Fotó: Angelo Brezoianu/Agerpres
Idei és jövő évi inflációs előrejelzését is felfelé módosította a Román Nemzeti Bank (BNR), amely 2023 végére 7,5 százalékos, 2024-re 4,4 százalékos éves pénzromlással számol – jelentette be szerdán a jegybank kormányzója, Mugur Isărescu.
2023. augusztus 09., 14:402023. augusztus 09., 14:40
2023. augusztus 09., 15:282023. augusztus 09., 15:28
Mint ismeretes, májusi jelentésében erre az évre még 7,1 százalékos, a jövő év végére pedig 4,2 százalékos inflációt prognosztizált a központi pénzintézet.
Mugur Isărescu a friss inflációs előrejelzést ismertető szerdai eseményen rámutatott,
A jegybankelnök szerint téves az a felvetés, miszerint a román jegybank becsléseivel „figyelmeztette” az adóügyi változtatásokra készülő kormányt. Azt is hangsúlyozta, hogy csak bizonyos adók, a jövedéki adó és az áfa emelése vezethet inflációhoz.
„A jövedelemadó emelése éppen ellenkező hatást is kifejthet, ezt azonban nehéz kiszámítani” – idézte Isărescut az Agerpres hírügynökség. Úgy vélekedett: nem szerencsés adókkal „megpúpozni” a reálgazdaságot, másfelől
abban, hogy a „kiváltságokat” is fokozatosan ki kell vezetni, mert örökös fenntartásuk torzítja a piaci viszonyokat.
A jegybankelnök beszélt ugyanakkor arról is, hogy
Mint ismeretes, az Országos Statisztikai Intézet (INS) július közepén közölt adatai szerint a májusi 10,64 százalékról júniusban 10,3 százalékra csökkent az éves infláció Romániában. Májushoz viszonyítva 0,4 százalékos volt az infláció júniusban.
A májusi 7,1 százalékról 6,4 százalékra csökkent júniusban az éves átlagos infláció az Európai Unióban; a legnagyobb inflációs rátát Magyarországon, Szlovákiában, Csehországban, Lengyelországban és Romániában jegyezték – közölte szerdán az Eurostat.
Nem hiába érezzük, hogy bevásárlásról bevásárlásra többet kell lepengetnünk a bevásárlókosár csaknem azonos tartalmáért: egy friss elemzés arra világít rá, hogy két év leforgása alatt 25 százalékkal lett drágább a mindennapi reggelink.
A kolozsvári táblabíróság felfüggesztette a környezetvédelmi engedélyét az energetikai szempontból egész Erdély számára kiemelten fontos ratosnyai vízerőműnek.
Románia legnagyobb villamosenergia-termelő társasága messze a legolcsóbb áramot kínálja a lakosságnak a villanyszámla-ársapka júliusi eltörlése után, viszont hiába irányít mindenkit a Hidroelectricához még az energiaügyi miniszter is.
Az Európai Bizottság szerdán közzétett országspecifikus ajánlásában arra kérte az Európai Unió Tanácsát, állapítsa meg, hogy Románia nem tett hatékony intézkedéseket a költségvetési hiány csökkentésére.
Hegedüs Éva, a Gránit Bank társalapítója és elnök-vezérigazgatója, az „EY Az év üzletembere” díj 2024 évi magyarországi győztese első nőként képviseli Magyarországot a világ egyik legrangosabb üzleti elismerésének nemzetközi döntőjén.
A Frăția országos szakszervezeti szövetség szerdán közölte, hogy nem vesz részt a deficitcsökkentő intézkedésekről szóló tárgyalásokon, mert „nem kíván cinkostárs lenni a jelenlegi hatalom társadalomellenes intézkedéseiben”.
Egyelőre csak a kormányprogramról, a lehetséges deficitcsökkentő intézkedésekről tárgyalnak a nyugatbarát politikai alakulatok, nincs szó nevekről – jelentette ki szerdán Nicușor Dan államfő.
Egyelőre nincs konszenzus a potenciális koalíciós partnerek, a nyugatbarátként emlegetett politikai erők között az óriásira dagadt költségvetési hiány lefaragására irányuló intézkedésekről.
Ilie Bolojan, Nicușor Dan miniszterelnök-jelöltje felvetette, hogy a „nagyon nagy” nyugdíjjal rendelkezők fizessenek egészségbiztosítási hozzájárulást. Tánczos Barna pénzügyminiszter is elismerte, hogy egy ilyen intézkedésről is tárgyalnak.
A tervezett, közalkalmazottakat érintő intézkedésekkel kapcsolatos aggodalmait fejezte ki kedden a területi nyugdíjpénztárak munkatársait tömörítő szakszervezeti szövetség.
Az energiaügyi minisztérium az energiaszámlák csökkentésére törekedik. Az egyik megoldás az alacsonyabb áfakulcs lehet, de a végső szó a kormányé és a pénzügyminisztériumé – jelentette ki kedden egy brüsszeli sajtóeseményen Sebastian Burduja.
szóljon hozzá!