A turizmus terén is decentralizációra készül a kormány: az idegenforgalomért, valamint a kis- és közepes vállalkozásokért felelős főosztály javaslata szerint 2014–2016 között a helyi önkormányzatokra bíznák a szállodák, a panziók és más vendéglátó egységek csillagokkal történő minősítését, a tenger- és vízparti strandok, a sípályák és a hegyi ösvények engedélyezését, illetve a turisztikai információs irodák akkreditálását.
2014. augusztus 28., 19:542014. augusztus 28., 19:54
2014. augusztus 28., 19:552014. augusztus 28., 19:55
Ezek a feladatok jelenleg az Országos Turisztikai Hatóság (ANT) hatáskörébe tartoznak. Az elképzelés szerint a továbbiakban az idegenforgalmi övezet területrendezési tervéhez is a helyi tanácsok adnának engedélyt, emellett az önkormányzatokra bíznák a turisztikai egységek korszerűsítésére és bővítésére vonatkozó adminisztrációs tevékenység lebonyolítását is.
A tervezetben az is szerepel, hogy az országos idegenforgalmi stratégiák kidolgozása továbbra is az Országos Turisztikai Hatóság feladata lesz, az ellenőrzéseket és kivizsgálásokat, illetve a bírságolásokat pedig ugyancsak központilag fogják elvégezni.
Egyszerűbb lesz az ügyintézés
A kabinet illetékes főosztálya úgy indokolta a kezdeményezést, hogy így sokkal egyszerűbb és gyorsabb lesz a különféle engedélyek kibocsátása. „A tervezet kidolgozásánál a nemzetközi, az Európai Unió más tagállamaiban már bevált példákat vettük alapul. Azt az elvet szeretnénk alkalmazni, miszerint az ügyintézést az állampolgárokhoz minél közelebbi szinten kell végezni” – olvasható a dokumentumban.
A kezdeményezők arra is kitértek, hogy az ANT a rá hárított feladatok miatt túlságosan leterhelt, az országos hivatal és a helyi önkormányzatok közötti kommunikáció pedig kívánnivalót hagy maga után. Az előírások hatékonyságát először egy kísérleti időszak során elemzik, ezt még az év további részében megvalósítanák, majd a projektet országos szintűre bővítik.
Üdvözlik a kezdeményezést a Krónika által megszólaltatott erdélyi vendéglátósok, turisztikai szakemberek és önkormányzati elöljárók, akik hatékonyabb ügyintézést és a szolgáltatások minőségének javulását várják az intézkedéstől, azonban arra is felhívták a figyelmet, hogy veszélyes lehet, ha a továbbiakban nem egységesen, ugyanazon kritériumok alapján hajtják végre a szállók minősítését.
Albert Tibor, Tusnádfürdő üdülőváros polgármestere lapunknak kifejtette: ha az önkormányzatok hatáskörébe tartozik a szálláshelyek és a szabadidős létesítmények minősítése, jobban rálátnak majd a szolgáltatásokra, és hatékonyabban ösztönözhetik a turizmus fejlesztését. „Én lennék a legboldogabb, ha végre megvalósulna az idegenforgalom decentralizálására vonatkozó elképzelés” – fogalmazott az elöljáró.
Elmondása szerint már négy évvel ezelőtt kezdeményezte, hogy biztosítsanak ezen a téren szélesebb hatásköröket az önkormányzatoknak, emellett az új turisztikai törvény kidolgozásakor is felvetette a decentralizálás szükségességét a miniszteri találkozókon, de minden alkalommal elutasították javaslatát.
A tusnádfürdői polgármester úgy vélekedett: ha helyben dönthetnek az idegenforgalmi szolgáltatások minősítéséről, azok jobban tükrözik majd a valóságot. „A nagyobb hatáskör ugyan több munkával jár, de az sem elhanyagolható szempont, hogy a különböző illetékek a település kasszájába folynának be, a bevételt pedig az infrastruktúra fejlesztésére, ezáltal a turizmus fellendítésére fordíthatnák vissza” – magyarázta Albert Tibor.
Fenntartások is vannak
Daragus Attila, a Bálványost is magában foglaló Torja község polgármestere, az Országos Faluturisztikai Szövetség (ANTREC) elnöke úgy vélekedett: az idegenforgalmi decentralizációval az ellenőrzéseket, a bírságolásokat és az engedélyek visszavonását is az önkormányzatok hatáskörébe kellene áthelyezni, hiszen így hatékonyan visszaszoríthatnák a feketén működő turizmust.
Daragus szerint ugyanakkor a minősítéseknek, illetve a kritériumoknak egységesnek kell maradniuk országos szinten, nem szabad megengedni nagy eltéréseket az egyes településeken, minden helységnek igazodnia kell a európai szabványokhoz. „Elveszíthetjük a turistákat, ha a három csillag nálunk nem ugyanazt jelenti, mint Európa bármely más országában” – hívta fel a figyelmet a turisztikai szakember.
Hasonlóan vélekedett Albert Zoltán, a Kovászna Megye Turizmusáért Egyesület munkatársa, aki szerint veszélyeket is rejthet, ha a turisztikai minősítés kikerül az ellenőrzött, központosított rendszerből. Albert – aki maga is működtet panziót Háromszéken – elmondta: alapvetően a decentralizáció híve, de ez esetben vannak fenntartásai.
„Az iskolai osztályzat esetében is előfordul, hogy az ötös jegy nem annyit ér egy gyengébb iskolában, mint egy nagyon erős gimnáziumban. Ugyanez a jelenség felmerülhet a turisztikai minősítésekkel kapcsolatban még abban az esetben is, ha az országosan egységes kritériumrendszert alkalmazzák” – részletezte a turisztikai szakember.
Albert kifejtette: a minősítési folyamat jelenleg sem túl bonyolult – egy kérvényt, a szálló leírását és a cég adatait kell beküldeni a minisztériumba, harminc napon belül megérkezik szintén levélben az ideiglenes minősítés, majd hatvan nap alatt ellenőrzik, hogy a nyilatkozatba foglalt adatok megfelelnek-e a valóságnak.
„A hatályos jogszabályban előírt kritériumok ésszerűek, nem jellemzőek a túlkapások: olyan feltételek vannak például, hogy a szobában poharat és széket, a fürdőszobában pedig fogast kell elhelyezni, ezek teljesen normális elvárások” – magyarázta a szakember. Albert szerint inkább a tűzvédelmi engedélyeztetés rendszerét és díjszabásait kellene átgondolnia a kormánynak, ez ugyanis a belügyminisztériumhoz tartozik, az eljárás pedig rendkívül bonyolult és drága.
Az egyesület munkatársa egyébként azt is elmondta: az idegenforgalmi vállalkozók korábban fontolgatták, hogy egymást minősítik, ajánlásokat fogalmaznak meg, de úgy ítélték, nem tudják kiküszöbölni a szubjektivizmust, ezért elálltak ettől a tervtől.
Nem mérvadó a csillagok száma?
A Bihar megyei Püspökfürdő (Május 1) üdülőtelep kétcsillagos Adela Panziójának illetékese érdekesnek tartja a kezdeményezést, amelytől pozitív hatást, hatékonyabb ügyintézést remél. Mint rámutatott: a vendéglátó-ipari egység minősítéséhez szükséges eljárás nem volt egyszerű a bürokratikus bukaresti rendszer miatt, de a csillagok meghatározatlan időre szólnak, így ebből a szempontból nem érinti az Adelát a decentralizáció.
A panzió illetékese elmondta: nincs is különösebben szükségük két csillagnál többre, meglátásuk szerint fontosabb, hogy a szálló a gyakorlatban színvonalas szolgáltatást nyújtson, mint hogy papíron legyen nagyobb rangja. „Ez a besorolás egy kritériumrendszer alapján történik, de voltaképp az igazi osztályozók maguk a vendégek. Hiába a sok csillag – ha a kliens elégedetlenül távozik, másodjára már nem fog ugyanoda visszatérni” – mutatott rá. Ennek nyomán úgy vélte: az önkormányzati kapcsolatokkal kedvezőbb értékelést kiharcoló szállótulajdonosok nem fognak előnyt élvezni a konkurenciával szemben.
Az Európai Unió országaiban átlagban 3,3 százalékkal került többe a hús idén februárban, mint egy évvel ezelőtt; a legnagyobb arányú árnövekedést Bulgáriában (8,2 százalék) és Romániában (7,7 százalék) jegyezték – közölte pénteken az Eurostat.
Péntek óta megrendelhető a romániai márkakereskedéseknél az új Dacia Spring, miután közölték az arculatfrissítésen átesett népszerű elektromos autó árlistáját.
A paradicsom- és fokhagymatermesztési program támogatásaira pályázó gazdák május 16-ig nyújthatják be kérelmeiket. A bukaresti mezőgazdasági szaktárca a hagymatermesztők támogatását is tervezi, erről a következő hetekben dönthet a kormány.
Nőttek a globális élelmiszerárak márciusban havi összevetésben elsősorban a növényi olajárak emelkedése miatt az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) honlapjára pénteken felkerült adatok szerint.
Salt Bank néven online bank nyílt Romániában – jelentette be csütörtökön a pénzintézet.
Románia az Amerikai Egyesült Államokat és Oroszországot is megelőzi az 1000 főre eső információtechnológiai (IT) szakemberek száma tekintetében: európai éllovas és globálisan a 6. helyen áll.
Marcel Ciolacu kormányfő csütörtökön kijelentette, hogy szerinte az év végére 5 százalék alá csökken az infláció és nem lesz a tervezettnél nagyobb a költségvetési hiány.
Április 8-tól, hétfőtől idén immár másodszor drágul a cigaretta Romániában. 2023 első napja óta ez már az ötödik cigarettaáremelés.
Miközben pár évvel ezelőtt még pillanatok alatt kimerült az Első otthon, majd Új otthon programra szánt keret, mára már alig mutatkozik érdeklődés az állami garanciával zajló lakásvásárlási program iránt.
A kormányzó Szociáldemokrata Párt (PSD) megerősítette: július elsejétől 3700 lejre nő a bruttó minimálbér Romániában, összhangban az európai minimálbér idei bevezetésével.
szóljon hozzá!