2010. június 27., 10:192010. június 27., 10:19
Az alkotmánybírósági döntést követően valósággal felbolydult a gazdasági élet. Az ítélet nemcsak a kormánynak okozott plusz fejtörést, hanem szinte bedöntötte a közép-kelet-európai térség devizáit, tőzsdéit, a Nemzetközi Valutaalap pedig bejelentette, tovább halasztja a román kormánnyal megkötött készenlétihitel-megállapodás következő, ötödik, 850 millió eurós részletének folyósítását. Az IMF-fel megkötött legutóbbi megállapodás ugyanis a pénzösszeg utalásának a költségvetési kiadások lefaragását szabta feltételül, ezt célozta volna a bérek és nyugdíjak csökkentése.
A nemzetközi hitelintézet honlapján közzétett közlemény szerint Jeffrey Franks, az IMF romániai küldöttségének vezetője elmondta: a Valutaalap igazgatótanácsa ma nem fogja megtárgyalni a Boc-kormány által korábban elküldött szándéklevelet, mivel a Románia által vállalt gazdasági célkitűzések a részben alkotmányellenesnek nyilvánított takarékossági csomagra épültek. A pénzintézet szerint az alkotmánybíróság által kifogásolt intézkedések – a nyugdíjak 15 százalékos csökkentése, valamint a romániai bírók, ügyészek és az alkotmánybírósági tagok kiemelt nyugdíjainak újraszámolása – lényeges elemét képezték a takarékossági csomagnak, ezért az alternatív intézkedések meghozataláig az IMF igazgatótanácsa elhalasztja a Romániával kötött hitelegyezmény soron következő felülvizsgálatát. Franks hozzátette, az újabb intézkedéscsomag kidolgozásáról a román kormánnyal előrehaladott tárgyalásokat folytatnak, és bízik abban, hogy mielőbb az IMF igazgatótanácsának a napirendjére tűzhetik a Romániával kötött hitelegyezmény felülvizsgálatát.
A történtek után lépéskényszerbe került kormánynak nem maradt sok opciója az ország gazdaságának ráncba szedésére a sokat emlegetett adóemeléseken kívül. Mint ismeretes, az IMF romániai küldöttsége itt-tartózkodása során inkább azt preferálta, hogy a kormány néhány százalékkal emelje a jövedelemadó egységes, 16 százalékos kulcsát, illetve szintén néhány százalékkal növelje az áfát, ezt a megoldást a külföldi szakemberek ugyanis sokkal igazságosabbnak ítélték meg, mivel valamenynyi társadalmi kategóriát egyenlő mértékben sújtott volna. Mivel azonban a taláros testület nem emelt kifogást a bérek csökkentése ellen, a kabinetnek most nem kellett több adónemhez is hozzányúlnia, számításaik szerint az áfa 19 százalékról 24 százalékra történő emelése kompenzálja a nyugdíjak csökkentésének visszautasítását, s ezzel az intézkedéssel tartható marad az IMF-fel közösen megállapított, a bruttó hazai termék (GDP) 6,8 százalékára rúgó költségvetési hiánycél.
Mindehhez azonban sürgősen gyakorlatba is kell ültetni a bérek csökkentését, illetve az áfaemelést. Emil Boc miniszterelnök tegnap a prefektusokkal tartott videoértekezleten be is jelentette, hogy a kabinet mindent megtesz annak érdekében, hogy valamennyi, az alkotmánybíróság által nem kifogásolt megszorítás, illetve az áfaemelés már július elsejétől életbe lépjen. Így ugyanis – közölte Boc –, a Nemzetközi Valutaalap igazgatótanácsa már szerdán napirendre tűzheti a román hitelegyezmény felülvizsgálatát. A kormányfő ugyanakkor reményét fejezte ki, hogy a parlament is segíteni fogja a kormány munkáját, s már a héten elfogadja a megszorításokat tartalmazó két törvénycsomag módosított változatát, hogy azokat Traian Băsescu államfő mielőbb kihirdethesse.
Boc – mintegy reagálva az ellenzék által a kormány lemondását kérő kijelentésekre – leszögezte, a kormány a továbbiakban is vállalja, hogy a megszorítások gyakorlatba ültetése által kihúzza az országot a recesszióból. „Bízzanak abban, hogy tudjuk, mit teszünk” – üzent az intézkedések ellenzőinek.
Sebastian Vlădescu pénzügyminiszter bejelentése szerint az áfaemelés, amennyiben július elsejétől hatályba lép, az idei év végéig 3,5–4 milliárd lej pluszbevételt fog jelenteni a költségvetés számára, és szerinte épp ennyire van szükség a 6,8 százalékos hiánycél tartásához. Vlădescu ugyanakkor közölte, egyelőre még nem került szóba a társadalombiztosítási hozzájárulás korábban emlegetett emelése, mint ahogy a nyugdíjak megadóztatása sem.
Hasonlóképpen nyilatkozott Markó Béla miniszterelnök-helyettes, az RMDSZ elnöke is. Mint hangsúlyozta, az általa vezetett alakulat is támogatja az áfa emelését, s ez elegendő is lesz a hiánycél tartásához. Markó természetesnek nevezte, hogy a kormány az intézkedések mielőbbi parlamenti elfogadását sürgeti, ugyanakkor leszögezte, ez valamennyi parlamenti alakulatnak érdeke kell hogy legyen.
Azt, hogy valóban zökkenőmentes lesz-e ez a folyamat, egyelőre semmi sem garantálja. Mihai Voicu, az ellenzéki Nemzeti Liberális Párt (PNL) szóvivője tegnap már be is jelentette, hogy alakulata az ombudsmanhoz készül fordulni az áfaemelés miatt, szerintük ugyanis alkotmányossági kifogások merülhetnek fel az adótörvénykönyv egyetlen sürgősségi kormányrendelettel történő módosítása kapcsán. Voicu ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet, hogy az áfaemelés a fogyasztás, s egyben a lakosság életszínvonalának a csökkenéséhez fog vezetni. „A PNL nem tud hozzájárulni egy ilyen intézkedéshez” – szögezte le.
Eközben pedig még a demokrata-liberálisok körében is véleménykülönbségek vannak. Orest Onofrei suceavai kormánypárti szenátor úgy nyilatkozott, az alkotmánybíróság döntése igen bonyolult helyzetbe sodorta a kormányt, s ő Emil Boc miniszterelnök helyében lemondana tisztségéből. Mint emlékeztetett, korábban éppen Bocék nyilatkozták azt, hogy két fájdalmas intézkedéssel lehet helyreállítani a költségvetést, amelyek közül ők a jobbikat, a bérek és nyugdíjak csökkentését választották. „Most pedig a kormány abba a helyzetbe került, hogy az általa rossznak nevezett intézkedést kell gyakorlatba ültetnie. Ilyen helyzetben megkérdőjeleződik a kabinet hitelessége” – szögezte le Onofrei, aki szerint az alakulatnak jelen körülmények között még nagyobb politikai árat kell fizetnie, mint az előző intézkedéscsomag esetében.
Victor Ponta, a legnagyobb ellenzéki alakulat, a Szociáldemokrata Párt elnöke eközben még pénteken kijelentette, hogy „az alkotmánybírósági döntés megerősítette, hogy az Emil Boc vezette kormány megbukott”, és kilátásba helyezte, hogy már júniusban újabb bizalmatlansági indítványt nyújtanak be a kormány ellen, ha Traian Băsescu nem cseréli le a mostani kabinetet. Ponta felszólította az államelnököt, hogy váltsa le a kormányfőt, vagy kérje a lemondását, hiszen – mint mondta - 0,01 százalék esélye sincs a Boc-kormánynak, hogy kivezesse Romániát a gazdasági válságból. Ponta szerint az államfőnek valamennyi párttal és a civil szférával közösen kell keresnie most megoldást a gazdasági helyzet javítása érdekében.
Egyébként szintén pénteken több száz közalkalmazott és nyugdíjas tüntetett az elnöki hivatalnak otthont adó Cotroceni-palota előtt a tervezett bér- és nyugdíjcsökkentések ellen. A tiltakozást az alkotmánybírósági döntés megszületése előtt tartották. A tiltakozók megpróbáltak behatolni az elnöki hivatalba, de a rendfenntartó erők sikeresen megakadályozták kísérletüket.
Nem derűlátó az intézkedések kapcsán Mihai Tănăsescu, az IMF bukaresti képviselője sem. Szerinte ugyanis a 24 százalékos áfa csak a pillanatnyi gondokra jelent gyógyírt, hosszú távon semmiképp sem fog hozzájárulni a nyugdíjalap problémáinak megoldásához. Mint hangsúlyozta, rövid távon mindenképp helyre fog állni a gazdasági egyensúly, azonban a nyugdíjalap deficitje ezentúl is évről évre nőni fog, hiszen folyamatosan csökken a hozzájárulók száma, miközben a haszonélvezőké egyre nő. Szerinte éppen ezért az állami nyugdíjak reformját mielőbb végre kell hajtani.
Megoszlanak ugyanakkor a gazdasági-pénzügyi elemzői vélemények is az áfaemelés tekintetében. Bogdan Baltazar pénzügyi tanácsadó tegnap úgy vélekedett, hogy az áfa emelése mindenképp dráguláshoz fog vezetni, azonban az infláció nem fog hasonló, 5 százalékos ütemben bővülni. Szerinte ugyanakkor az intézkedés miatt várhatóan visszaesik a fogyasztás. Emiatt viszont a kereskedők majd mindent megpróbálnak megtenni a vásárlók visszacsalogatására, s várhatóan akár 2-3 százalékkal, esetenként még többel is, csökkenteni fogják áraikat a jelenleg alkalmazott árrés csökkentése által.
Nem ért egyet azonban Baltazarral Liviu Voinea gazdasági elemző, aki szerint az áfaemelés miatt drasztikusan megugrik majd az infláció, s ismét akár két számjegyű pénzhígulást regisztrálhatunk az év végén. „A költségvetésen tátongó rés betömésére elég lett volna a 22 százalékos áfa. Azt hiszem, hogy a kormány az adócsalás megugrásával is számolt, amikor a 24 százalék mellett döntött” – fogalmazott Voinea, aki szerint a kormány által tervezett intézkedések gyakorlatba ültetése nem lesz elég a költségvetési egyensúly helyreállításához. Kijelentését egyebek mellett a fogyasztás visszaesésével támasztotta alá, kiemelve, hogy az áfaemelésnél is nagyobb mértékben fog ehhez hozzájárulni a közalkalmazotti bérek 25 százalékos csökkentése.
Európa élvonalában látja a magyar élelmiszeripart és az élelmiszeripari mérnökképzést Németh Csaba, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) oktatója. A magyarországi szakember fő kutatási területéről, a tojásfeldolgozásról is beszélt portálunknak.
Florin Barbu mezőgazdasági miniszter szerint 30 százalékkal nőtt az alapélelmiszerek értékesítése a kereskedelmi árrés korlátozásának hatálybalépése óta.
Tovább erősödött kedden a román deviza az euróval szemben, amelynek az értéke a Román Nemzeti Bank (BNR) referencia-árfolyamán 0,02 banival 5,0991 lejre csökkent a hétfői 5,0993 lejről.
Június 10-én újabb 1,3 milliárd eurót utalnak ki Romániának a helyreállítási alapból – jelentette be kedden Tánczos Barna pénzügyminiszter.
Költségvetési válság van Romániában Ilie Bolojan ügyvivő elnök szerint, mert a mindenkori kormány évek óta többet költ, mint amennyit megengedhet magának. Olyan helyzetbe kerülhetünk, hogy adóemelésre kényszerülünk – kongatta meg egyúttal a vészharangot.
Két év alatt megduplázódott a munkaerőhiány a közúti szállítmányozásban – állítja az egyik szakmai szervezet vezetője, aki szerint Arad megyében jelenleg 1500 hivatásos gépkocsivezető „hiányzik” az ágazatból.
Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) lefelé módosította a román gazdaságra vonatkozó idei előrejelzését.
Áprilisban 4,9 százalékon stagnált az éves infláció Romániában, a legjelentősebb mértékű, 6,83 százalékos árnövekedést a szolgáltatói szektorban regisztrálták – közölte kedden az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Kérészéletűnek bizonyult a környezetvédelmi minisztérium által meghirdetett roncstraktorprogram, a Környezetvédelmi Alap számítógépes rendszere összeomlott. A portálunk által megkérdezett szakpolitikus szerint a program iránt óriási az érdeklődés.
A bukaresti törvényszék alapfokon elutasította a Greenpeace Románia keresetét, amelyben a környezetvédő szervezet a Neptun Deep beruházás leállítását kérte – számolt be hétfőn a Facebook-oldalán Sebastian Burduja energiaügyi miniszter.