Fotó: Mediafax
2010. június 14., 07:462010. június 14., 07:46
Hozzátette: nem tartja kizártnak, hogy a pénzügyi tárca, illetve a jegybank képviselői már tárgyaltak erről. Szerinte ugyanis jelen pillanatban Románia a legrosszabb helyzetben van a második világháború óta. Blaga ismételten hangsúlyozta, hogy ha a Boc-kabinet nem hozná meg a tervezett megszorító intézkedéseket, akkor az ország költségvetési hiánya az idei év végére elérné a bruttó hazai termék (GDP) 9,1-9,2 százalékát, miközben a szükségletek kielégítésére 11 milliárd euróra lenne szükség.
Ezt az összeget pedig szerinte az IMF-pénzek nélkül nem lehetne előteremteni, mivel a külpiacról nem lehetne hitelhez jutni, mondta Blaga, Spanyolország és Portugália helyzetét említve meg. Amennyiben viszont gyakorlatba ültetik a költségvetési megszorításokat, a tárcavezető szerint az év végéig ki tudják fizetni a 25 százalékkal csökkentett közalkalmazotti béreket, mint ahogy a 15 százalékkal lefaragott nyugdíjak utalását is biztosítani tudják anélkül, hogy az adókat, illetékeket növelni kellene. Arra a kérdésre, miszerint ha mégis elkerülhetetlenné válna az adók emelése, akkor mennie kell-e a kormánynak, Blaga határozott igennel válaszolt.
A miniszter ugyanakkor megdöbbentő információval is előrukkolt. Mint közölte, 2009 januárjában, az akkor még szociáldemokratákból és demokrata-liberálisokból álló első Boc-kormány tudatában volt, hogy az ország kényes helyzetbe került. Személyes véleményként tette azonban csak hozzá: bánja, hogy a megszorító intézkedéseket nem hozták meg még a tavalyi év folyamán. Arra a kérdésre, hogy akkor ezt miért nem tették meg, Blaga úgy válaszolt, nem tartották szükségesnek.
„A dolgok 2009 januárja után indultak el a jelenlegi irányba az egész világon. Meghozhattuk volna akkor, de nem tartottuk szükségesnek” – vélekedett a tárcavezető, aki szerint már Emil Boc kormányfő is megbánta ezt a lépést. Azt azonban kizártnak tartja, hogy a héten a parlament megszavazza a kormány bukását célzó ellenzéki bizalmatlansági indítványt, szerinte ugyanis mind a három kormánypárt, illetve a nemzeti kisebbségek képviselői is ellene fognak szavazni. Ha nem megy át az indítvány, az ellenzék pedig az alkotmánybíróságtól kér jogorvoslatot a megszorító intézkedéseket tartalmazó két törvénycsomag kapcsán, Blaga szerint nincs esély arra, hogy a taláros testület alkotmányellenesnek nyilvánítsa a bérek, nyugdíjak csökkentését tartalmazó jogszabályokat.
A szakszervezetek múlt heti bejelentéseikhez híven a hét végén tiltakozó akciókat szerveztek a kormánypárti honatyák területi irodái előtt, s több helyen is megpróbáltak személyesen is beszélni a képviselőkkel, szenátorokkal, azzal a nem titkolt szándékkal, hogy rábírják őket a bizalmatlansági indítvány megszavazására. Hargita megyében hiába indultak el a szakszervezetiek párhuzamosan a megyei RMDSZ-es honatyáinak csíkszeredai, gyergyószentmiklósi, illetve székelyudvarhelyi irodájához, egyetlen képviselővel, szenátorral sem sikerült találkozniuk. Ugyanakkor az érdekvédelmiek egy csíkszeredai kerekasztal-beszélgetésre is várták a honatyákat, azon azonban mindössze Korodi Attila képviselő kabinetfőnöke jelent meg, Kelemen Hunor művelődési tárcavezető pedig arról értesítette a szervezőket, hogy teendői miatt Bukarestben kellett maradnia.
A szakszervezeti vezetők felháborodással vették tudomásul a történteket. Sorin Badea, az Alfa Kartell szakszervezeti tömb Hargita megyei vezetője leszögezte, amennyiben a Hargita megyei RMDSZ-es szenátorok, képviselők nem szavazzák meg a bizalmatlansági indítványt, számítsanak arra, hogy hazatérve tojásokkal, paradicsommal dobálják majd meg valamennyiüket. Korábbi fenyegetésükhöz híven a szakszervezetek a honatyák képeivel ellátott plakátokkal is készülnek, amelyekre ráírják majd: „Ellenünk szavaztatok. Megloptatok. Tolvaj. Keressétek!” Kocs Ilona, a Szabad Tanügyi Szakszervezetek (FSLI) Hargita megyei vezetője ugyanakkor leszögezte, a honatyáknak lelkiismeretük szerint kell szavazniuk, nem pedig pártutasításra. „Nem ébenfa koporsókat akarunk. Csak normálisan szeretnénk élni” – hangsúlyozták a nyugdíjasok is, akik arra szólították fel a honatyákat, hogy ne értsenek egyet az „idősek genocídiumával”.
A romániai városi lakosság 60 százaléka véli úgy, hogy az ország az elkövetkező 1–5 évben még válságban lesz, a többség szerint legalább 3-5 évig folytatódik a jelenlegi helyzet – derül ki a 360insights közvélemény-kutató cég által a Mediafax hírügynökség megrendelésére készített felmérésből. A felnőtt városi lakosság véleménye szerint a tavalyhoz képest számottevően romlott a pénzügyi-gazdasági helyzet, azoknak a száma, akik szerint egy év alatt túlleszünk mindenen idén április–májusra, 9 százalékra csökkent a tavalyi év hasonló periódusában regisztrált 30 százalékról. Eközben a megkérdezettek 32 százaléka szerint legalább 3-5 évet kell még várni a problémák teljes körű orvoslására. |
Marosvásárhelyen is mintegy száz tiltakozó vonult az RMDSZ székháza elé. Magyar és román nyelven skandáltak kormányellenes jelszavakat, azonban ők sem jártak sokkal nagyobb sikerrel, mint Hargita megyei társaik. A szövetség Maros megyei szervezetének székházában ugyanis mindössze a kabinetfőnökök tartózkodtak. Végül viszont Kerekes Károly képviselőnek sikerült átadniuk petíciójukat, amely a bizalmatlansági indítvány megszavazására buzdít. Kerekes egyébként az Agerpres hírügynökségnek úgy nyilatkozott, hogy ugyan egyetért a kormány által tervezett megszorító intézkedésekkel, a nyugdíjak csökkentésével nem tud azonosulni.
„Tisztán megmondtam a véleményem, miszerint a nyugdíjak lefaragása alkotmányellenes, mivel a nyugdíj magánjog, amelyet az ország alaptörvénye is szavatol. Egyetlen európai ország sem csökkentette a nyugdíjakat, mindössze befagyasztotta azokat a jelenlegi szinten” – hangsúlyozta a képviselő. Arra az újságírói kérdésre, miszerint hogyan fog majd voksolni a bizalmatlansági szavazáson, Kerekes megjegyezte, titkos szavazás lesz.
Hozzátette: a szövetség vezetői arra kérték az RMDSZ-es honatyákat, hogy ne szavazzák meg a kormány megbuktatását célzó indítványt. Kerekes azonban felrótta az alakulat vezetőinek, hogy csak igen szűk körben döntöttek ebben a kérdésben, nem kérték ki az SZKT véleményét. „Ha ezek az intézkedések károsnak bizonyulnak, elveszítjük szavazótáborunkat. Ebben az esetben az RMDSZ vezetői lesznek felelősségre vonhatók, nem pedig mi, a honatyák, akiktől az indítvány elleni voksot kérték” – szögezte le a Maros megyei képviselő, aki szerint a szövetség szociáldemokrata platformja is ellenzi a nyugdíjak csökkentését.
Európa élvonalában látja a magyar élelmiszeripart és az élelmiszeripari mérnökképzést Németh Csaba, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) oktatója. A magyarországi szakember fő kutatási területéről, a tojásfeldolgozásról is beszélt portálunknak.
Florin Barbu mezőgazdasági miniszter szerint 30 százalékkal nőtt az alapélelmiszerek értékesítése a kereskedelmi árrés korlátozásának hatálybalépése óta.
Tovább erősödött kedden a román deviza az euróval szemben, amelynek az értéke a Román Nemzeti Bank (BNR) referencia-árfolyamán 0,02 banival 5,0991 lejre csökkent a hétfői 5,0993 lejről.
Június 10-én újabb 1,3 milliárd eurót utalnak ki Romániának a helyreállítási alapból – jelentette be kedden Tánczos Barna pénzügyminiszter.
Költségvetési válság van Romániában Ilie Bolojan ügyvivő elnök szerint, mert a mindenkori kormány évek óta többet költ, mint amennyit megengedhet magának. Olyan helyzetbe kerülhetünk, hogy adóemelésre kényszerülünk – kongatta meg egyúttal a vészharangot.
Két év alatt megduplázódott a munkaerőhiány a közúti szállítmányozásban – állítja az egyik szakmai szervezet vezetője, aki szerint Arad megyében jelenleg 1500 hivatásos gépkocsivezető „hiányzik” az ágazatból.
Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) lefelé módosította a román gazdaságra vonatkozó idei előrejelzését.
Áprilisban 4,9 százalékon stagnált az éves infláció Romániában, a legjelentősebb mértékű, 6,83 százalékos árnövekedést a szolgáltatói szektorban regisztrálták – közölte kedden az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Kérészéletűnek bizonyult a környezetvédelmi minisztérium által meghirdetett roncstraktorprogram, a Környezetvédelmi Alap számítógépes rendszere összeomlott. A portálunk által megkérdezett szakpolitikus szerint a program iránt óriási az érdeklődés.
A bukaresti törvényszék alapfokon elutasította a Greenpeace Románia keresetét, amelyben a környezetvédő szervezet a Neptun Deep beruházás leállítását kérte – számolt be hétfőn a Facebook-oldalán Sebastian Burduja energiaügyi miniszter.