A romániai magyar oktatásnak továbbra is vannak olyan szempontjai, amelyeket rendkívül fontos az új tanévben is szem előtt tartani
Fotó: Haáz Vince
Az új tanévben feltételezhetően nem csökkent Romániában a magyar diákok száma, ami 150 ezerre tehető – jelentette ki a Krónikának Kallós Zoltán. A bukaresti oktatási minisztérium nemzeti kisebbségi oktatásért felelős államtitkára fontosnak nevezte, hogy a frissen elrajtolt tanévben valamennyi, a nemzeti kisebbségekhez tartozó diák számára speciális tanterv alapján oktassák a román nyelvet, mindez szerinte közvetve hozzájárulhat a fiatalok szülőföldön maradásához.
2024. szeptember 16., 18:392024. szeptember 16., 18:39
2024. szeptember 16., 18:462024. szeptember 16., 18:46
Bár egyelőre nincsenek meg a pontos adatok, valószínűsíthetően ebben a tanévben nem csökkent a magyar nyelven tanuló diákok száma Romániában – mondta el a Krónika megkeresésére hétfőn Kallós Zoltán, a román oktatási minisztérium nemzeti kisebbségi oktatásért felelős államtitkára. Kérésünkre beszélt a magyar oktatásnak az új tanévben is érvényes fontos kérdéseiről, valamint az iskolások számának várható alakulásáról. Mint rámutatott, jelen pillanatban nem tud egészen pontos számot mondani, ugyanis nem töltötte fel még mindegyik iskola az online adatbázisba a tanulók létszámát: erre két-három hét áll az oktatási intézmények rendelkezésére, azt követően véglegesítik majd a számokat.
Fotó: Haáz Vince
Így körülbelül 150-153 ezer közé tenném a diáklétszámot, ha saccolni kellene, de biztos jóslatokba nem bocsátkoznék” – mondta az államtitkár.
Kallós Zoltántól azt is megkérdeztük, meglátása szerint melyek lennének a kisebbségi magyar oktatás azon fontos területei, kérdései, amelyekre a most kezdődött tanévben is kiemelten oda kell figyelni, és mely pontokon kellene leginkább változtatásokat eszközölni.
„A leglényegesebb lenne, hogy azokat a jogokat, amelyeket kiharcoltunk, és benne vannak az oktatási törvényben, tartsák be helyi szinten az oktatási élet szereplői. Meglátásom szerint ez a legeslegfontosabb kihívás, és ezt kell megértenie mindenkinek” – szögezte le Kallós Zoltán. Kifejtette, ugyanis hiába vannak a kisebbségek, pontosabban a magyar nyelvű oktatási rendszer számára kedvezőbb jogok, hogyha ezeket nem tartják be megyei szinten, vagy az illető oktatási intézmény szintjén.
– mivel gyakorlatilag ők azok, akik megyei szinten koordinálják az oktatási rendszert” – hívta fel a figyelmet az államtitkár. Mint fogalmazott, bár mindez nagyon általánosnak tűnhet, de rendkívül fontos és éppen ezért az is életbevágó, hogy olyan emberek kerüljenek a tanfelügyelőségekre vagy az intézmények vezetőségébe, akik jól felkészültek és hajlandóak vállalni azt, hogy néha bizonyos konfliktushelyzetekbe bele kell állni, és ki kell harcolni azt, ami a magyar gyerekeknek jár.
Megkértük az államtitkárt, említsen konkrét példát hasonló előforduló nehézségekre, konfliktushelyzetekre. Kifejtette, például miniszteri rendelet vonatkozik arra, hogy kis létszámok esetén milyen osztálylétszám alatt kötelező összevonni a diákokat egy osztályba. Ha azt mondja a törvény, hogy ha több a diák tíznél vagy tizenötnél, jóvá lehet hagyni két osztályt, de 19 diákkal mégis csak egy osztályt hagynak jóvá, akkor értelemszerű, hogy ott valaki nem tartotta be a törvényt.
Kallós Zoltán oktatási államtitkár: „a leglényegesebb lenne, hogy azokat a jogokat, amelyeket kiharcoltunk, és benne vannak az oktatási törvényben, tartsák be helyi szinten”
Fotó: Kallós Zoltán/Facebook
„És ez kisebbségspecifikus kérdés. Ugyanis vannak olyan régiók – itt elsősorban a szórványra gondolok –, ahol mondjuk egy településen 18-19 magyar elemista van: és nem mindegy, hogy egy osztályba vonják össze őket vagy két osztályba járhatnak.
Persze akadnak, akik vállalják, hogy messzebb viszik a gyereküket és magyar tagozatra járatják, de lesznek olyanok, akik azt mondják, hogy akkor inkább átíratják a román osztályba” – magyarázta az államtitkár. Mint mondta, a magyar oktatás számára ez különösen fontos, és igencsak kisebbségspecifikus kérdés, hogy ezeket a rendelkezéseket betartsák iskolai szinten.
Kallós Zoltánt a román nyelv- és irodalomoktatás témájáról is kérdeztük, felvetve, hogy ezen a területen mi lenne ebben a tanévben a legfontosabb betartandó szempont. „A román oktatás esetében is az a legfontosabb, hogy be kell tartani a törvényt, és a speciális, a kisebbségek számára összeállított tanterv szerint kell tanítani. Most a középiskolai helyzetre térek ki: 2021-ben indult útjára az új gimnáziumi tanterv, amely alapján a magyar tagozatos diákoknak speciális terv szerint oktatják a román nyelvet. Az első évben érkeztek olyan jelzések, hogy vannak oktatási intézmények és megyék, ahol nem feltétlenül tartották be a rendelkezéseket a pedagógusok, akik bemennek nap mint nap az osztályba. De ha ezeket a problémákat jelezték az illetékesek, reményeim szerint már mindenhol kiigazították ezeket a problémákat” – fejtette ki az államtitkár.
Fotó: Haáz Vince
Hozzátette,
„Tehát nagyon fontos – és itt hatalmas a tanfelügyelők és az iskolaigazgatók felelőssége – ellenőrizni, hogy a pedagógusok igenis azt tanítsák a gyerekeknek, amit kell, és amit törvény szerint jóváhagynak” – mondta Kallós Zoltán. Rámutatott, reménykedik, hogy hamarosan megjelennek az érettségi mintatételek – általában körülbelül október végén, november elején teszik közzé őket. Az érettségi tanterv pedig már augusztus végén megjelent, tehát minden feltétel biztosított ahhoz, hogy a speciális román tanterv alapján összeállított tételek várják a diákokat a jövő nyáron.
„Reméljük, hogy mindenki elvégzi azt a munkát, amit el kellett végeznie, és gondolok a pedagógusokra, diákokra és szülőkre is, mert itt mindenkinek van felelőssége az oktatási rendszerben. Ha ez így van, akkor remélhetőleg az román érettségi eredményei is javulni fognak valamilyen szinten. Mindenféleképpen az lenne a fontos, hogy a diákok végre versenyképes nyelvtudással rendelkezzenek, amikor a tizenkettedik osztály végén érettségire jelentkeznek” – szögezte le Kallós Zoltán. Mint kifejtette,
„Hozzá kell segíteni a gyermekeket ahhoz, hogy versenyképes román nyelvtudással rendelkezzenek, és tudjanak érvényesülni a szülőföldjükön” – mutatott rá az államtitkár.
Az iskolákat a minőségi oktatás helyévé kell tenni – jelentette ki a tanévkezdés alkalmából Ligia Deca szaktárcavezető.
Őrizetbe vettek a rendőrök egy könyvelőnőt, aki összesen több mint kétmillió lejt tulajdonított el több Temes megyei vidéki iskolától, amelyeknek dolgozott.
Folytatódik a középkori Erdély egyik legfontosabb épülete, a gyulafehérvári fejedelmi palota restaurálása: a főépület tavalyi megnyitása után újabb szárnyat újítanak fel európai uniós alapokból.
Fokozott légköri instabilitás miatt adott ki elsőfokú, vagyis sárga figyelmeztetést az ország hét megyéjére kedden az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM).
A Maros Vízügyi Igazgatóság ellenőrzötten vizet enged ki a Bözödújfalusi-víztározóból a Kis-Küküllő folyó magas sókoncentrációjának hígítására, miután a parajdi sóbánya elárasztása nyomán Dicsőszentmártonnál az ivóvíz határérté<
Sulyok Tamás köztársasági elnök a szombati csíksomlyói búcsún való részvételét követően hétfőn a felső-háromszéki Kézdiszentlélek római katolikus erődtemplomában vesz részt a községben hagyományosan pünkösdhétfőn tartandó búcsús szentmisén.
Készenléti állapotot rendeltek el a Maros megyei hatóságok, miután a parajdi sóbánya telítettsége következtében jelentősen megnőtt a Kis-Küküllő sókoncentrációja. Mintegy 40 ezer lakos számára ihatatlanná vált a vezetékes víz.
A parajdiak számíthatnak a magyar kormány, Magyarország támogatására – jelentette ki az MTI-nek nyilatkozva Nacsa Lőrinc nemzetpolitikáért felelős államtitkár, aki hétfőn ellátogatott a katasztrófa sújtotta Hargita megyei településre.
Erdély valamennyi református gyülekezetében ünnepnek számít a konfirmálás, ám Kalotaszegen igazán különleges alkalom a fiatalok „egyházi nagykorúsítása”.
Három személygépkocsi volt érintett abban a balesetben, amely hétfő délután történt az Araddal szomszédos Angyalkút és Szépfalu közötti úton. A tömegbaleset következtében három nőt és egy kislányt eszméletlen állapotban szállítottak kórházba.
A Bákó megyei Somoskáról hétfőn indult útnak a csíksomlyói búcsúba egy tizenöt fős csapat, a csángók nagyon régi hagyományt folytatnak zarándoklatukkal.
szóljon hozzá!