is számtalan konkrét esetet ismer, olyat is, amikor valaki inkább vállalja a munkanélküliséget vagy az előrehozott, tehát jócskán csökkentett nyugdíjat, pedig már csak néhány éve lenne a rendes korhatár eléréséig.
Szatmár megyében tegnapig 44 személy kérvényezte a korkedvezményes nyugdíjazási eljárást, miközben a tavalyi év első felében alig 19 kérést regisztráltak. Eugenia Sabău, a megyei nyugdíjpénztár vezetője lapunk kérdésére elmondta, a legtöbben azért élnek ezzel a lehetőséggel, mert a munkanélküli-segély lejártával nehezen vagy egyáltalán nem kapnak munkát, és így biztos jövedelemforráshoz juthatnak. „A 2010/263-as számú törvény értelmében maximum 5 évvel a nyugdíjkorhatár elérése előtt kérhető ez a juttatás. Akik igénylik, kevesebb pénzre számíthatnak havonta, mintha öregségi nyugdíjt kapnának, ám amint elérik a megfelelő életkort, újabb kritériumok alapján újraszámolják, és kiegyenlítik a nyugdíjukat” – részletezte az igazgató.
Egyébként a korhatár előtt nyugdíjba vonuló személyek esetében a havi járandóság kiszámolásakor nem veszik figyelembe a katonaságban és egyetemen töltött éveket, csak a jövedelem után befizetett járulékok számítanak, és aki nem éri el a törvényben megszabott, minimálisan ledolgozott évek számát, levonásra számíthat. Ez azt jelenti, hogy minden egyes mínuszba számolt hónap után 0,75 százalékot levonnak a korkedvezményes nyugdíj végső összegéből.
Kovászna megyében január 10-éig 138-an kérték az előrehozott nyugdíjazást. Az igénylők több mint fele már az év első munkanapján benyújtotta iratcsomóját a nyugdíjpénztárhoz. Az előrehozott nyugdíjazás megoldást jelent azoknak, akik munkahely nélkül maradtak, hiszen azok kérhetik, akik öt évvel fiatalabbak a nyugdíjkorhatárnál, nekik már kevés esélyük van arra, hogy új állást találjanak, fogalmazta meg a Krónika megkeresésére Kelemen Tibor. A Kovászna megyei munkaerő-elhelyező ügynökség igazgatója elmondta, a nyilvántartásukban hozzávetőleg 8000 munkanélküli szerepel, a többségük 25 év alatti és 45 feletti.
A háromszéki állástalanok egynegyede, mintegy kétezer személy már betöltötte a 45 évet. Jelenleg a munkaerő-elhelyező ügynökségnél mindössze hatvan állásajánlat van, ebből negyven a készruhaiparban, mondta Kelemen Tibor, aki szerint ilyen körülmények között a 45 év felettiek nagyon nehezen találnak munkát. Aki hosszan tartó munkanélküli, ha betölti az előrehozott nyugdíjazásra előírt kort, általában él ezzel a lehetőséggel.
Az előrehozott nyugdíjazás most nagyobb hátrányokkal jár, mint korábban, hiszen a jogosult a nyugdíjának 45 százalékát elveszíti, ha öt évvel korábban vonul nyugdíjba. Kelemen Tibor kifejtette, az álláskeresőnek nincs semmilyen jövedelme, így inkább választják a kevés, de biztos nyugdíjt. A Kovászna megyei nyugdíjpénztár szakemberei viszont mindenkit arra figyelmeztetnek, hogy jól fontolják meg, kérik-e az előrehozott nyugdíjazást, mert annak a feltételei nagyon előnytelenek.
Bán Katalin, a Hargita megyei nyugdíjpénztár ügyvezető igazgatója eközben arról számolt be, hogy az év első munkanapjain ugyan megnövekedett az előrehozott nyugdíjazást igénylők száma – január 3-án például 68 kérelmet nyújtottak be –, de a napokban már „csak” napi 15–20 kérést iktattak. „Leginkább azok kérelmezik az előrehozott nyugdíjazást, akiknek nincs munkahelye, vagy akik olyan egészségügyi problémákkal küszködnek, hogy érdemesebb a korai nyugdíjaztatást kérelmezni, mint betegnyugdíjba menni” – erősítette meg Bán Katalin is, kifejtve, hogy nagyon ritka az olyan kérelmező, aki a munkahelyét hagyja ott a nyugdíjért cserébe.
Kolozsváron is csak az év első munkanapján kérték a korábbi évekhez képest többen az előrehozott nyugdíjat, ezt leszámítva nem tapasztaltak számottevő forgalomnövekedést – tudtuk meg a Kolozs megyei nyugdíjpénztár közkapcsolatok osztályán az egyik, neve elhallgatását kérő alkalmazottól. Szerinte nincs abban semmi rendkívüli, hogy most egyszerre többen igényelték az előrehozott nyugdíjat, ugyanis 2010 második fél évében erre nem volt lehetőségük a nyugdíj előtt állóknak, mert a megszorító intézkedések részeként a nyugdíjpénztár nem fogadhatta a kérelmeket.
Megtudtuk, a tavalyi év első felében Kolozs megyében összesen 231-en kérték az előrehozott nyugdíjt. Arra a kérdésünkre, hogy a munkanélküliek számának megugrásával magyarázható-e, hogy egyre többen kérik a korhatár előtti nyugdíjazást, az intézmény dolgozója közölte: több, jelenleg aktív dolgozó kért kedvezményes nyugdíjt mint munkanélküli, s hozzátette: általában nem is szokták megkérdezni, hogy mi motiválja a kérelmezőket.
Nem emelkedett az előrehozott nyugdíjazást kérők száma Bihar megyében sem – közölte a Krónikával Leontin Ţîrle, a megyei nyugdíjpénztár igazgatója. Mint részletezte, a megyében jelenleg 1800 olyan nyugdíjas van, aki a nyugdíjkorhatár elérése előtt került be a rendszerbe. Miután tavaly júliustól decemberig nem lehetett ehhez a megoldáshoz folyamodni, január elseje óta 24-en fordultak a pénztárhoz, hogy idő előtti nyugdíjaztatásukat kérjék.
Az igazgató azt mondja, tud róla, hogy más megyékben ezeknek a személyeknek a száma a százat is meghaladta, de Biharban a 24 szerinte normálisnak tekinthető. Úgy véli, lehetséges, hogy azért kevesebb Biharban a kérvényező, mert egyrészt az emberek megfelelően tájékozottak – tehát csak akkor keresik fel a nyugdíjpénztárt, ha valóban jogosultak az idő előtti nyugdíjazásra, másfelől lehetséges, hogy a gazdasági helyzet is jobb itt, az ország nyugati felében, mint például Konstanca megyében, ahonnan a legtöbb kérés benyújtásáról szóló hírek érkeztek.
A harmadik ok Leontin Ţîrle szerint az, hogy Nagyváradon és környékén számos nagyvállalat szűnt meg, amelyek csoportosan bocsátották el a középkorú embereket. Azok pedig, akik csoportban veszítik el az állásukat, korkedvezményben részesülnek, ami azt jelenti, hogy akár 5 évvel a nyugdíjkorhatár elérése előtt is teljes nyugdíjjal vonulhatnak vissza.
Ezzel szemben Maros megyében egyenesen csökkent az előrehozott nyugdíjazást kérelmezők száma az előző évek hasonló időszakához képest. Ileana Morent, a megyei nyugdíjpénztár igazgatója a fordított trendet azzal magyarázza, hogy a január elsejétől hatályos új nyugdíjtörvény jóval szigorúbban rendelkezik a korábban érvényes jogszabálynál a korhatár előtti nyugdíjazást illetően. Mint tájékoztatott, az év eleje óta 49 idő előtti nyugdíjazást kérő személy fordult hozzájuk, miközben a 2010-es esztendő első felében átlagosan havi hatvan hasonló kérést regisztráltak.
Magyarország hamarosan visszanyerheti a ragadós száj- és körömfájással kapcsolatos mentességi státuszát az Európai Unión belül – jelentette be Nagy István agrárminiszter.
A gépjárműpark villamosítása terén elért uniós eredmények interaktív bemutatását célozza az Európai Autógyártók Szövetségének új internetes platformja, mely többek között azt is összesíti, mennyibe kerül a villanyautók töltése egy-egy tagállamban.
A pénzügyminisztérium adatai szerint tavaly 12,4 milliárd lej, azaz 2,4 milliárd eurónak megfelelő összegű pótlékot fizettek ki a közszférában – irányította rá a figyelmet pénteken a Hotnews.ro hírportál.
Az idei első negyedévben az euróövezetben 0,2 százalékkal nőtt, az EU-ben pedig stagnált a foglalkoztatási ráta, negyedéves összevetésben pedig a tagállamok közül Romániában csökkent a legnagyobb mértékben ez a mutató.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) olyan adóreform-csomagot javasol Románia számára, amely az adóterheket a munka adóztatásáról (beleértve a társadalombiztosítási járulékokat is) a fogyasztásra és kisebb mértékben a tőkére kivetett adókra helyezi át.
A kolozsvári táblabíróság felfüggesztette a környezetvédelmi engedélyét az energetikai szempontból egész Erdély számára kiemelten fontos ratosnyai vízerőműnek.
Románia legnagyobb villamosenergia-termelő társasága messze a legolcsóbb áramot kínálja a lakosságnak a villanyszámla-ársapka júliusi eltörlése után, viszont hiába irányít mindenkit a Hidroelectricához még az energiaügyi miniszter is.
Az Európai Bizottság szerdán közzétett országspecifikus ajánlásában arra kérte az Európai Unió Tanácsát, állapítsa meg, hogy Románia nem tett hatékony intézkedéseket a költségvetési hiány csökkentésére.
Hegedüs Éva, a Gránit Bank társalapítója és elnök-vezérigazgatója, az „EY Az év üzletembere” díj 2024 évi magyarországi győztese első nőként képviseli Magyarországot a világ egyik legrangosabb üzleti elismerésének nemzetközi döntőjén.
A Frăția országos szakszervezeti szövetség szerdán közölte, hogy nem vesz részt a deficitcsökkentő intézkedésekről szóló tárgyalásokon, mert „nem kíván cinkostárs lenni a jelenlegi hatalom társadalomellenes intézkedéseiben”.