Tündöklése után hanyatlásnak indult az Új otthonra váltott Első otthon program

Az Első otthon az első években meghatározó szerepet játszott a lakáspiac fejlődésében, de ma már egyre kisebb az érdeklődés iránta •  Fotó: Bálint Eszter

Az Első otthon az első években meghatározó szerepet játszott a lakáspiac fejlődésében, de ma már egyre kisebb az érdeklődés iránta

Fotó: Bálint Eszter

Miközben pár évvel ezelőtt még pillanatok alatt kimerült az Első otthon, majd Új otthon programra szánt keret, mára már alig mutatkozik érdeklődés az állami garanciával zajló lakásvásárlási program iránt. Szakértők szerint azért, mert ma már a bankok kedvezőbb hitelkonstrukciókat is nyújtanak, illetve sokan nagyobb, drágább lakást szeretnének vásárolni, mint ami a program keretében elérhető.

Bálint Eszter

2024. április 04., 09:572024. április 04., 09:57

Mindössze 1940 hitelre nyújtottak állami garanciát 2023-ban az Új otthon programon keresztül, ami 95 százalékos csökkenést jelent a csúcsidőszakhoz képest. Sőt a program idei első hónapjában is alig 100 garanciát biztosítottak, holott néhány éve még nagyon résen kellett lenniük a fiataloknak, hogy ne maradjanak hoppon – irányítja rá a figyelmet a Panorama.ro portál elemzése, amely az állam által támogatott lakásvásárlási programok alakulását veszi górcső alá.

Mint ismeretes, az akkor még Első otthon nevet viselő program 2009-ben indult, amikor ugyan a gazdasági válság nyomán csökkenésnek indultak az ingatlanárak, ám a fiatalok nagy része az akkori piaci körülmények között nem tudott bankkölcsönhöz jutni, és csak keveseknek nyílt lehetőségük önerőből lakást vásárolni.

Az SVN Romania tanácsadó cég által készített megfizethetőségi index szerint

2009-ben egy romániai felnőttnek 27 évig kellett volna megtakarítania a hazai átlagfizetésnek megfelelő összeget ahhoz, hogy egy kétszobás, 50 négyzetméteres lakást vásároljon például Bukarestben. Ez 324 fizetést jelent.

Ilyen körülmények között jól jött, hogy az állami program keretében csak 5 százalékos önrészt kellett a fiataloknak összekuporgatniuk a bankok által megkövetelt 15 százalék helyett, és a kamatlábak is kedvezőek voltak az állami garanciának köszönhetően – ugyanis az államnak kell fizetnie a banknak, ha a hiteligénylő fizetésképtelenné válik.

•  Fotó: Jakab Mónika Galéria

Fotó: Jakab Mónika

Az új lakások vásárlására kivetett 5 százalékos áfával együtt az Első otthon program működése 15 éve alatt 64 milliárd lej (átlagárfolyamon számolva mintegy 14 milliárd euró) értékű hitelt támogatott.

Az Első otthon boomja alatt a régi lakások tulajdonosai 60 000 euró körül tartották az árakat, a fejlesztők a program követelményeinek megfelelő lakásokat építettek, a bankoknak pedig volt mire hitelt nyújtaniuk. Vagyis a program mozgásba hozta a lakáspiac berozsdázott fogaskerekeit.

„Az Első otthon meghatározó szerepet játszott a lakáspiac fejlődésében a bevezetésének első éveiben, amikor a lakásvásárlásra nyújtott hitelek több mint 70 százalékát a program keretében nyújtották. Nem szabad elfelejteni, hogy többek között a 2008–2009-es gazdasági és pénzügyi válság utáni első évekről beszélünk, amikor az embereknek csökkent a jövedelmük, és drasztikusan csökkentek az árak az ingatlanpiacon” – értékelt a Panorama.ro megkeresésére Cătălin Marin, az SVN Románia | Credit & Financial Solutions managing partnere.

Az elemzés felidézte: 2016-ban az eredetileg garanciákra elkülönített 1,5 milliárd lejes pénzalapot mintegy négy hónap alatt kimerítették. A fiatalok az összeállított iratcsomójukkal hónapokig vártak az újabb kiegészítésre. A számok azt mutatják, hogy abban az évben volt a legmagasabb a garanciák összege: 3,5 milliárd lej – derül ki a program lebonyolításával megbízott állami garanciaalapnak (FNGCIMM) a portálhoz eljuttatott adataiból.

•  Fotó: Haáz Vince Galéria

Fotó: Haáz Vince

Azóta a lakáspiac lassan, de biztosan megváltozott, és a jövedelmek bővülésével a lakásárak is emelkedtek.

„A piac elkezdett fejlődni, többek között a kínálati oldalon. Az adataink például azt mutatják, hogy 2015 és 2019 között majdnem megháromszorozódott a közepes árkategóriájú projektek aránya, és azt is figyelembe kell venni, hogy az átadott lakások száma is emelkedett, tehát nem csak az arány nőtt, hanem a közepes árkategóriájú lakások száma is” – mutatott rá Cătălin Marin.

Tapasztalatai szerint ugyanakkor a vásárlók elkezdtek minőségi, jobb környéken elhelyezkedő lakásokat keresni, amelyek már nem férnek bele az Első otthon program felső határaiba.

Ez okozta, hogy a program részesedése 2018–2019-ben csökkenni kezdett, és az összes lakáseladás 20 százaléka körül alakult.

A csúcsot amúgy a 2012-es év tartja, amikor 41 026 szerződést írtak alá.

korábban írtuk

Alábbhagy a lakásvásárlási láz: a rekordinfláció és a növekvő kamat miatt „inog” az Új otthon program
Alábbhagy a lakásvásárlási láz: a rekordinfláció és a növekvő kamat miatt „inog” az Új otthon program

Az Új otthon nevű lakásvásárlási program iránt sokkal kevesebben érdeklődnek, mint egy évvel ezelőtt. Felére csökkent az igénylések száma, a kiszámíthatatlan helyzet, a hatalmas mértékű infláció és a növekvő kamat elbizonytalanítja a lakásvásárlókat.

Az elemzés emlékeztet: az elmúlt években az ingatlanpiaci árak tovább emelkedtek az építőanyag- és energiaárak felsrófolása közepette. De a kegyelemdöfést az Első otthon, majd a később Új otthon számára a kamatlábak 2022-től kezdődő emelkedése adta meg, ami miatt egyébként a kormány módosította a program keretében nyújtott hitelek havi törlesztőrészletének kiszámításakor figyelembe vett bankközi kamatlábnak (ROBOR) a fogyasztói hitelek irányadó mutatójára (IRCC) váltását.

Idézet
A kamatemelés végül irrelevánssá tette a programot. Az 5,97 százalékos IRCC 8 százalékos vagy azt meghaladó kamatot eredményezett, amitől az Első otthon hitel lényegesen drágábbá vált, mint a fix kamatozású jelzáloghitelek, amelyek közül a legjobbak jelenleg 5,6 százalék körül mozognak”

– magyarázta Cătălin Marin. Rámutatott: ma az Új otthon program keretében értékesített lakások aránya a teljes romániai ingatlanpiaci eladások kevesebb mint 1,5 százaléka. A szakember szerint ez azért van így, mert a program keretében a kamatok változóak, és több mint 2 százalékkal magasabbak, mint a három-öt évre fix kamatozású ajánlatok, továbbá mert a lakásvásárlásra vágyóknak sikerült az 5 százalékos előleghez képest többet megtakarítaniuk.

Emellett a programban szereplő árplafon is túl alacsony mind a kínálat, mind a kereslet tekintetében – az emberek magasabb jövedelemmel rendelkeznek és változatosabbak a lakásválasztási szempontok.

A kormány is érzékeli a program népszerűségének csökkenését: 2024-re 1 milliárd lejes keretet hagyott jóvá, ami 500 millió lejjel kevesebb, mint tavaly. De vélhetően így is elég lesz, miután tavaly csak 485 millió lej értékű garanciát használtak fel.

korábban írtuk

Idén is folytatódik az Új otthon program, egymilliárd lejes hiteltámogatási keretet hagyott jóvá a kormány
Idén is folytatódik az Új otthon program, egymilliárd lejes hiteltámogatási keretet hagyott jóvá a kormány

Egymilliárd lejes hiteltámogatási kerettel folytatódik 2024-ben a kedvezményes lakásvásárlást lehetővé tevő Új otthon program.

A hitelpiacon ugyanakkor egyelőre nem várhatunk látványos változást, a kamatlábak egyelőre nem mutatják a csökkenés jeleit, de ez szakemberek szerint a közeljövőben megtörténhet. A Svájci Nemzeti Bank ugyanis nemrég 25 százalékpontos kulcskamat-csökkentést jelentett be, ami megadhatja az alaphangot ahhoz, hogy az Egyesült államok jegybanki szerepét betöltő Fed és az Európai Központi Bank (EKB) is hasonló lépésre szánja magát. Az amerikai jegybank 2024-ben várhatóan háromszor csökkenti az irányadó kamatlábat.

Az infláció alakulásától függően a Román Nemzeti Bank (BNR) is csökkentheti a kamatokat, és a hitelek olcsóbbá válhatnak, ami tovább taszíthatja ezt a kormányprogramot a jelentéktelenség felé – vetítette előre a Panorama.ro elemzése.

korábban írtuk

Belassított az ingatlanpiac: kevesebb új lakást adtak át tavaly, mint egy évvel korábban
Belassított az ingatlanpiac: kevesebb új lakást adtak át tavaly, mint egy évvel korábban

Kevesebb új lakást adtak át Romániában tavaly, mint egy évvel korábban, amire nem volt példa az elmúlt évtizedben – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) kedden közzétett adataiból.

korábban írtuk

Erdélyi városokban a legdrágábbak a lakások, de a Partium is feltör: Nagyváradon is nagyot nőttek az ingatlanárak
Erdélyi városokban a legdrágábbak a lakások, de a Partium is feltör: Nagyváradon is nagyot nőttek az ingatlanárak

Tovább emelkedtek februárban a lakásárak, az ország legdrágább városai Kolozsvár és Brassó, majd Bukarest és Konstanca következik, utóbbi egyre közelebb kerül a fővárosi szinthez, de az év második hónapjának árbajnoka Nagyvárad.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. július 03., csütörtök

Új gázmezőre bukkant az OMV Petrom

Az OMV Petrom új gázlelőhelyre bukkant Dél-Romániában, a Craiovától 70 kilométerre fekvő Spineni-ben.

Új gázmezőre bukkant az OMV Petrom
Új gázmezőre bukkant az OMV Petrom
2025. július 03., csütörtök

Új gázmezőre bukkant az OMV Petrom

2025. július 03., csütörtök

A legszegényebbeknek fog a legjobban fájni: elemző a Krónikának a deficitcsökkentő intézkedéscsomagról

Mindenki megkapja a keserű pirulát, de nem egyformán fog fájni – fogalmazta meg Rácz Béla Gergely közgazdász, amikor csütörtökön a Bolojan-kormány által közvitára bocsátott deficitcsökkentő intézkedéscsomagról kérdeztük.

A legszegényebbeknek fog a legjobban fájni: elemző a Krónikának a deficitcsökkentő intézkedéscsomagról
2025. július 03., csütörtök

Tánczosék magyarázzák a deficitcsökkentő „bizonyítványt”

Táncos Barna miniszterelnök-helyettes csütörtöki sajtótájékoztatóján kijelentette, hogy a kormány által javasolt deficitcsökkentő intézkedések nélkül fenntarthatatlanná vált volna a költségvetési hiány.

Tánczosék magyarázzák a deficitcsökkentő „bizonyítványt”
2025. július 03., csütörtök

Még semmi nincs kőbe vésve? Folytatódnak az egyeztetések a deficitcsökkentő intézkedéscsomagról

Ilie Bolojan kormányfő csütörtökön a szakszervezeti szövetségek képviselőivel egyeztetett a Victoria-palotában a deficitcsökkentő intézkedésekről.

Még semmi nincs kőbe vésve? Folytatódnak az egyeztetések a deficitcsökkentő intézkedéscsomagról
2025. július 03., csütörtök

Ahelyett, hogy javulna, romlik az életszínvonal a romániai lakosság csaknem fele szerint

A romániai lakosság háromnegyede úgy véli, hogy az elmúlt évben romlott az ország gazdasági helyzete, és csaknem fele szerint romlott az életszínvonaluk. Ezek az INSCOP legfrissebb közvélemény-kutatásának következtetései.

Ahelyett, hogy javulna, romlik az életszínvonal a romániai lakosság csaknem fele szerint
2025. július 03., csütörtök

Hevesen bírálják a vállalkozók a Bolojan-kormány megszorító intézkedéseit

Alighogy Ilie Bolojan miniszterelnök szerdán délután ismertette a tavalyi 9,3 százalékos költségvetési hiány lefaragására kidolgozott gazdasági megszorító intézkedéseket, azok máris bírálatok kereszttüzébe kerültek.

Hevesen bírálják a vállalkozók a Bolojan-kormány megszorító intézkedéseit
2025. július 02., szerda

Felmérés: a polgárok nagy része szerint a saját anyagi helyzete jobb, mint az országé

A romániai polgárok közel háromnegyede szerint az ország gazdasági helyzete rosszabb, mint egy éve – derül ki egy friss közvélemény-kutatásból.

Felmérés: a polgárok nagy része szerint a saját anyagi helyzete jobb, mint az országé
2025. július 02., szerda

Brüsszel 2040-re 90 százalékkal csökkentené az üvegházhatást okozó gázok nettó kibocsátását

Az Európai Bizottság az üvegházhatást okozó gázok nettó kibocsátásának 90 százalékos csökkentését javasolja 2040-ig – jelentette be a versenypolitikáért felelős biztos.

Brüsszel 2040-re 90 százalékkal csökkentené az üvegházhatást okozó gázok nettó kibocsátását
2025. július 02., szerda

Rengeteg pénzt költ el szuper- és hipermarketekben a romániai lakosság

A romániaiak tavaly mintegy 40 milliárd eurót költöttek el a nagy kiskereskedelmi üzletláncokban, 7,1 százalékkal többet, mint 2023-ban – derül ki a Cushman & Wakefield Echinox szerdán közzétett tanulmányából.

Rengeteg pénzt költ el szuper- és hipermarketekben a romániai lakosság
2025. július 02., szerda

Nem kérnek a megszorításokból: több ezer közalkalmazott tiltakozott munkabeszüntetéssel szerdán is

A pénzügyminisztérium és az adóhatóság (ANAF) több mint 9 ezer alkalmazottja tiltakozik szerdán spontán munkabeszüntetéssel az ártalmas munkakörülményekért járó bérpótlék csökkentése ellen – közölte Vasile Marica, a Sed Lex elnöke.

Nem kérnek a megszorításokból: több ezer közalkalmazott tiltakozott munkabeszüntetéssel szerdán is