Nyugtatja a kedélyeket. Nagy-Bege Zoltán szerint egyelőre nem kell csillagászati számláktól tartanunk
Fotó: Jakab Mónika
Jövő tavaszig még a jelenlegihez hasonló szinten alakulnak a lakossági villany- és földgázszámlák – szögezte le Nagy-Bege Zoltán, az ANRE alelnöke, amikor az utóbbi időszakban kiküldött szerződésekben szereplő horribilis árszintekről kérdeztük. Hosszabb távú becslésekbe azonban a jelenlegi bizonytalan helyzetben nem kívánt bocsátkozni.
2022. május 31., 08:142022. május 31., 08:14
2022. május 31., 08:172022. május 31., 08:17
Bár az energiaszolgáltatók kiküldték az értesítéseket a fogyasztóknak a három-négyszeresen megemelt árajánlatokkal, ezek az árak jövő áprilisig biztos nem jelennek meg a számlákon, hiszen addig érvényesek az idei év negyedik hónapjától bevezetett hatósági árak – igyekezett nyugtatni a kedélyeket a Krónika megkeresésére Nagy-Bege Zoltán, az Országos Energiaár-szabályozó Hatóság (ANRE) alelnöke.
A szakember kifejtette, nagyon sok, tavaly ebben az időszakban megkötött szerződés lejárt, a szolgáltatóknak pedig kötelességük, hogy hatvan nappal a határidő előtt kiküldjék az új ajánlatot. Ha a fogyasztó erre nem válaszol, úgy veszik, hogy hallgatólagosan elfogadta, a szerződés a kiajánlott áron folytatódik, ha visszautasítja, nem újítják meg. Az ajánlatokban a jelenlegi piaci árak jelennek meg, hétfőn például a romániai árutőzsdén 420–450 lejes megawattóránkénti áron zajlottak a tranzakciók.
Ugyanakkor a 27-es számú sürgősségi kormányrendelet előírja, hogy a lakossági fogyasztóknak a belső termelésből származó földgázt 150 lejes megawattóránkénti áron kell adni. És még ha nem lesz elég a belső termelés, és ki kell egészíteni importból, akkor sem ugrik meg olyan mértékben az ár, hogy a most kiküldött ajánlatok rákerüljenek a számlára” – fogalmazott Nagy-Bege Zoltán.
Egyúttal arra is ráirányította a figyelmet, hogy ugyanaz a kormányrendelet azt is előírja, miszerint a szolgáltatók kötelesek minden hónapban az átlag beszerzési áron kiszámlázni a földgázt, illetve a villamos energiát, és erre rátehetnek a villamos energia esetében 73 lejt megawattóránként, míg a földgáz esetében 12 lejt, melyek a szolgáltatói költségek, vagyis az árrés.
„Ezért gyakorlatilag várhatóan jövő év március végéig, amíg a kormányrendelet érvényben van, minden hónapban más áron fognak számlázni, vagyis lezárják a hónapot, megnézik, mennyi az átlag súlyozott beszerzési ár, és az szerepel a fogyasztóiknak kiállított számlán” – magyarázta Nagy-Bege Zoltán, hangsúlyozva, a kiértesítésben megjelenő árak jövő áprilistól léphetnek érvénybe, ha a kormány nem hosszabbítja meg a lakosságvédő intézkedéseket.
A földgáz esetében eközben nincs felső határ a lakossági fogyasztóknak, ott csak az ipari fogyasztóknál szabták meg az évi 50 ezer megawattórás határértéket. Az egymillió háztartási fogyasztó, aki jelenleg nem részesül az árbefagyasztásban, csak a 27-es sürgősségi kormányrendelet alapján élvez védelmet, vagyis hogy 150 lejnél nekik sem lehet drágábban számlázni a belső termelésből származó energiát.
Gondban vannak viszont azok az ipari fogyasztók, amelyek ipari parkokban tevékenykednek, mert az ipari park egyetlen fogyasztópontnak számít, és ha a teljes fogyasztás tavaly meghaladta az 50 ezer megawattórát, az ott működő egységek nem részesülnek az árbefagyasztásban, akkor sem, ha különben egyenként a határértéknél kevesebbet fogyasztottak.
– szögezte le a hatóság alelnöke. Rámutatott, a jogszabályban a mulasztásokat az ANRE és az energetikai minisztérium is beazonosította, ezeket a parlamentben korrigálják. Nagy-Bege Zoltán valószínűnek tartja, hogy még a nyári szünet előtt elfogadják a törvényt, akkor a nyáron már a javított változat lesz érvényben.
„A villamosenergia-fogyasztás nagy mértékben lecsökkent, nagyon ritkán haladja meg a napi 7000 megawattot, olyan körülmények között, hogy a pandémia előtt 8500–9000 megawattot is elérte” – mutatott rá ugyanakkor Nagy-Bege Zoltán. Hozzátette, a nagyon alacsony fogyasztás azt jelzi, hogy nem működik jól az ipar, hiszen a háztartási fogyasztás csak 15 százalékot tesz ki az összfogyasztásból, a 85 százalékot az ipari fogyasztás jelenti.
„Ez a gazdaság szempontjából nem jó jel, viszont az energetikai ellátás biztonsága szempontjából igen, hiszen nem nagy kihívás a 6000 megawattot előállítani. A lakossági fogyasztás nagymértékben függ az időjárásviszonyoktól, télen-tavasszal, a hidegebb hónapokban megugrik, nyáron épp fordítva, a nagy melegben pörgetik a légkondicionáló berendezések” – fejtette ki a szakember.
Arra a kérdésünkre, hogy mikor érezheti meg a romániai lakosság a múlt héten kihirdetett offshore-törvény pozitív hozadékait, Nagy-Bege Zoltán leszögezte, akkor történik majd számottevő változás a földgázpiacon, ha elkezdődik a mélytengeri kitermelés.
Ha a Petrom–OMV és a Romgaz részéről az év végéig megszületik egy beruházási döntés, a kitermelés leghamarabb 2026–2027-ben kezdődhet el.
„Ha tényleg kitermelik az éves 5 milliárd köbméter földgázt, valószínű, hogy érezhető lesz a hatása a piacon, már azért is, mert kínálattöbblet alakul ki. De hogy ez milyen irányba fogja befolyásolni az árakat, négy-öt éves távlatban lehetetlen megmondani, hiszen még egy hétre előre sem lehet előrejelzésekbe bocsátkozni, olyan körülmények között, hogy az Oroszországból, Ukrajnából, a háborúról érkező hírek, bejelentések pillanatok alatt befolyásolják az árakat” – részletezte z ANRE alelnöke.
„A módosításban, amit az államelnök kihirdetett, az is benne van, hogy létrehoznak egy külön alapot, ahova ezek a bevételek befolynak, és többek között gázhálózat-fejlesztésre is fordítják. Ugyanakkor aggasztó, hogy a befektetők részéről még nem érkeztek állásfoglalások, nem lehet tudni, nekik ebben a formában megfelel-e az offshore-törvény. Hiszen négy éve folyamatosan arra panaszkodnak, hogy ezt az adózási rendszert nem tudják vállalni. Ha továbbra is azt mondják, nem felel meg nekik, nincs miben reménykedjünk” – jelentette ki Nagy-Bege Zoltán.
Klaus Iohannis román elnök kihirdette szerdán a fekete-tengeri földgáz kitermeléséhez szükséges törvényt, amelyet múlt héten fogadott el a román képviselőház ügydöntő házként.
Csaknem teljesen függetlenné válhat energetikai szempontból Románia, ha a Romgaz és az OMV Petrom megkezdi a földgázkitermelést a Fekete-tenger talapzatából – nyilatkozta Virgil Popescu energiaügyi miniszter.
Összesen 18 millió lejre bírságolt az Országos Energetikai Szabályozó Hatóság (ANRE) három vállalatot a villamosenergia-nagykereskedelmi piaci tranzakciók szabályainak megsértése miatt.
Történelmi mélypontra csökkent az áramfogyasztás Romániában – írta az economedia.ro a Transelectrica adatai alapján.
A következő időszakban munkahelyváltást tervezők körében a vezető ok a magasabb fizetés, a következő legfontosabb számukra az otthoni munkavégzés lehetősége – derül ki az eJobs munkaerő-közvetítő platform friss felméréséből.
Amikor egyre több ügyfél vásárol online, a Genius szolgáltatás, amely ingyenes kiszállítást, speciális ajánlatokat biztosít több mint 10 millió termék esetén, most kiterjeszkedik 300 új városba, elérhetővé téve az online vásárlást még több ember számára.
A romániai alkalmazottak alig 12 százaléka kapott legalább az infláció mértékének megfelelő béremelést 2023-ban, ugyanakkor 58 százalék azt tervezi, hogy külföldön vállal munkát idén.
Éves viszonylatban 8 százalékkal csökkent a külföldi befektetések értéke Romániában az év első két hónapjában – közölte pénteken a Román Nemzeti Bank (BNR).
A magyar és román piacnak köszönhetően nőtt az osztrák SW Umwelttechnik építőipari vállalat értékesítési árbevétele 2023-ban, üzemi eredménye és nyeresége azonban kissé csökkent – derül ki a cég honlapján pénteken publikált éves jelentésből.
Újabb rekordot döntött az arany ára: a Román Nemzeti Bank (BNR) árfolyama szerint pénteken a csütörtöki 347,0367 lejről 359,6861 lejre nőtt a hivatalos árfolyam.
Februárban januárhoz képest 17 lejjel (0,3 százalékkal) 4876 lejre nőtt a nettó átlagbér – közölte az Országos Statisztikai Intézet. A bruttó átlagbér 7990 lej volt az idei második hónapban, 14 lejjel (0,2 százalékkal) több, mint egy hónappal korábban.
Egy vállalkozás kész beperelni a Környezetvédelmi Alapot, amiért a román állam nem fizet a cégeknek a napelemes áramtermelő rendszerek háztartási telepítését ösztönző Zöldház programban.
szóljon hozzá!