„Adóparadicsomok” a romániai szigeteken?

„Adóparadicsomok” a romániai szigeteken?

Kifogásolt javaslat. Az adókedvezmények a Duna-delta szigetvilágára is érvényesek lehetnek

Fotó: Facebook/ Delta Dunarii pentru toti

Nincsenek meg a feltételek Romániában ahhoz, hogy a szigeteken 50 százalékos kedvezményt kaphassanak a megújuló energia előállítása, turizmus, szórakozás, közélelmezés, kiskereskedelmi eladás, szerencsejátékok és az ezekhez kapcsolódó szolgáltatások terén tevékenykedő cégeknek – jelentette ki a Krónika megkeresésére Erdei-Dolóczki István képviselő, akit annak kapcsán faggattunk, hogy első megkeresett kamaraként a szenátus elfogadott egy erről szóló törvénytervezetet.

Bálint Eszter

Bíró Blanka

2019. december 04., 18:582019. december 04., 18:58

Ötven százalékos adókedvezményt biztosítana a romániai szigeteken, homokvonulatokon és más szárazföldi részeken gazdasági tevékenységet folytató cégeknek az a törvénytervezet, amelyet a szociáldemokrata párti (PSD) Șerban Nicolae terjesztett a parlament elé, és első kamaraként a sze-
nátus kedden elfogadta. 61 honatya szavazta meg a kezdeményezést, 24-en ellene voksoltak, 11-en pedig tartózkodtak.

Ki kaphat adókedvezményt?

A jogszabályjavaslat érvelése szerint ezeken a sajtóban leendő „adóparadicsomokként” emlegetett szigeteken az adókedvezményeknek köszönhetően gazdasági tevékenység alakulna ki, amelyek révén új munkahelyek jönnének létre, és gyarapodna az államkassza. A tervezet azt is meghatározza ugyanakkor, hogy milyen gazdasági tevékenységeket lehetne folytatni: megújuló energia előállítása, turizmus, szórakozás, közélelmezés, kiskereskedelmi eladás, szerencsejátékok és az ezekhez kapcsolódó szolgáltatások szerepelnek a jogszabályjavaslatban.

A képviselőházi elfogadásra váró tervezet a szigeteken engedélyezett szerencsejátékok körét is meghatározza: a kaszinókban, a pókerklubokban, illetve a bingótermekben megszokott játékok jöhetnek szóba.

Șerban Nicolaénak amúgy nem az első próbálkozása, egy hasonló tervezetét már korábban elfogadta a parlament, azonban az alkotmánybíróság júniusban helyt adott az akkori ellenzék és Klaus Johannis államfő alkotmányossági kifogásainak.

A tervezetet – akárcsak az előzőt – ugyanakkor a legtöbben úgy tekintik, mint egy Liviu Dragneának, a Szociáldemokrata Párt hivatali visszaélésre való felbujtás miatt börtönben ülő exelnökének szánt „ajándékot”, a fia kezeli ugyanis a dunai Belina-szigetet.

Romániában különben nagyjából ötven sziget található, legnagyobb részük a Dunán, illetve a Duna-deltában.

Sokan támadták azért is a jogszabályjavaslatot, hogy elfogadása bátorítaná az építkezéseket a deltában.

„Nem lesz nagy durranás”

Nem lehet komolyan venni a törvénytervezetet, mert ennek gyakorlati kivitelezéséhez Romániában nincsenek meg a körülmények – szögezte le megkeresésünkre Erdei-Dolóczki István. Mint a képviselőház költségvetési-, pénzügyi bizottságának RMDSZ-es tagja rámutatott, a kezdeményező azzal érvel, hogy az egyébre nem használható, parlagon maradt területekre kapnának adókedvezményt a befektetők, majd amikor beindulnak, fizetik a jövedelemadót, és „dől a pénz az államkasszába”. Ennek Romániában nincsenek meg a feltételei,

ha valaki kaszinót akar építeni, nem egy eldugott Duna-szigeten fogja megtenni

– véli a politikus. „Nem tudom ezt a tervezetet komolyan venni. Nem tudom, kinek szól, Liviu Dragneának vagy sem, de a gyakorlatban senki nem fogja tudni végrehajtani” – tette hozzá Erdei-Dolóczki István. Kifejtette, nem szeretné minősíteni a kollégáit, de még sok olyan törvény van, melyet elfogad ugyan a parlament, ki is hirdetik, de aztán a gyakorlatban nem működnek. Példaként említette azt a jogszabályt, amely alapján a mezőgazdasági kamarákat a parlamenti választások mintájára kellene megalapítani, kampánnyal, programmal. Ez nagyon demokratikus, csak nem életszerű.

Idézet
Valószínűleg a kezdeményező arra gondolt, hogy ha a sivatag közepén létrejött Las Vegas, amely óriási pénzeket hajt be a gazdaságba, akkor a romániai szigeteken is meg lehet ezt valósítani, kitalált egy ilyen furcsaságot, és be is nyújtotta a parlamentben. Ez Romániában nem lesz nagy durranás, mert nincsenek meg erre a feltételek”

– fejtette ki a képviselő.

Kiemelte egyúttal, hogy a törvénytervezetben szereplő adókedvezmény még nem jelenti azt, hogy adóparadicsom jön létre – ahogyan a bukaresti sajtó emlegeti –, hiszen az olyan államot jelent, ahol bizonyos adók egyáltalán nem léteznek, vagy nem firtatják, honnan származik a pénz, és nem kell rá jövedelmi adót fizetni.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2024. április 23., kedd

Idő előtt megérkezhet a májusi nyugdíj

Marcel Ciolacu kormányfő kedden felkérte Simona Bucura-Oprescu munkaügyi minisztert, intézkedjen annak érdekében, hogy a nyugdíjasok még az ortodox húsvét előtt kézhez kapják nyugdíjukat.

Idő előtt megérkezhet a májusi nyugdíj
2024. április 23., kedd

Olcsóbb gázzal kecsegteti az EU polgárait Ursula von der Leyen

Az Európai Bizottság arra számít, hogy a gázárak csökkenni fognak annak köszönhetően, hogy a cseppfolyósított földgáz (LNG) globális kínálata emelkedik, ami teret ad a megújuló energiaforrásokba történtő befektetéseknek – mondta Ursula von der Leyen.

Olcsóbb gázzal kecsegteti az EU polgárait Ursula von der Leyen
2024. április 23., kedd

Szép kis summát kínál, Magyarországon is munkaerőt toboroz a váradi gigaberuházó

Ütemterv szerint halad a Nokian gumiabroncsgyártó nagyváradi gyárának építése, ahová a partiumi városból és környékéről, így Magyarországról is munkaerőt toboroznak, mégpedig a térségben nagyon magasnak számító bérkínálattal.

Szép kis summát kínál, Magyarországon is munkaerőt toboroz a váradi gigaberuházó
2024. április 22., hétfő

Romániában az egyik legmagasabb a költségvetés hiánya uniós összevetésben

Az Eurostat hétfőn közzétett adatai szerint az Európai Unióban az átlagos GDP-arányos költségvetési hiány a 2022-es 3,4 százalékról 2023-ra 3,5 százalékra nőtt, Románia pedig a legmagasabb deficittel rendelkező tagállamok közé tartozott.

Romániában az egyik legmagasabb a költségvetés hiánya uniós összevetésben
2024. április 22., hétfő

Irdatlan veszteséget szenvednek a teherfuvarozók a schengeni csatlakozás elmaradása miatt

A közúti árufuvarozói ágazat 2022-ben 2,41 milliárd eurót, tavaly pedig 2,55 milliárd eurót veszített a határellenőrzések okozta késések miatt – jelentette ki Radu Dinescu, a Romániai Közúti Fuvarozók Országos Szövetségének (UNTRR) főtitkára.

Irdatlan veszteséget szenvednek a teherfuvarozók a schengeni csatlakozás elmaradása miatt
2024. április 22., hétfő

Erdélyi gyárába helyezi át a termelést a Michelin bezárásra ítélt lengyelországi üzeméből

A közel 30 milliárd eurós éves forgalmat bonyolító francia Michelin gumiabroncsgyártó bezárja a lengyelországi Olsztynban található nehéz tehergépkocsiknak abroncsot gyártó üzemét – értesült a Profit.ro.

Erdélyi gyárába helyezi át a termelést a Michelin bezárásra ítélt lengyelországi üzeméből
2024. április 22., hétfő

Szerényen bővült tavaly a romániai autópálya-hálózat, még mindig sok a földút

2023 végére 48 kilométerrel bővült a romániai autópálya-hálózat, a közúthálózat hossza pedig összesen 86 388 kilométer volt, amiből 17 677 kilométer (20,4 százalék) főút, 35 046 kilométer (40,6 százalék) megyei és 33 665 kilométer (39,0 százalék) községi út.

Szerényen bővült tavaly a romániai autópálya-hálózat, még mindig sok a földút
2024. április 20., szombat

Változó utazási trendek: népszerűbb a hegyvidék, mint a tengerpart

Kétszer népszerűbb az utazni vágyó romániai lakosok körében a hegyvidék, mint a tengerpart, és a gyógyfürdők is megelőzik a Fekete-tengeri kiruccanás iránti vágyat – derül ki egy friss közvélemény-kutatásból.

Változó utazási trendek: népszerűbb a hegyvidék, mint a tengerpart
2024. április 20., szombat

Magukhoz akarják édesgetni a nagy üzletláncok a helyi mezőgazdasági termelőket

A friss mezőgazdasági termékek internetes kínálata és a kézműves vásárok egyre nagyobb népszerűsége irányváltást mutat a vásárlói szokások alakulásában. Az új trend a multinacionális cégek romániai üzletláncait is alkalmazkodásra készteti.

Magukhoz akarják édesgetni a nagy üzletláncok a helyi mezőgazdasági termelőket
2024. április 19., péntek

Románia leggazdagabb 10 százaléka közel ötször többet keres, mint a legszegényebb 10 százalék

Az európai uniós tagállamok közül Romániában az egyik legnagyobb a különbség a leggazdagabbak és a legszegényebbek jövedelme között – hívta fel a figyelmet a Friedrich-Ebert-Stiftung Románia Alapítvány az Eurostat 2022-es adatait idézve.

Románia leggazdagabb 10 százaléka közel ötször többet keres, mint a legszegényebb 10 százalék