Az állampolgárokat is bevonná a csomagolóanyag-újrahasznosítási folyamatba a kormány, amelynek új sürgősségirendelet-tervezete szerint a fogyasztóknak vissza kellene vinniük a boltokba az újra felhasználható csomagolást, ellenkező esetben pluszilletéket fizetnének.
2016. június 29., 13:422016. június 29., 13:42
Az Economica.net gazdasági hírportál szerint ugyan az előírás a jelenleg hatályban lévő, 2015/249-es számú törvényben már szerepel, a mostani vonatkozó jogszabály egyes részeit azonban szinte lehetetlen a gyakorlatban megvalósítani.
A hatályos törvény és a kormány honlapján közölt rendelettervezet is előírja, hogy a kereskedelmi egységeknek kötelességük elfogadni a vásárlóktól az újrahasznosítható csomagolóeszközöket, illetve visszaadniuk azt a pluszilletéket, amit a fogyasztó akkor ró le, amikor például csereüveg nélkül vásárol üvegben kínált terméket. A 2015/249-es számú jogszabály azonban előírja, hogy az üzletek csak az általuk forgalmazott csomagolóeszközt fogadhatják el, tehát a vásárló nem adhat olyan üveget, ami nem kapható a boltban.
A kormány által javasolt változatban eltörlik ezt az előírást, az indoklás szerint ugyanis az újrahasznosításra kell helyezni a hangsúlyt, nem arra, hogy melyik bolthálózatnál hatékonyabb a begyűjtés. A termelők egyébként korábban többször is jelezték, hogy a szabályozás kivitelezhetetlen, hiszen szinte lehetetlen azonosítani, hogy az egyes csomagolóeszközök melyik üzlethez tartoznak – példaként a konzerveket hozták fel. A tervezetben az is szerepel, hogy az alkalmazási normát a környezetvédelmi minisztérium fogja kidolgozni.
A csomagolóanyagok újrahasznosításának kérdésével februárban kezdtek el komolyabban foglalkozni kormányzati szinten, a környezetvédelmi alap tavalyi ellenőrzései során ugyanis kiderült: az újrahasznosítás kötelezettségét átvállaló szervezetek (Organizaţiile de Transfer de Responsabilitate – OTR), amelyeket a termelők megfizettek, hogy a csomagolóanyagaikat visszaintegrálják a gazdasági körforgásba, valójában nem gyűjtötték be azt a mennyiséget, amit bejelentettek, és amit begyűjtöttek, azt sem hasznosították mind újra. Az ügyben az Országos Korrupcióellenes Ügyészség (DNA) is vizsgálódott – tavaly decemberben számos ilyen szervezetre és újrahasznosító cégre lecsapott, miután 11 megyében több tucat házkutatást tartottak, és fény derült a 120 ezer tonna hulladék újrahasznosításából származó 54 millió eurós adócsalásra.
Eközben a Környezetvédelmi Alap arra kötelezte a gyártókat, hogy kilogrammonként 2 lejt fizessenek az újra nem hasznosított hulladék után, a termelők azonban az általuk jogtalannak ítélt, visszamenőleg felszámolt illeték miatt nagyszabású tüntetéseket és a termékek 30 százalékos drágulását helyezték kilátásba. Az akciót végül elhalasztották, mert a kormány, illetve a környezetvédelmi minisztérium ígéretet tett arra, hogy a felekkel közösen fognak megoldást találni a problémára.
Április elsejétől Belgiumban havi 2029,88 euróra nő a minimálbér, és ezzel ötre nő azoknak az európai uniós országoknak a száma, ahol a havi bruttó minimálbér meghaladja a 2 000 eurót – írja az Euractiv.
Sürgősségi rendelettel törölte csütörtökön a kormány a 2022/22-es számú sürgősségi rendeletbe foglalt termelő-fogyasztói „napfényadót”, és módosított az energiaárak korlátozásának rendszerén.
A kormány fenntartja az energiaár-sapkákat, de módosít az árplafonokon a fogyasztók javára – jelentette be a csütörtöki kormányülés elején Marcel Ciolacu miniszterelnök.
Elfogadta a bukaresti parlament, hogy 25 ezer lejig terjedő fogyasztási kölcsön esetében legtöbb az összeg kétszeresét kérheti vissza ügyfelétől a hitelező. Eddig olyan esetek előfordultak, hogy a felvett összeg akár hatszorosát kellett visszafizetni.
Az átlagos óránkénti munkaerőköltség tavaly az EU-ban 31,8 euró, az euróövezetben pedig 35,6 euró volt, míg 2022-ben az EU-ban 30,2 euró, az euróövezetben pedig 34 euró – derül ki az Európai Statisztikai Hivatal (Eurostat) szerdán közzétett adataiból.
A Romániai Fuvarozók Szövetsége (COTAR) szerint a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítások (kgfb/RCA) árának befagyasztása „senkinek sem segít”, de ami az árstop után következik, az „felér majd egy katasztrófával”.
A pénzügyminisztérium azt javasolja, hogy hosszabbítsák meg június 30-áig a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítások (kgfb/RCA) árának befagyasztását; az erről szóló tervezetet már közvitára bocsátották – jelentette be Marcel Boloş tárcavezető.
Bár Románia példásan betartja az orosz kőolajtermékek behozatalára vonatkozó EU-s előírást, az orosz kőolaj „tisztára mosásáról” közismert Indiából és Törökországból nagyságrendekkel nőtt a behozatal tavaly.
Románia 2022-höz képest egy helyet rontva a 44. volt 2023-ban az életminőség és a társadalmi jólét tekintetében a vizsgált 170 ország kedden közölt rangsorában.
A közalkalmazotti és a versenyszférában egyaránt látványosan, 34 százalékról 41 százalékra nőtt 2002 és 2021 között a nők aránya a romániai intézmények és vállalatok vezetőtestületeiben – derül ki a Friedrich-Ebert-Stiftung Románia adataiból.
szóljon hozzá!