A lakosság többsége egyik fizetéstől a másikig él

•  Fotó: Bone Ewald

Fotó: Bone Ewald

A romániai lakosság 67 százaléka mindössze három hónapig tudna túlélni, amennyiben 25 százalékkal csökkenne fizetése – derül ki a Világbank megrendelésre, az Életminőségért Intézet által készített felmérés tegnap nyilvánosságra hozott következtetéseiből. A közvélemény-kutatás készítői rámutattak, a román polgárok kevésbé felkészültek a hasonló esetekre, mint más országok lakói, azonban ennek a hiányosságnak a többség tudatában van, s szeretne változtatni. Azonban igen silány egyelőre a romániai lakosság pénzügyi kultúrája, a maximális 100 pontból mindössze 31 pontos az átlag.

Bálint Eszter

2010. július 06., 09:392010. július 06., 09:39

A világbanki elemzés szerint a lakosok 65 százalékának a mindennapi szükségletek kielégítése is gondot okoz, míg a megkérdezettek 61 százaléka nyilatkozott úgy, hogy egyik fizetéstől a másikig él. Ha azonban anyagi gondja támad, nem fordul a pénzintézetekhez, mint ahogy akkor sem bízza a bankokra a pénzét, ha sikerül valamennyit megtakarítania. A szakértők szerint aggodalomra ad okot az a tény, hogy a megspórolt összegeket a lakosság 74,6 százaléka a „szalmazsák alatt” őrzi, mindössze 25,4 százalék helyezi megtakarítását banki letétben, eközben 33,6 százalék tartós fogyasztási cikkekbe fekteti félretett pénzét. Ha pedig a romániai polgároknak nincs pénzük, akkor 75,3 százalékuk lefarag a kiadásokból, 61,5 százalék rokonoktól, barátoktól kér kölcsön, míg 42,2 százalék megpróbál a sarki boltból fizetésig hitelre vásárolni.

„A lakosság mintegy 14 százalékának semmilyen pénzügyi ismerete nincs, míg 41 százaléknak igen gyenge a pénzügyi kultúrája, azaz a románok 55 százaléka nem használ semmiféle pénzügyi szolgáltatást” – részletezte Sue Rutledge, a Világbank Fogyasztóvédelem és Pénzügyi Nevelés Programjának koordinátora. Ugyanakkor a megtakarítások szintje is mélyen alatta marad a nyugat-európai trendekhez képest, a megtakarított pénzzel rendelkező lakosok 75 százalékának bevételkiesés esetén alig két hónapra lennének elegendő tartalékai. Ugyanakkor a megspórolt összegek sem a hosszútávú jólétet szolgálják, 49 százalék azért próbál mindössze pénzt félretenni, hogy ha bajba kerül, legyen mihez nyúlnia. A nyugdíjas évekre pedig alig 6 százalék gondol. Arra a kérdésre, hogy mit tenne, ha kapna 12500 eurót, csak 2 százalék válaszolta azt, hogy magán-nyugdíj-biztosítást kötne.

A pénzügyi kultúra szintje egyébként nagyban függ a jövedelemtől, képzettségtől, a lakhely társadalmi fejlettségétől, illetve a kortól és nemtől is. A pénzügyi ismeretek szerint a szakemberek négy kategóriába sorolják a lakosságot: van az outsider (aki nem vesz részt), a reluctant (habozó), az adopter (aki alkalmazkodik), illetve a follower (a követő). A kívülállók többsége 65 évesnél idősebb nő, akinek mindössze nyolc osztálya van, többnyire roma nemzetiségű, falun él és az országos átlagnál alacsonyabb a jövedelme. A habozók 16 és 24 év közöttiek, vagy 65-nél idősebbek, a többi jellemvonás megegyezik a kívülállókkal. A legmagasabb pénzügyi kultúrával rendelkezők, az alkalmazkodók 25 és 54 év közöttiek, itt már nem számít a nem, felsőfokú végzettséggel rendelkeznek, városon élnek, az átlagnál nagyobb jövedelemmel rendelkeznek, vagy pedig nem kívántak nyilatkozni fizetésükről.

Pénzügyi műveltség hiányáról tesz tanúbizonyságot az a tény is, hogy a megkérdezettek 44 százaléka mondta azt, nincs szüksége semmiféle biztosításra. Eközben 21 százalék nyilatkozott úgy, hogy be kellene biztosítania életét, illetve lakását, azonban ez túl nagy anyagi megerőltetést jelentene. A biztosítással vagy bankszámlával rendelkezők többsége sem önszántából választotta egyébként ezt, hanem megkötötte a kötelező gépjármű-biztosítást, illetve bankkártyára folyósítják fizetését.
A pénzügyi szolgáltatásokról szóló információk döntő többségét a lakosság a sajtóból, főként a televízióból szerzi, illetve a barátokkal folytatott beszélgetésekből. A pénzügyi szektorról való tájékozottságra Románia 2,8 pontos átlagot szerzett a lehetséges 10 pontból.

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. május 14., szerda

Tojásból lesz a csoda – Németh Csaba élelmiszermérnök a magyar élelmiszeripar sikertörténetéről (VIDEÓ)

Európa élvonalában látja a magyar élelmiszeripart és az élelmiszeripari mérnökképzést Németh Csaba, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) oktatója. A magyarországi szakember fő kutatási területéről, a tojásfeldolgozásról is beszélt portálunknak.

Tojásból lesz a csoda – Németh Csaba élelmiszermérnök a magyar élelmiszeripar sikertörténetéről (VIDEÓ)
2025. május 13., kedd

Alapélelmiszerek: jót tett az árréskorlátozás a miniszter szerint

Florin Barbu mezőgazdasági miniszter szerint 30 százalékkal nőtt az alapélelmiszerek értékesítése a kereskedelmi árrés korlátozásának hatálybalépése óta.

Alapélelmiszerek: jót tett az árréskorlátozás a miniszter szerint
2025. május 13., kedd

A múlt heti sokkhatás után tovább erősödött a lej az euróhoz mérten, csökkent a ROBOR is

Tovább erősödött kedden a román deviza az euróval szemben, amelynek az értéke a Román Nemzeti Bank (BNR) referencia-árfolyamán 0,02 banival 5,0991 lejre csökkent a hétfői 5,0993 lejről.

A múlt heti sokkhatás után tovább erősödött a lej az euróhoz mérten, csökkent a ROBOR is
2025. május 13., kedd

Tánczos: június 10-én újabb 1,3 milliárd eurót utalnak ki Romániának a helyreállítási alapból

Június 10-én újabb 1,3 milliárd eurót utalnak ki Romániának a helyreállítási alapból – jelentette be kedden Tánczos Barna pénzügyminiszter.

Tánczos: június 10-én újabb 1,3 milliárd eurót utalnak ki Romániának a helyreállítási alapból
2025. május 13., kedd

Adóemeléshez vezethet a költségvetési válság Ilie Bolojan szerint

Költségvetési válság van Romániában Ilie Bolojan ügyvivő elnök szerint, mert a mindenkori kormány évek óta többet költ, mint amennyit megengedhet magának. Olyan helyzetbe kerülhetünk, hogy adóemelésre kényszerülünk – kongatta meg egyúttal a vészharangot.

Adóemeléshez vezethet a költségvetési válság Ilie Bolojan szerint
2025. május 13., kedd

Munkaerőhiányra panaszkodnak a fuvarozók

Két év alatt megduplázódott a munkaerőhiány a közúti szállítmányozásban – állítja az egyik szakmai szervezet vezetője, aki szerint Arad megyében jelenleg 1500 hivatásos gépkocsivezető „hiányzik” az ágazatból.

Munkaerőhiányra panaszkodnak a fuvarozók
2025. május 13., kedd

Borús kilátások: rontotta Románia gazdasági növekedési kilátásait az EBRD

Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) lefelé módosította a román gazdaságra vonatkozó idei előrejelzését.

Borús kilátások: rontotta Románia gazdasági növekedési kilátásait az EBRD
2025. május 13., kedd

Stagnált áprilisban az infláció, a szolgáltatások drágultak a legnagyobb mértékben

Áprilisban 4,9 százalékon stagnált az éves infláció Romániában, a legjelentősebb mértékű, 6,83 százalékos árnövekedést a szolgáltatói szektorban regisztrálták – közölte kedden az Országos Statisztikai Intézet (INS).

Stagnált áprilisban az infláció, a szolgáltatások drágultak a legnagyobb mértékben
2025. május 13., kedd

Roncstraktorprogram újratöltve: ki kell szűrni az ügyeskedőket

Kérészéletűnek bizonyult a környezetvédelmi minisztérium által meghirdetett roncstraktorprogram, a Környezetvédelmi Alap számítógépes rendszere összeomlott. A portálunk által megkérdezett szakpolitikus szerint a program iránt óriási az érdeklődés.

Roncstraktorprogram újratöltve: ki kell szűrni az ügyeskedőket
2025. május 12., hétfő

Burduja: a törvényszék elutasította a Greenpeace-nek a Neptun Deep beruházás leállítását kérő keresetét

A bukaresti törvényszék alapfokon elutasította a Greenpeace Románia keresetét, amelyben a környezetvédő szervezet a Neptun Deep beruházás leállítását kérte – számolt be hétfőn a Facebook-oldalán Sebastian Burduja energiaügyi miniszter.

Burduja: a törvényszék elutasította a Greenpeace-nek a Neptun Deep beruházás leállítását kérő keresetét