2011. október 19., 06:222011. október 19., 06:22
A közép-kelet-európai és az egykori szovjet térség gazdasági átalakulásának finanszírozására húsz éve alakult pénzintézet legújabb, idei negyedik prognózisa szerint a bank által támogatott 29 ország átlagos gazdasági növekedési üteme az idén 4,5 százalék lesz. Az előző, júliusi előrejelzésben az EBRD még javította a működési területére adott növekedési becslését, 4,8 százalékra a májusban jósolt 4,4 százalékról. A bank az idei első, januári becslésben 4,2 százalékos, az azt megelőző, tavaly októberi prognózisban 4,1 százalékos, a még eggyel korábbi, tavaly júliusban kiadott jelentésében 3,9 százalékos átlagos növekedést jósolt 2011 egészére az általa befektetésekkel segített országcsoportban. Az EBRD szerint a közép-európai és balti csoportban az idén átlagosan 3,1 százalékos gazdasági növekedés várható a júliusban jósolt 3,5 százalék helyett.
Ennél is nagyobb mértékben rontotta ugyanakkor a pénzintézet a jövő évi prognózisokat. A bank 2012-ben a tevékenységi régió egészében az eddigi 4,4 százalék helyett most már csak 3,2 százalékos GDP-pluszt vár, ám a közép-európai és balti csoportban mindössze 1,7 százalékos gazdasági növekedést valószínűsít jövőre, éppen a felét az eggyel korábbi prognózisban 2012-re szereplő 3,4 százalékos előrejelzésnek.
Az EBRD tegnap nyilvánosságra hozott elemzése szerint a bank tevékenységi területének gazdaságai sok szempontból most jobban felkészültek a 2008-ashoz hasonló külső sokk elviselésére, és egy ilyen mértékű sokkhatás megismétlődése esetén valószínűtlen a gazdasági teljesítmények olyan „szélsőséges összeomlása”, mint amilyent 2009-ben sok térségi ország átélt. Az EBRD szerint azonban az euróövezeti stressz további erősödése esetén a térséget érő külső sokk akár súlyosabb is lehet a 2008–2009-esnél. Megvan ugyanis a kockázata annak, hogy csökken az euróövezeti bankok kapacitása az átalakuló térségben lévő leánybankjaik támogatására, ami jelentős hitelszűkét okozhat e régióban, potenciálisan súlyos hatást gyakorolva a térség gazdasági teljesítményére – áll az EBRD elemzésében.
Európa és a világ érdekében gyors döntésekre szólította fel az Európai Unió állam- és kormányfőit a kontinens egyik legtekintélyesebb politikusa, Hans-Dietrich Genscher (képünkön). Az európai egyesülés egyik fő zászlóvivőjének számító Genscher – aki 1974 és 1992 között, két hét megszakítással összesen 18 évig volt a szövetségi köztársaság, majd az egyesült Németország külügyminisztere – a Der Tagesspiegel napilap tegnapi számában megjelent írásában figyelmeztetett arra, hogy a tagállamok vezetőinek küszöbönálló csúcsértekezletükön gyors és egyértelmű döntéseket kell hozniuk, amelyek rövid időn belül megvalósíthatók. Genscher úgy ítélte meg, hogy a jelenlegi pénzügyi válságnak több oka van. A közvetlen okot az euróövezet egyes tagállamainak felelőtlen eladósodása jelenti. Ugyanakkor a válság kialakulásához hozzájárult a stabilitási kritériumok felelőtlen felpuhulása a kilencvenes években. Ehhez jön még az, hogy az euró bevezetése után nem helyeztek kellő súlyt egy közös európai gazdasági és pénzügyi politika kialakítására, valamint a globális pénzpiacok átláthatóságának és szabályozásának biztosítására – érvelt. A 84 éves, de idős kora ellenére ma is rendkívül aktív, egyben véleményformáló szerepet betöltő Hans-Dietrich Genscher hangsúlyozta: nem szabad megengedni, hogy a pénzpiacok a kalandorok és a hozzá nem értők „játszóterévé” váljanak. Úgy ítélte meg, a mai helyzetben a fő kérdés az: „Több Európa vagy kevesebb”. Az egykori miniszter szerint a globalizáció csak egy választ tesz lehetővé, ez pedig a több Európa. Írásában Genscher felsorolta az általa legfontosabbnak tartott teendőket. Első helyen az Európai Unión belüli stabilitási szabályok erősítését említette. A szigorúbb feltételeket, az automatikus szankciókat és az adósságfékeket ennek kapcsán elengedhetetlennek nevezte. Második helyen a gyors döntések szükségességét hangsúlyozta a jelenlegi helyzet menedzselése, illetve mindenekelőtt a görög válság megoldása érdekében. Figyelmeztetett továbbá arra, hogy Európának egy cselekvőképes gazdasági és valutaunióvá kell válnia, és sürgette a pénzpiacok átláthatóságának, illetve szabályozásának biztosítását. |
Ilie Bolojan, Nicușor Dan miniszterelnök-jelöltje felvetette, hogy a „nagyon nagy” nyugdíjjal rendelkezők fizessenek egészségbiztosítási hozzájárulást. Tánczos Barna pénzügyminiszter is elismerte, hogy egy ilyen intézkedésről is tárgyalnak.
A tervezett, közalkalmazottakat érintő intézkedésekkel kapcsolatos aggodalmait fejezte ki kedden a területi nyugdíjpénztárak munkatársait tömörítő szakszervezeti szövetség.
Az energiaügyi minisztérium az energiaszámlák csökkentésére törekedik. Az egyik megoldás az alacsonyabb áfakulcs lehet, de a végső szó a kormányé és a pénzügyminisztériumé – jelentette ki kedden egy brüsszeli sajtóeseményen Sebastian Burduja.
A romániai lakosok többsége bűntudatot érez, amikor ételt dob a szemétbe, ennek ellenére havonta több mint 200 lej értékű élelmiszert pazarolnak el – derül ki az UP Romania által a Reveal Marketing Research céggel közösen készített közvélemény-kutatásból.
Az uniós turisztikai szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák becsült száma az év első negyedévében 0,2 százalékkal visszaesett az előző év azonos három hónapjában mérthez képest – közölte az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat hétfőn.
Románia élen jár a fizetések megadóztatása terén Európában, még a legsúlyosabb adóterheket kirovó országok között is, ahol – szám szerint hét tagállamban – a bruttó jövedelem kevesebb mint kétharmadát viszi haza az ember.
Damoklész kardjaként lebeg már jó ideje a fejünk felett az óriásira dagadt költségvetési hiány lefaragására irányuló intézkedéscsomag. Elemzők szerint az áfaemelés egyetlen nyertese a román állam lenne.
Marcel Boloș nem hinné, hogy adóemelés nélkül sikerül előteremteni a 7 százalékos idei deficitcél teljesítéséhez szükséges 30 milliárd lejt.
Az Európai Bizottság az országos helyreállítási terv (PNRR) 3. számú kifizetési igényéből csak 1,279 milliárd eurót utal át Romániának, 869 millió euró kifizetését pedig felfüggesztették.
Az Európai Unióban 19,5 millió gyereket érint szegénység vagy társadalmi kirekesztettségi kockázata, ez az uniós gyermekpopuláció 24,2 százalékát jelenti – olvasható az EU statisztikai hivatalának (Eurostat) tavalyi évre vonatkozó felmérésében.