Képünk illusztráció
Fotó: Pixabay.com
A májusi 7,1 százalékról 6,4 százalékra csökkent júniusban az éves átlagos infláció az Európai Unióban; a legnagyobb inflációs rátát Magyarországon, Szlovákiában, Csehországban, Lengyelországban és Romániában jegyezték – közölte szerdán az EU statisztikai hivatala, az Eurostat.
2023. július 19., 15:432023. július 19., 15:43
Májushoz képest júniusban 25 tagállamban – köztük Romániában – csökkent, Horvátországban stagnált, Németországban pedig nőtt az infláció.
Az Agerpres hírügynökség által szemlézett adatsorok szerint a legmagasabb inflációs rátát Magyarországon (19,9%), Szlovákiában (11,3%), Csehországban (11,2%), Lengyelországban (11%) és Romániában (9,3%), a legalacsonyabbat Luxemburgban (1%), valamint Belgiumban és Spanyolországban (egyaránt 1,6%) regisztrálták.
Az euróövezetben a májusi 6,1 százalékról 5,5 százalékra csökkent júniusban az éves átlagos infláció.
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) csütörtökön közölt adatai szerint a májusi 10,64 százalékról júniusban 10,3 százalékra csökkent az éves infláció Romániában.
Az Európai Központi Bank (EKB) szakértői arra számítanak, hogy 2023-ban átlagosan 5,4 százalék, 2024-ben 3 százalék, 2025-ben pedig 2,2 százalék lesz az infláció az eurózónában, miután márciusban erre az évre 5,3, jövő évre 2,9, 2025-re pedig 2,1 százalékot vetítettek előre.
A Román Nemzeti Bank (BNR) igazgatótanácsa szerint az éves inflációs ráta a következő hónapokban valószínűleg tovább csökken, de az inflációs kilátásokon ronthat az OPEC-országok által nemrégiben bejelentett további nyersolajszállítás-csökkentés.
A pénzügyminisztérium adatai szerint tavaly 12,4 milliárd lej, azaz 2,4 milliárd eurónak megfelelő összegű pótlékot fizettek ki a közszférában – irányította rá a figyelmet pénteken a Hotnews.ro hírportál.
Az idei első negyedévben az euróövezetben 0,2 százalékkal nőtt, az EU-ben pedig stagnált a foglalkoztatási ráta, negyedéves összevetésben pedig a tagállamok közül Romániában csökkent a legnagyobb mértékben ez a mutató.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) olyan adóreform-csomagot javasol Románia számára, amely az adóterheket a munka adóztatásáról (beleértve a társadalombiztosítási járulékokat is) a fogyasztásra és kisebb mértékben a tőkére kivetett adókra helyezi át.
A kolozsvári táblabíróság felfüggesztette a környezetvédelmi engedélyét az energetikai szempontból egész Erdély számára kiemelten fontos ratosnyai vízerőműnek.
Románia legnagyobb villamosenergia-termelő társasága messze a legolcsóbb áramot kínálja a lakosságnak a villanyszámla-ársapka júliusi eltörlése után, viszont hiába irányít mindenkit a Hidroelectricához még az energiaügyi miniszter is.
Az Európai Bizottság szerdán közzétett országspecifikus ajánlásában arra kérte az Európai Unió Tanácsát, állapítsa meg, hogy Románia nem tett hatékony intézkedéseket a költségvetési hiány csökkentésére.
Hegedüs Éva, a Gránit Bank társalapítója és elnök-vezérigazgatója, az „EY Az év üzletembere” díj 2024 évi magyarországi győztese első nőként képviseli Magyarországot a világ egyik legrangosabb üzleti elismerésének nemzetközi döntőjén.
A Frăția országos szakszervezeti szövetség szerdán közölte, hogy nem vesz részt a deficitcsökkentő intézkedésekről szóló tárgyalásokon, mert „nem kíván cinkostárs lenni a jelenlegi hatalom társadalomellenes intézkedéseiben”.
Egyelőre csak a kormányprogramról, a lehetséges deficitcsökkentő intézkedésekről tárgyalnak a nyugatbarát politikai alakulatok, nincs szó nevekről – jelentette ki szerdán Nicușor Dan államfő.
Egyelőre nincs konszenzus a potenciális koalíciós partnerek, a nyugatbarátként emlegetett politikai erők között az óriásira dagadt költségvetési hiány lefaragására irányuló intézkedésekről.
1 hozzászólás