A múlt évben Dánia, Ciprus, Írország és Portugália kivételével valamennyi uniós tagállamban költségvetési hiányt regisztráltak
Fotó: Pixabay.com
Az Eurostat kedden közzétett adatai szerint az EU tagállamainak átlagos GDP-arányos költségvetési hiánya a 2022-es 3,2 százalékról 3,5 százalékra nőtt 2023-ban, tavaly Olaszországban (7,2 százalék), Magyarországon (6,7) és Romániában (6,5) volt a legmagasabb a deficit.
2024. október 22., 15:192024. október 22., 15:19
Az euróövezetben a 2022-es 3,5 százalékról 3,6 százalékra nőtt 2023-ban a költségvetési hiány.
A múlt évben Dánia (3,3 százalék), Ciprus (2), Írország (1,5) és Portugália (1,2) kivételével valamennyi uniós tagállamnak negatív volt a költségvetési egyenlege, és tíz tagállamban a hiány meghaladta a 3 százalékot.
Eszerint 2023 negyedik negyedévének végén az Európai Unióban az átlagos GDP-arányos államadósság 80,8 százalékra csökkent a 2022 utolsó negyedéve végén jegyzett 82,5 százalékról. Az euróövezetben 89,5 százalékról 87,4 százalékra esett vissza ez a mutató.
A GDP 4,02 százalékra, 71,04 milliárd lejre nőtt a héthavi költségvetési deficit Romániában – közölte kedden a bukaresti pénzügyminisztérium.
A múlt év negyedik negyedévének végén a legalacsonyabb GDP-arányos államadósságot Észtországban (20,2 százalék), Bulgáriában (22,9 százalék), Luxemburgban (25,5 százalék), Svédországban (31,5 százalék), Dániában (33,6) és Litvániában (37,3 százalék) regisztrálták. Tavaly 13 tagállamban volt 60 százalék feletti a GDP-arányos államadósság, a legmagasabb Görögországban (163,9 százalék), Olaszországban (134,8), Franciaországban (109,9), Spanyolországban (105,1) és Belgiumban (103,1).
Hét évre lehet szüksége Romániának ahhoz, hogy 3 százalékra csökkentse a költségvetési hiányt – nyilatkozta kedden Marcel Boloș pénzügyminiszter.
Az Agerpres hírügynökség által ismertetett adatsorok szerint
Románia GDP-arányos államadóssága 2023 negyedik negyedévének végén 48,9 százalék volt, szemben a 2022-es 47,9 százalékkal.
Jövőre ihatjuk meg az idei romániai választási szuperév levét, a kampányintézkedéseknek ugyanis várhatóan meg lesz a böjtje a Krónikának nyilatkozó szakértő szerint.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Teljesen új vasúti koncepcióval kötnék össze Európa valamennyi országát: egy dán agytröszt olyan szupergyors vonat hálózatának tervezetét dolgozta ki, mely 400 kilométer/órás sebességgel száguldó szerelvényeket képzel el.
A finn Nokian Tyres megkezdi a gumiabroncsok szállítását abból a gyárból, amelyet hivatalosan 2024 szeptemberében nyitottak meg Nagyváradon, 650 millió eurós beruházás nyomán.
Egy év alatt több mint 22 százalékkal nőtt az átlagnyugdíj Romániában. Érdekesség, hogy a 2024-ben országos szinten a legnagyobb összeget felmutató dél-erdélyi megyében az átlagnyugdíj értéke nincs messze az átlagfizetéstől.
Meghaladta a 200 ezret a romániai napelemes áramtermelő-fogyasztók, azaz a prosumerek száma, akik egy évvel korábban még csak 114 ezren voltak. A prosumerré válás „motorja” az állami támogatást nyújtó Zöld ház program.
A romániai lakosság az elmúlt három évben kezdett ráérezni az aranybefektetések ízére – állapította meg Victor Dima, a nemesfémek és devizák értékesítésével foglalkozó Tavex Románia igazgatója.
A romániai sörértékesítés kilencven százaléka a hipermarketekben, szupermarketekben és kisboltokban zajlik, míg a vendéglátóhelyek – éttermek, bárok és kávézók – csupán tíz százalékos részesedéssel bírnak.
Az Egyesült Államok a jelenleg tervezettnél „jóval nagyobb” mértékű vámokat vethet ki az Európai Unióra és Kanadára, ha közösen próbálnak fellépni az amerikai vámok ellen – közölte Donald Trump amerikai elnök a saját közösségi oldalán csütörtökön.
Beruházási és Fejlesztési Bank (Banca de Investiții si Dezvoltare – BID) néven megkezdte működését az új román állami bank.
Év eleje óta több mint 670 millió italcsomagolást váltottak vissza a fogyasztók Romániában a betétdíjas visszaváltási rendszeren keresztül, a rendszert működtető RetuRO vállalat pedig 50 000 tonna csomagolást már átadott az újrahasznosító állomásoknak.
Az elhúzódó választási ciklus valószínűleg legalább 2025 második feléig késleltetni fogja a további költségvetési konszolidációs intézkedéseket, és további intézkedések nélkül a 2025-re a GDP 7,5 százalékára várt hiánycélt kockázatok terhelik.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!