Nyugtatja a kedélyeket. Nagy-Bege Zoltán szerint egyelőre nem kell csillagászati számláktól tartanunk
Fotó: Jakab Mónika
Jövő tavaszig még a jelenlegihez hasonló szinten alakulnak a lakossági villany- és földgázszámlák – szögezte le Nagy-Bege Zoltán, az ANRE alelnöke, amikor az utóbbi időszakban kiküldött szerződésekben szereplő horribilis árszintekről kérdeztük. Hosszabb távú becslésekbe azonban a jelenlegi bizonytalan helyzetben nem kívánt bocsátkozni.
2022. május 31., 08:142022. május 31., 08:14
2022. május 31., 08:172022. május 31., 08:17
Bár az energiaszolgáltatók kiküldték az értesítéseket a fogyasztóknak a három-négyszeresen megemelt árajánlatokkal, ezek az árak jövő áprilisig biztos nem jelennek meg a számlákon, hiszen addig érvényesek az idei év negyedik hónapjától bevezetett hatósági árak – igyekezett nyugtatni a kedélyeket a Krónika megkeresésére Nagy-Bege Zoltán, az Országos Energiaár-szabályozó Hatóság (ANRE) alelnöke.
A szakember kifejtette, nagyon sok, tavaly ebben az időszakban megkötött szerződés lejárt, a szolgáltatóknak pedig kötelességük, hogy hatvan nappal a határidő előtt kiküldjék az új ajánlatot. Ha a fogyasztó erre nem válaszol, úgy veszik, hogy hallgatólagosan elfogadta, a szerződés a kiajánlott áron folytatódik, ha visszautasítja, nem újítják meg. Az ajánlatokban a jelenlegi piaci árak jelennek meg, hétfőn például a romániai árutőzsdén 420–450 lejes megawattóránkénti áron zajlottak a tranzakciók.
Ugyanakkor a 27-es számú sürgősségi kormányrendelet előírja, hogy a lakossági fogyasztóknak a belső termelésből származó földgázt 150 lejes megawattóránkénti áron kell adni. És még ha nem lesz elég a belső termelés, és ki kell egészíteni importból, akkor sem ugrik meg olyan mértékben az ár, hogy a most kiküldött ajánlatok rákerüljenek a számlára” – fogalmazott Nagy-Bege Zoltán.
Egyúttal arra is ráirányította a figyelmet, hogy ugyanaz a kormányrendelet azt is előírja, miszerint a szolgáltatók kötelesek minden hónapban az átlag beszerzési áron kiszámlázni a földgázt, illetve a villamos energiát, és erre rátehetnek a villamos energia esetében 73 lejt megawattóránként, míg a földgáz esetében 12 lejt, melyek a szolgáltatói költségek, vagyis az árrés.
„Ezért gyakorlatilag várhatóan jövő év március végéig, amíg a kormányrendelet érvényben van, minden hónapban más áron fognak számlázni, vagyis lezárják a hónapot, megnézik, mennyi az átlag súlyozott beszerzési ár, és az szerepel a fogyasztóiknak kiállított számlán” – magyarázta Nagy-Bege Zoltán, hangsúlyozva, a kiértesítésben megjelenő árak jövő áprilistól léphetnek érvénybe, ha a kormány nem hosszabbítja meg a lakosságvédő intézkedéseket.
A földgáz esetében eközben nincs felső határ a lakossági fogyasztóknak, ott csak az ipari fogyasztóknál szabták meg az évi 50 ezer megawattórás határértéket. Az egymillió háztartási fogyasztó, aki jelenleg nem részesül az árbefagyasztásban, csak a 27-es sürgősségi kormányrendelet alapján élvez védelmet, vagyis hogy 150 lejnél nekik sem lehet drágábban számlázni a belső termelésből származó energiát.
Gondban vannak viszont azok az ipari fogyasztók, amelyek ipari parkokban tevékenykednek, mert az ipari park egyetlen fogyasztópontnak számít, és ha a teljes fogyasztás tavaly meghaladta az 50 ezer megawattórát, az ott működő egységek nem részesülnek az árbefagyasztásban, akkor sem, ha különben egyenként a határértéknél kevesebbet fogyasztottak.
– szögezte le a hatóság alelnöke. Rámutatott, a jogszabályban a mulasztásokat az ANRE és az energetikai minisztérium is beazonosította, ezeket a parlamentben korrigálják. Nagy-Bege Zoltán valószínűnek tartja, hogy még a nyári szünet előtt elfogadják a törvényt, akkor a nyáron már a javított változat lesz érvényben.
„A villamosenergia-fogyasztás nagy mértékben lecsökkent, nagyon ritkán haladja meg a napi 7000 megawattot, olyan körülmények között, hogy a pandémia előtt 8500–9000 megawattot is elérte” – mutatott rá ugyanakkor Nagy-Bege Zoltán. Hozzátette, a nagyon alacsony fogyasztás azt jelzi, hogy nem működik jól az ipar, hiszen a háztartási fogyasztás csak 15 százalékot tesz ki az összfogyasztásból, a 85 százalékot az ipari fogyasztás jelenti.
„Ez a gazdaság szempontjából nem jó jel, viszont az energetikai ellátás biztonsága szempontjából igen, hiszen nem nagy kihívás a 6000 megawattot előállítani. A lakossági fogyasztás nagymértékben függ az időjárásviszonyoktól, télen-tavasszal, a hidegebb hónapokban megugrik, nyáron épp fordítva, a nagy melegben pörgetik a légkondicionáló berendezések” – fejtette ki a szakember.
Arra a kérdésünkre, hogy mikor érezheti meg a romániai lakosság a múlt héten kihirdetett offshore-törvény pozitív hozadékait, Nagy-Bege Zoltán leszögezte, akkor történik majd számottevő változás a földgázpiacon, ha elkezdődik a mélytengeri kitermelés.
Ha a Petrom–OMV és a Romgaz részéről az év végéig megszületik egy beruházási döntés, a kitermelés leghamarabb 2026–2027-ben kezdődhet el.
„Ha tényleg kitermelik az éves 5 milliárd köbméter földgázt, valószínű, hogy érezhető lesz a hatása a piacon, már azért is, mert kínálattöbblet alakul ki. De hogy ez milyen irányba fogja befolyásolni az árakat, négy-öt éves távlatban lehetetlen megmondani, hiszen még egy hétre előre sem lehet előrejelzésekbe bocsátkozni, olyan körülmények között, hogy az Oroszországból, Ukrajnából, a háborúról érkező hírek, bejelentések pillanatok alatt befolyásolják az árakat” – részletezte z ANRE alelnöke.
„A módosításban, amit az államelnök kihirdetett, az is benne van, hogy létrehoznak egy külön alapot, ahova ezek a bevételek befolynak, és többek között gázhálózat-fejlesztésre is fordítják. Ugyanakkor aggasztó, hogy a befektetők részéről még nem érkeztek állásfoglalások, nem lehet tudni, nekik ebben a formában megfelel-e az offshore-törvény. Hiszen négy éve folyamatosan arra panaszkodnak, hogy ezt az adózási rendszert nem tudják vállalni. Ha továbbra is azt mondják, nem felel meg nekik, nincs miben reménykedjünk” – jelentette ki Nagy-Bege Zoltán.
Klaus Iohannis román elnök kihirdette szerdán a fekete-tengeri földgáz kitermeléséhez szükséges törvényt, amelyet múlt héten fogadott el a román képviselőház ügydöntő házként.
Csaknem teljesen függetlenné válhat energetikai szempontból Románia, ha a Romgaz és az OMV Petrom megkezdi a földgázkitermelést a Fekete-tenger talapzatából – nyilatkozta Virgil Popescu energiaügyi miniszter.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) a tavaly októberi 3,3 százalékról 1,6 százalékra módosította a román gazdaság idei növekedésére vonatkozó előrejelzését a kedden közzétett, Világgazdasági kilátások (World Economic Outlook) elnevezésű jelentésében.
A 4finance Group eladja a Romániában is jelen lévő bolgár TBI Bankot az Advent International amerikai befektetési alapnak.
Romániában is lehet csillagászatinak tűnő összegeket keresni – derült ki, miután az OMV–Petrom kőolajipari vállalat éves jelentésben hozta nyilvánosságra a vezetőség fizetését.
Az euróövezetben és az Európai Unióban is csökkent a GDP-arányos államháztartási hiány 2024-ben az előző évhez képest, miközben nőtt az államadósság aránya – közölte az EU statisztikai hivatala, az Eurostat kedden.
Tavaly a munkaképes korú – 15 és 64 év közötti – lakosság foglalkoztatási rátája 63,8 százalékos volt, 0,8 százalékponttal magasabb, mint az előző évben – közölte kedden az Országos Statisztikai Intézet (INS).
59 éves korában elhunyt az Alexandrion Group alapítója, Nawaf Salameh – közölte az üzletember családja.
Az elmúlt évek súlyos aszályai és szélsőséges időjárása jelentősen visszavetette a romániai bortermelést, amely 2024-ben 20 százalékkal esett vissza. A tendencia globális: a szőlőültetvények rendkívül érzékenyek az éghajlatváltozásra.
A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) újabb felhívást tett közzé a magyarországi állattartó gazdák felé a ragadós száj- és körömfájás terjedésének megakadályozására.
Idén januárban és februárban 1,26 millió tonna kőolaj-egyenértékű (toe) földgázt termelt Románia, 1,9 százalékkal (23 800 toe) kevesebbet, mint 2024 első két hónapjában – közölte az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A kedvezőtlen klímaviszonyok, a jégeső és az aszály miatt 2023-hoz képest mintegy 19,8 százalékkal 3,7 millió hektoliterre csökkent tavaly Románia bortermelése; ez volt az egyik legjelentősebb visszaesés európai uniós viszonylatban.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!