Az IMF pénteken dönt a Romániának szánt újabb hitelrészlet átutalásáról

•  Fotó: Bone Ewald

Fotó: Bone Ewald

Noha egyre biztosabbnak tűnik, hogy holnaptól életbe lép az áfaemelés, illetve 25 százalékkal csökkennek a közalkalmazotti bérek, a tegnapi bejelentések még nem hatottak kedvezően a piacokra. A Krónikában megszólaló szakemberek borúlátóak a gazdasági helyzet alakulását illetően.

Bálint Eszter

Bíró Blanka

Nagy Orsolya

Dénes Emese

2010. június 30., 09:502010. június 30., 09:50

Úgy tűnik, immár az utolsó akadály is elhárult a kormány által tervezett takarékossági intézkedések útjából, miután tegnap a parlament megszavazta az egyebek mellett a közalkalmazottak bérének 25 százalékos csökkentését tartalmazó jogszabálycsomagot, így az az előzetes bejelentéseknek megfelelően július elsejétől érvénybe is léphet. Ugyanakkor szintén holnaptól gyakorlatba lehet ültetni a hozzáadottérték- vagy általános forgalmi adó (TVA/áfa) 19 százalékról 24 százalékra történő emelését, miután az erről szóló sürgősségi kormányrendelet még hétfőn megjelent a Hivatalos Közlönyben. Mint arról lapunkban beszámoltunk, az Alkotmánybíróság pénteken az alaptörvénybe ütközőnek nyilvánította a kormány és a parlament által korábban már elfogadott takarékossági csomag egyes részleteit – köztük a nyugdíjak tervezett 15 százalékkal történő lefaragására irányuló kezdeményezést –, ezért a kormány 24 százalékra emelte az áfát, hogy ezáltal tartani tudja a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) közösen megállapított, a bruttó hazai termék (GDP) 6,8 százalékára rúgó költségvetési hiánycélt.

Ugyanakkor tegnap az is kiderült, hogy még nincs veszve minden, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) igazgatótanácsa pénteken összeül, hogy megvitassa, betartotta-e Románia a készenléti hitelmegállapodásban vállaltakat, s folyósíthatják-e a soron következő, immár ötödik, 850 millió euró értékű hitelrészletet. Minderről Sebastian Vlădescu pénzügyminiszter nyilatkozott. Mint ismeretes, az eredeti forgatókönyv szerint az IMF vezetői mára hívták össze ülésüket, azonban végül két nappal elhalasztották. Vlădescu tegnap azt is elmondta, hogy július 20–23. között Bukarestbe látogat az IMF küldöttsége, hogy ellenőrizze a kormány által az első félévre vállalt kötelezettségek teljesítését. Mint beszámoltunk, legutóbb május elején távozott Romániából az IMF küldöttsége, miután megállapodott a kormánnyal, hogy az idei államháztartási hiányt a GDP 6,8 százalékára mérséklik. Ehhez azonban arra van szükség, hogy az állam minél több pénzt takarítson meg, enélkül ugyanis a deficit elérné a 9,1 százalékot. Az IMF képviselői akkor adóemelést javasoltak, a kormány ehelyett döntött a bérek és nyugdíjak lefaragása mellett, azonban a taláros testület ítélete miatt a költségvetési kiadások kordában tartása érdekében kénytelen volt emelni az áfát.

Tovább gyengül a lej

Bár a parlament döntésének, illetve az IMF-ülés bejelentésének elméletileg pozitívan kellett volna hatnia a piacokra, tegnap a lej tovább gyengült az euróhoz viszonyítva, miután a Román Nemzeti Bank (BNR) 4,35 lej/eurós referenciaárfolyamot jelölt meg. Az előző napi 4,32 lejes árfolyam is már 16 havi rekordot döntött meg. A bankközi piacon egyébként a tegnap délelőtti kereskedés során az eurót 4,39 lejen is jegyezték. Elemzők nem tartják kizártnak, hogy a bukaresti központi bank közbelépése nyomán erősödött valamelyest a román fizetőeszköz. A lej a dollárral szemben is mélypontra került, a román jegybank hivatalos árfolyama szerint egy dollár 3,56 lejbe kerül.

Csődhullámot idézhet elő az áfaemelés

Bár a gazdasági és pénzügyi elemzők várakozásai szerint a kormány által tervezett megszorító intézkedések július elsejei hatályba lépését követően stabilizálódhat a lej, illetve ha lassan, is, de beindulhat a recesszióból történő kilábalás, a Krónika által megszólaltatott szakemberek szinte egybehangzóan bírálták az áfaemelést.

„Direkt módon érinti a fogyasztókat az áfa ötszázalékos emelése, amely erős fogyasztás-visszaesést okoz a közeljövőben” – jelentette ki lapunk kérdésére a Partiumi Keresztény Egyetem közgazdasági tanszékének adjunktusa, Pajzos Csaba. Az adóemeléshez ugyanis a közszférában tervezett 25 százalékos bércsökkentés is hozzáadódik, következésképpen a romániai lakosság a válság miatt amúgy is megcsappant vásárlóereje becslések alapján hamarosan újabb 8–10 százalékkal csökken. A nagyváradi szakember szerint az áfaemelés mégis elsősorban a kis- és középvállalkozásokat érinti majd igen negatívan: a fogyasztó ugyanis képes átszervezni vásárlásait, például ha nincs pénze vajra, inkább margarint vásárol, a szűk profillal, kevés termékkel dolgozó KKV-k körében viszont az elmúlt egy évben tapasztalthoz hasonló csődhullámmal kell számolnia a román gazdaságnak, ezek ugyanis nem képesek a gyors átszervezésre. Pajzos Csaba egyébként úgy véli, Románia még nem érte el a válság mélypontját. Éppen ezért tartja valószínűnek, hogy a lej-euró árfolyam is tovább romlik a közeljövőben, bár reméli, a legpesszimistább számítások nem bizonyulnak igaznak, és nem kerül majd hat lejbe egy euró, hanem az árfolyam öt lej alatt stabilizálódik. Ez azonban szerinte a kormány válságkezelő intézkedésein múlik, ám ilyesmiről jelenleg egyáltalán nem beszélhetünk. Az egyik legnagyobb gond továbbá a közgazdász szerint az, hogy az országban nincsenek olyan hazai tőkéjű nagyvállalatok, amelyeket állami tőkével talpra lehetne állítani, ahogyan ez több országban is történt. Mint hangsúlyozta, az áfaemelésnél még a nyugdíjcsökkentés is jobb megoldás lett volna, a költségvetési mérleg kiegyenlítését ugyanis kizárólag a kiadási oldal átszervezésével kellene és lehetne is elérni, anélkül, hogy a bevételeket növelni próbálná a kormány, például adóemeléssel. Pajzos úgy látja, ennek ellenére már mutatkoznak arra utaló jelek, hogy az ország gazdasági visszaesése megtorpan. „Ha a harmadik-negyedik negyedévben sikerül elérni a költségvetési egyensúlyt, és valóban megáll a recesszió, sor kerülhet a gazdaságélénkítő intézkedésekre, és elkezdhetjük a válságból való kilábalást” – véli az adjunktus.

„Tudomásul kell venni, hogy a körmünkre égett a gyertya, pénz nélkül maradt az ország” – fogalmazta meg Herman Rosner, a Kovászna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke.  Az áfanövelés szerinte is elsősorban a gazdasági szférát sújtja, hiszen egyértelmű, hogy a gazdasági válságból nem adónöveléssel, hanem éppen adócsökkentéssel lehet kilábalni.  „Romániában a magánszféra termeli a bruttó hazai termék 70 százalékát, az államkasszába csak úgy kerül pénz, ha a vállalkozások működnek, termelnek és be tudják fizetni az adót. A megszorító intézkedéseket gyorsan, átgondolatlanul hozta meg a kormány, anélkül hogy a vállalkozókkal konzultált volna. Ugyanakkor az is elfogadhatatlan, hogy az államot a 30–40 évig befizetett járulékaikkal meghitelező idős emberek nyugdíjából vegyenek el” – hagsúlyozta Rosner, aki szerint az áfaemelés csökkenti a vásárlóerőt, akár infláció formájában is. A közgazdász szerint a magánosítás útján meggazdagodott milliomosokra kell pluszadókat kivetni, a vállalkozókat pedig támogatni kell, hogy meg tudják tartani a munkahelyeket.

Gondban a kereskedők

Komoly adminisztrációs átszervezést igényel az új áfaértékre való átállás a kereskedőknek. Gönczi Dezső, a székelyudvarhelyi székhelyű Merkúr áruházlánc marketing-menedzsere a Krónikának elmondta, a teljes számítógépes rendszert át kell állítaniuk a 19 százalékosról, az új, 24 százalékos értékre. „A nagyobb üzletek, ahogy mi is, már vonalkódos rendszerrel dolgozunk. Az áfaemelés következtében át kell állítani az áru bevételezésétől az összes áfakulcsot. Gondot okoz az is, hogy a Merkúrhoz tartozó nyolc üzlet összes árcímkéjét le kell cserélni, hogy a vevőket megfelelően tájékoztathassuk, ami azon kívül, hogy időigényes, anyagilag is rosszul érinti a céget” – fejtette ki Gönczi. Azt, hogy az árakat mennyire befolyásolja az áfaemelés egyelőre még nem tudta megmondani, de számítanak arra, hogy az árnövekedések a vásárlói létszám csökkenését idézik elő. A megoldást egyelőre még keresik, a héten stratégiai gyűléseket tartanak, amikor árakról, esetleges árcsökkentésről beszélnek majd – részletezte a menedzser. Mint kiderült, a raktáron lévő áruk áfája is megemelkedik, bár a beszerzési árak egyelőre nem változtak, az állam arra kötelezi a forgalmazókat, hogy a már meglévő árura is alkalmazzák a magasabb áfaértéket. Gönczi közlése szerint ugyanakkor egyéb problémák is felmerültek már az áfaemelés miatt. A Merkúr áruház például ezen a héten visszavonta reklámlapja megjelentetését, mivel az új áfa miatt nem tudták volna megfelelően tájékoztatni a vásárlókat. „Ez esetleg negatív végkicsengésű láncreakciót is elindíthat. Mi nem kértük a reklámlapot, a nyomdász nem fizeti a munkását és így megy tovább” – részletezte Gönczi Dezső, aki arra is kitért, hogy lehetnek még fennakadások például a csomagolóanyag-gyártókkal, akik ha szintén kénytelenek lesznek rátenni a plusz 5 százalékot, akkor megtörténhet, hogy egyes termékeknek akár 10 százalékkal is emelkedik az ára.

Az önkormányzatok is megsínylik

„Az áfa növelése a városkassza zsebéből is nagyobb összegeket fog kivenni” – adott hangot aggodalmának tegnap Ilyés Gyula, Szatmárnémeti polgármestere is. Az elöljáró elmondása szerint a város, akárcsak bármelyik vásárló, az elvégzett szolgáltatásokért cserében kénytelen kifizetni a vele szerződésben levő cégeknek az áfát. Azonban a kereskedelmi vállalkozásoktól eltérően, azt utólag sem igényelheti vissza az államtól – tette hozzá.  „Ha ezer lejbe került valami, akkor az eddigi tizenkilenc százalékos áfával 1190-et fizettünk ki a szolgáltatást végző cégeknek. Az öt százalékos áfanövekedés azt jelenti, hogy többek közt a közvilágítás, az utak javítása és tisztán tartása után kifizetett összeg is öt százalékkal nő” – panaszolta Ilyés.

Jelentősen módosulhat az adórendszer

Elképzelhető, hogy a jövő évi költségvetés az egységes adókulcs módosítására, vagy a progresszív adórendszerre épül majd – közölte tegnap Sebastian Vlădescu. A pénzügyminiszter szerint 2011-re teljesen át kell alakítani az adó- és illetékrendszert. Mint mondta, a pénzügyminisztérium egyelőre ennek a különböző változatain dolgozik, az opciók egyike pedig a jelenleg 16 százalékos egységes adókulcs módosítása. Folyamatban van ugyanakkor az ingatlanadó új rendszerének kidolgozása, ennek során pedig figyelembe veszik, hogy a lakosság nagyobbik része nem képes magas ingatlanadókat elviselni, tette hozzá a pénzügyminiszter, aki szerint ez az adónem a nagy számú, vagy nagy értékű ingatlanok tulajdonosai esetében nő majd. Vlădescu elmondta: a jövő évi költségvetés kidolgozása várhatóan augusztusban elkezdődik, miután a bukaresti vezetés és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) megállapodnak a következő évekre szóló makrogazdasági célkitűzésekről.

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. május 14., szerda

Tojásból lesz a csoda – Németh Csaba élelmiszermérnök a magyar élelmiszeripar sikertörténetéről (VIDEÓ)

Európa élvonalában látja a magyar élelmiszeripart és az élelmiszeripari mérnökképzést Németh Csaba, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) oktatója. A magyarországi szakember fő kutatási területéről, a tojásfeldolgozásról is beszélt portálunknak.

Tojásból lesz a csoda – Németh Csaba élelmiszermérnök a magyar élelmiszeripar sikertörténetéről (VIDEÓ)
2025. május 13., kedd

Alapélelmiszerek: jót tett az árréskorlátozás a miniszter szerint

Florin Barbu mezőgazdasági miniszter szerint 30 százalékkal nőtt az alapélelmiszerek értékesítése a kereskedelmi árrés korlátozásának hatálybalépése óta.

Alapélelmiszerek: jót tett az árréskorlátozás a miniszter szerint
2025. május 13., kedd

A múlt heti sokkhatás után tovább erősödött a lej az euróhoz mérten, csökkent a ROBOR is

Tovább erősödött kedden a román deviza az euróval szemben, amelynek az értéke a Román Nemzeti Bank (BNR) referencia-árfolyamán 0,02 banival 5,0991 lejre csökkent a hétfői 5,0993 lejről.

A múlt heti sokkhatás után tovább erősödött a lej az euróhoz mérten, csökkent a ROBOR is
2025. május 13., kedd

Tánczos: június 10-én újabb 1,3 milliárd eurót utalnak ki Romániának a helyreállítási alapból

Június 10-én újabb 1,3 milliárd eurót utalnak ki Romániának a helyreállítási alapból – jelentette be kedden Tánczos Barna pénzügyminiszter.

Tánczos: június 10-én újabb 1,3 milliárd eurót utalnak ki Romániának a helyreállítási alapból
2025. május 13., kedd

Adóemeléshez vezethet a költségvetési válság Ilie Bolojan szerint

Költségvetési válság van Romániában Ilie Bolojan ügyvivő elnök szerint, mert a mindenkori kormány évek óta többet költ, mint amennyit megengedhet magának. Olyan helyzetbe kerülhetünk, hogy adóemelésre kényszerülünk – kongatta meg egyúttal a vészharangot.

Adóemeléshez vezethet a költségvetési válság Ilie Bolojan szerint
2025. május 13., kedd

Munkaerőhiányra panaszkodnak a fuvarozók

Két év alatt megduplázódott a munkaerőhiány a közúti szállítmányozásban – állítja az egyik szakmai szervezet vezetője, aki szerint Arad megyében jelenleg 1500 hivatásos gépkocsivezető „hiányzik” az ágazatból.

Munkaerőhiányra panaszkodnak a fuvarozók
2025. május 13., kedd

Borús kilátások: rontotta Románia gazdasági növekedési kilátásait az EBRD

Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) lefelé módosította a román gazdaságra vonatkozó idei előrejelzését.

Borús kilátások: rontotta Románia gazdasági növekedési kilátásait az EBRD
2025. május 13., kedd

Stagnált áprilisban az infláció, a szolgáltatások drágultak a legnagyobb mértékben

Áprilisban 4,9 százalékon stagnált az éves infláció Romániában, a legjelentősebb mértékű, 6,83 százalékos árnövekedést a szolgáltatói szektorban regisztrálták – közölte kedden az Országos Statisztikai Intézet (INS).

Stagnált áprilisban az infláció, a szolgáltatások drágultak a legnagyobb mértékben
2025. május 13., kedd

Roncstraktorprogram újratöltve: ki kell szűrni az ügyeskedőket

Kérészéletűnek bizonyult a környezetvédelmi minisztérium által meghirdetett roncstraktorprogram, a Környezetvédelmi Alap számítógépes rendszere összeomlott. A portálunk által megkérdezett szakpolitikus szerint a program iránt óriási az érdeklődés.

Roncstraktorprogram újratöltve: ki kell szűrni az ügyeskedőket
2025. május 12., hétfő

Burduja: a törvényszék elutasította a Greenpeace-nek a Neptun Deep beruházás leállítását kérő keresetét

A bukaresti törvényszék alapfokon elutasította a Greenpeace Románia keresetét, amelyben a környezetvédő szervezet a Neptun Deep beruházás leállítását kérte – számolt be hétfőn a Facebook-oldalán Sebastian Burduja energiaügyi miniszter.

Burduja: a törvényszék elutasította a Greenpeace-nek a Neptun Deep beruházás leállítását kérő keresetét