A narancslé ára nőtt a legnagyobb mértékben – két év alatt 123 százalékkal
Fotó: Pixabay.com
Nem hiába érezzük, hogy bevásárlásról bevásárlásra többet kell lepengetnünk a bevásárlókosár csaknem azonos tartalmáért: egy friss elemzés arra világít rá, hogy két év leforgása alatt 25 százalékkal lett drágább a mindennapi reggelink. A legerőteljesebb emelkedést a cukor és a narancslé produkálta. És bár egyes élelmiszerek elkezdtek olcsóbbá válni, a hatás nem érezhető, mert más termékek továbbra is nagyon drágák.
2023. augusztus 05., 11:242023. augusztus 05., 11:24
Az eToro befektetési és kereskedési platform az átaluk tipikusnak nevezett reggeli étkezés alapanyagainak áralakulását vette górcső alá a Reggeli kosár című vizsgálatában.
Az Europa FM által ismertetett elemzés kilenc árucikk – búza, cukor, kakaó, zab, sertéshús, narancslé, kávé, tej és tea – nemzetközi tőzsdei árait veszi figyelembe. Ezek átlagára 2021 júliusától mostanáig 25 százalékkal emelkedett.
az árutőzsdéken, aminek egyik oka a gyenge narancstermés az egyik fő termelő, Florida államban.
Az okok között szerepelnek a heves esőzések, amelyek befolyásolták a fő termelő, Elefántcsontpart szállítását.
Ami a szupermarketek árait illeti, az elmúlt 12 hónapban a cukor drágult a legnagyobb mértékben, 54 százalékkal. Ezt követi a lekvár és a tojás, mindkettő 29 százalékkal drágult 2022 óta.
Néhány árucikk – a zab, a tej, a kávé, a búza és a sertéshús – ára csökken. A reggeli olcsóbbá válása azonban egyhamar nem lesz érezhető, mivel a kakaó, a narancslé, a cukor és a tea ára továbbra is magas – mutat rá az elemzés.
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) csütörtökön közölt adatai szerint a májusi 10,64 százalékról júniusban 10,3 százalékra csökkent az éves infláció Romániában.
Tízből hét romániai aggódik egy esetleges gazdasági válság miatt, amely hatással lehet pénzügyi helyzetére – derül ki az IRES friss felméréséből.
Donald Trump elnök döntése, hogy 10 százalékos vámot vet ki az Egyesült Államokba importált legtöbb árura, valamint magasabb vámokat vet ki több tucat országra a riválisoktól a szövetségesekig, felerősítette a globális kereskedelmi háborút.
Nehezen teljesíthető adóemelés nélkül a 2025-ös évi állami költségvetésben rögzített 7 százalékos hiánycél – jelentette ki a Krónika megkeresésére Rácz Béla Gergely, a BBTE Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának docense.
Jelenleg két forgatókönyv van terítéken a sokat vitatott különleges nyugdíjak reformjára, ami mérföldkőként szerepel az országos helyreállítási tervben, vagyis 231 millió euró úszhat el, ha nem sikerül rendezni a kérdést.
Az Országos Katasztrófavédelmi Alap április elsején elindított a „Nem a katasztrófa, hanem a felkészültség hiánya az igazi tragédia” elnevezésű figyelemfelkeltő kampányt, amelynek célja felhívni a figyelmet a természeti katasztrófák pusztító hatásaira.
Finn cég vásárolta fel a legnagyobb romániai egészségügyi magánszolgáltatót, a Regina Mariát – írja az economedia.ro a cég közleménye alapján.
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) kedden közzétett szezonális és naptárhatásoktól megtisztított adatai szerint 2025 februárjában 5,6 százalék volt a munkanélküliségi ráta Romániában, 0,1 százalékponttal nagyobb, mint januárban.
Teljesen új vasúti koncepcióval kötnék össze Európa valamennyi országát: egy dán agytröszt olyan szupergyors vonat hálózatának tervezetét dolgozta ki, mely 400 kilométer/órás sebességgel száguldó szerelvényeket képzel el.
A finn Nokian Tyres megkezdi a gumiabroncsok szállítását abból a gyárból, amelyet hivatalosan 2024 szeptemberében nyitottak meg Nagyváradon, 650 millió eurós beruházás nyomán.
Egy év alatt több mint 22 százalékkal nőtt az átlagnyugdíj Romániában. Érdekesség, hogy a 2024-ben országos szinten a legnagyobb összeget felmutató dél-erdélyi megyében az átlagnyugdíj értéke nincs messze az átlagfizetéstől.
Meghaladta a 200 ezret a romániai napelemes áramtermelő-fogyasztók, azaz a prosumerek száma, akik egy évvel korábban még csak 114 ezren voltak. A prosumerré válás „motorja” az állami támogatást nyújtó Zöld ház program.
szóljon hozzá!