A magyar jégkármentesítő rendszer 219 automata és 767 manuális talajgenerátorból áll
Fotó: MTI/Sóki Tamás
Magyarország teljes területét védi a 2018 óta működő országos jégkármérséklő rendszer, amelyet az utóbbi egy-két esztendőben tovább fejlesztettek és tökéletesítettek. Szakemberek szerint a talajgenerátorok által működtetett védelmi rendszer jótékony hatásaiból a magyar–román határ közelében fekvő több tíz kilométeres partiumi földsáv is részesül.
2024. február 08., 16:542024. február 08., 16:54
2024. február 08., 17:182024. február 08., 17:18
A magyar jégkármérséklő rendszer összesen 9,3 millió hektárnyi földterületet véd – jelentette be Feldman Zsolt, a budapesti Agrárminisztérium mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára szerdán Dunaharasztiban, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) és a minisztérium közös rendezvényén. A magyar szakpolitikus emlékeztetett, hogy a 2022-ig a jégkármérséklő rendszert a kárenyhítési alapból finanszírozták, amely 50 százalék termelői befizetésből és 50 százalék kormányzati támogatásból származott.
A román szakminisztérium ezüst-jodidos jégágyukkal akarta ,,lefedni" az ország területét, a programból azonban kevés valósult meg
Fotó: Meőgazdasági Minisztérium
Győrffy Balázs, a NAK elnöke ismertette, hogy a kamara által működtetett jégkármentesítő rendszer az ország 986 pontjáról 219 automata és 767 manuális talajgenerátor segítségével juttat ezüst-jodidot a felhőkbe. Tájékoztatása szerint 2023-ban a védekezési szezonban (április 15. - szeptember 30.) 96 napon kellett a berendezéseket bekapcsolni. Ennek köszönhetően a korábbi évekhez képest nagyságrenddel csökkent a bejelentett, jégkár sújtotta területek nagysága.
A partiumi és bánsági megyék közül jégverés szempontjából egyelőre Szatmár megye a legvédettebb terület, miután tavaly a bukaresti mezőgazdasági minisztérium égisze alatt működő országos jégkármérséklő rendszer (SNACP) keretében Erdélyben elsőként Szatmár megyébe telepítettek újgenerációs jégeső-elhárító állomásokat.
A Szatmárra telepített jégeső-elhárító rendszer egy darabja
Fotó: Facebook/Pataki Csaba
A Pataki Csaba Szatmár megyei RMDSZ-es tanácselnök által tavaly májusban bemutatott jégkármérséklő rendszerrel kapcsolatban elhangzott, hogy 2023 végéig a megye területén 40 generátort helyeznek üzembe. Ezek többsége megérkezett, a jégvédelmi rendszer más erdélyi megyékhez képest viszonylag jól működik, azonban Bihar, Arad és Temes megyében jórészt csak a határ menti mezőgazdasági sáv élvez védelmet a magyarországi jégkármentesítő rendszernek köszönhetően.
Az állami tulajdonban lévő Román Vasúttársaság személyszállító ágazata (CFR Călători) 2024-re 1,026 milliárd lejes veszteséget becsül, ami 464 százalékkal magasabb a 2023. december 31-i szintnél.
A Versenytanács jóváhagyta azt a tranzakciót, amelynek keretében az Intesa Sanpaolo, Olaszország legnagyobb bankja átveszi a First Bank Romániát – adta hírül kedden a Profit.ro gazdasági szakportál.
Stagnált az új autók piaca Romániában az év első négy hónapjában – közölte kedden a romániai autógyártók egyesülete (ACAROM).
Közel 3000 ukrán állampolgár talált munkát Romániában a háború kitörése óta az Országos Munkaerő-elhelyező Ügynökség (ANOFM) közvetítésével.
Idén április végén 4 748 274 nyugdíjast tartottak nyilván Romániában, 4274-gyel kevesebbet, mint egy hónappal korábban; az átlagnyugdíj 2248 lej volt – közölte vasárnap az Országos Nyugdíjpénztár (CNPP) közzétett adataiból.
Lassú emelkedésbe kezdtek a hónapokig mélyponton álló szalmás gabonafelvásárlási árak, de ennél látványosabb drágulás elé néz a két legkeresettebb olajos növény, a repce és a napraforgó.
Az Európai Bizottság 2024 végéig meghosszabbította az ukrajnai háború okozta válság miatt bajban levő mezőgazdasági farmoknak nyújtandó támogatást. Tizenöt tagállam viszont azt kéri, a kistermelőknek szánt de minimis támogatások összege megduplázódjon.
Nemigen túlóráznak a romániai alkalmazottak: amíg itt a 2 százalékot sem éri el azoknak a munkavállalóknak az aránya, akik tavaly a rendes munkaidőn túl is dolgoztak, az éllovas országokban meghaladja a 10 százalékot.
Áprilisban már a második egymást követő hónapban nőttek a globális élelmiszerárak havi összevetésben, ezúttal elsősorban a hús, a növényi olajok és gabonafélék drágulása miatt, amit nem tudott ellensúlyozni a cukor és a tejtermékek árának csökkenése.
Idén februárban 841,292 milliárd lejre nőtt az államadósság az előző havi 801,687 milliárd lejről – közölte pénteken a pénzügyminisztérium.
szóljon hozzá!