Több, az ország lakosságát közvetlenül is érintő, a választópolgárok számára pozitív hatású törvénytervezetet is megvitat a parlament az őszi ülésszak során.
2014. szeptember 01., 19:182014. szeptember 01., 19:18
A hétfőn kezdődött őszi ülésszakban kell döntenie a képviselőháznak egyebek mellett a munkáltatók által fizetett társadalombiztosítási hozzájárulás 5 százalékponttal történő csökkentéséről is, miután a javaslatot már elfogadta a szenátus.
Olcsóbb lehet az élelmiszer
Az adótörvénykönyv módosítására vonatkozó, az áfacsökkentést javasló tervezet szerint a tej, a zöldségek és a gyümölcsök után felszámolt általános forgalmi adó 9 százalékkal csökkenne. A kezdeményező honatyák indoklásukban az Országos Statisztikai Intézet (INS) adataira hivatkoztak, amelyek szerint a háztartások kiadásaik közel 50 százalékát élelemre költik. A hivatal tájékoztatása szerint 2012-ben az egy főre eső éves gyümölcsfogyatás közel 67 százalék volt, egy személy ugyanakkor 142 kilogramm zöldséget és 227 liter tejet vásárolt.
A tervezetet benyújtó politikusok úgy vélik: az áfacsökkentés nyomán jelentősen növekszik majd a fogyasztók vásárlóereje, hiszen az élelmiszeren megtakarított összeget más termékekre és szolgáltatásokra fordíthatják. Az elképzelés emellett a mezőgazdasági termelőknek is hasznos lenne, hiszen visszaszorítaná az egyre nagyobb méreteket öltő feketegazdaságot.
Ugyancsak az őszi ülésszakban tárgyalja a parlament azt a tervezetet, miszerint amnesztiát kaphatnak azok a jelzáloghitelesek, akiket a felhalmozott adósságok miatt otthonuk elárverezése fenyeget. Az augusztusban közvitára bocsátott javaslat szerint a jelzáloghitel-részletüket határidőre fizetni nem tudó adósok esetében „pénzügyi helyzetük stabilizálásáig” a bankok kötelesek lesznek felfüggeszteni az ingatlanok elárverezésére vonatkozó eljárást, az ügyfeleknek pedig óvadékot sem kellene fizetniük a hitelintézetnek.
Az amnesztiához a kedvezményezett klienseknek egyidejűleg több feltételnek is meg kell majd felelniük: egyrészt bizonyítaniuk kell, hogy a jelzáloghitel tárgyát képező ingatlan lakóhelyként szolgál, és ezen kívül nem rendelkeznek más otthonnal. Az adósok egy főre eső jövedelme ugyanakkor nem haladhatja meg havonta a minimálbér értékét.
Amnesztia a kismamáknak és a nyugdíjasoknak
Adóamnesztiát kaphatnak azok a nyugdíjasok és kismamák is, akik önhibájukon kívül részesültek a jogosultnál magasabb juttatásban – az erre vonatkozó jogszabálytervezeteket a kormány már augusztusban elfogadta, így az elképzelésre már csak a parlamentnek kell rábólintania.
Az ügy előzménye, hogy Victor Ponta miniszterelnök augusztus elsején arra kérte fel Rovana Plumb munkaügyi minisztert, dolgozzon ki egy tervezetet, ami lehetővé teszi, hogy a nyugdíjasoknak ne kelljen visszafizetniük a pluszban kapott összegeket. Plumb ugyanaznap jelezte: az anyák a gyermeknevelési pótlék mellett évi 1500 lejes jövedelemre tehetnek szert otthoni munkával, és az a 12 ezer nő, aki eddig is így járt el, és vissza kellene fizetnie a pótlékot, pénzügyi amnesztiában részesül.
A szenátus elé kerül hamarosan az a tervezet is, amely alapján az ipari parkok tulajdonosai, illetve ügyvezetői mentesülhetnek a létesítmény területén a továbbiakban építendő ingatlanok után felszámolt adó alól.
Egy másik tervezet szerint – amelyet a szenátus már elfogadott, így csak a képviselőháznak kell megvitatnia – mindegyik 1990 előtt épült tömbházat állami, illetve önkormányzati támogatásból hőszigetelnének. A jogszabályok szerint jelenleg nem lehet közpénzeket kiutalni az 1950 előtt épült ingatlanok korszerűsítésére.
Nem elégedett Adrian Câciu európai beruházásokért és projektekért felelős miniszter az uniós helyreállítási program (PNRR) keretében elköltött összeg mértékével.
Április elsejétől Belgiumban havi 2029,88 euróra nő a minimálbér, és ezzel ötre nő azoknak az európai uniós országoknak a száma, ahol a havi bruttó minimálbér meghaladja a 2 000 eurót – írja az Euractiv.
Sürgősségi rendelettel törölte csütörtökön a kormány a 2022/22-es számú sürgősségi rendeletbe foglalt termelő-fogyasztói „napfényadót”, és módosított az energiaárak korlátozásának rendszerén.
A kormány fenntartja az energiaár-sapkákat, de módosít az árplafonokon a fogyasztók javára – jelentette be a csütörtöki kormányülés elején Marcel Ciolacu miniszterelnök.
Elfogadta a bukaresti parlament, hogy 25 ezer lejig terjedő fogyasztási kölcsön esetében legtöbb az összeg kétszeresét kérheti vissza ügyfelétől a hitelező. Eddig olyan esetek előfordultak, hogy a felvett összeg akár hatszorosát kellett visszafizetni.
Az átlagos óránkénti munkaerőköltség tavaly az EU-ban 31,8 euró, az euróövezetben pedig 35,6 euró volt, míg 2022-ben az EU-ban 30,2 euró, az euróövezetben pedig 34 euró – derül ki az Európai Statisztikai Hivatal (Eurostat) szerdán közzétett adataiból.
A Romániai Fuvarozók Szövetsége (COTAR) szerint a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítások (kgfb/RCA) árának befagyasztása „senkinek sem segít”, de ami az árstop után következik, az „felér majd egy katasztrófával”.
A pénzügyminisztérium azt javasolja, hogy hosszabbítsák meg június 30-áig a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítások (kgfb/RCA) árának befagyasztását; az erről szóló tervezetet már közvitára bocsátották – jelentette be Marcel Boloş tárcavezető.
Bár Románia példásan betartja az orosz kőolajtermékek behozatalára vonatkozó EU-s előírást, az orosz kőolaj „tisztára mosásáról” közismert Indiából és Törökországból nagyságrendekkel nőtt a behozatal tavaly.
Románia 2022-höz képest egy helyet rontva a 44. volt 2023-ban az életminőség és a társadalmi jólét tekintetében a vizsgált 170 ország kedden közölt rangsorában.
szóljon hozzá!