Idén tíz fiatal – hat lány és négy fiú – konfirmált a kalotaszegi település református egyházközségében
Fotó: Rostás Szabolcs
Erdély valamennyi református gyülekezetében ünnepnek számít a konfirmálás, ám Kalotaszegen igazán különleges alkalom a fiatalok „egyházi nagykorúsítása”. A hagyományairól, szokásairól messze földön híres tájegység egyházközségeiben ilyenkor a konfirmandusok cifra népviseletet öltenek, így tesznek nyilvános hitvallást. Kalotaszentkirály-Zentelkén a hétvégén tíz fiatal tett hitbeli bizonyságtételt.
2025. június 02., 19:122025. június 02., 19:12
2025. június 02., 19:382025. június 02., 19:38
Egymás után érkeznek a pompás, ízléses népviseletbe öltözött fiatalok vasárnap délelőtt Kalotaszentkirály-Zentelke református templomához. A királykék férfikabátban – vagy ahogy errefelé nevezik: bujkában –, csizma- vagy priccsesnadrágban, feketecsizmában feszítő fiúk kevésbé lámpalázasak, vagy legalábbis nem mutatják. Fejükön árvalányhajjal díszített kalap, valószínűleg ugyanígy festettek a felmenőik is évtizedekkel, -századokkal ezelőtt is. A kalotaszegi lányok viszont izgatottan igazgatják a vállfűs inghez öltött muszulyt, elöl össze nem varrt, ráncokba szedett piros szoknyájukat, vagy a színes gyapjúkendőt rendezgetik. „Kapsz levegőt? A nagymamám azt mondogatta, hogy vegyél mély levegőt, mielőtt népviseletbe öltözöl, mert majd csak akkor tudsz szuszogni rendesen, ha leveszed” – magyarázta az egyik anyuka, miközben elindította lányát a templomudvarba.
A kalotaszegi motívumokkal díszített, 220 kazettából álló mennyezettel ellátott templom a vidék református hajlékaihoz hasonlóan igazi építészeti ékszernek számít. A valamivel több mint ezer lelkes, túlnyomó többségben magyarok lakta községközpontban abban a formában is elevenen őrzik a hagyományokat, hogy az istentiszteleten külön ülnek a nők és a férfiak, ugyanakkor számos család évtizedek óta számon tartja, hogy tagjai melyik padsorban foglalnak helyet.
Konfirmandusok fogadalomtétele a kalotaszegi település református templomában
Fotó: Rostás Szabolcs
A teljesen megtelt templomban mondott igehirdetésében Lukács Endre parókus lelkész megosztotta a hívekkel, miként készítette fel az elmúlt két év során a fogadalomtételre, az ünnepélyes hitvallásra a konfirmandusokat. A lelkipásztor valószínűnek tartotta, hogy többségük elfelejti a kátéórákon tanultakat. „Nem is ez a lényeg, hanem az, valamit megéreztetek-e abból, hogy a kátén keresztül Isten próbál közelebb férkőzni hozzátok, Jézus igyekszik közelebb a szívetekhez. Bízom benne, hogy igen, és remélem, egy kevés megmarad a sok megtanultból is” – jelentette ki a lelkész.
A fiatalok népviseletbe öltözve lépnek be az egyházi felnőtt életbe
Fotó: Rostás Szabolcs
A konfirmandusok sikeres „vizsgáját”, vallástételét követően emléklapot kaptak arról, hogy a gyülekezet elkötelezett tagjává váltak, ugyanakkor azáltal is belépést nyertek az (egyházi) felnőtt életbe, hogy úrvacsorában részesültek. Akárcsak Kalotaszeg többi magyarlakta településén, Kalotaszentkirályon is többek között attól sajátos a konfirmáció ünnepe, hogy a fiatalok népviseletet öltenek az „egyházi nagykorúsításon”. Ez a hagyomány a lányok esetében különösképpen hangsúlyos, ugyanis addig nem tehetnek pártát a fejükre, amíg nem konfirmálnak; ennek köszönhetően a következő istentiszteleti alkalommal, pünkösdkor már ezzel a díszes, a lakodalomig hordott fejfedővel vonulnak istentiszteletre. A népviseletén és hagyományain túlmenően rendezettségéről és faluturizmusáról is elhíresült településen amúgy azt is megtudjuk, hogy manapság már egyre nehezebb és költségesebb hagyományos ruhadarabokra szert tenni. Az idősebbeknél itt-ott még találni egy-egy szoknyát, inget, de már egyre kevesebbet, a varratás pedig egyre drágább. Miközben egy bujka három évvel ezelőtt még 700 lejbe került, ma már ennek a kétszeresét kell fizetni egy férfikabátért, ugyanakkor egy gyöngyös párta ára akár néhány ezer lejre is rúghat.
Lukács Endre lelkipásztor úrvacsorát oszt a fiataloknak a keresztségi szövetség megerősítését követően
Fotó: Rostás Szabolcs
„Nagy esemény gyülekezetünk életében a konfirmálás, évente egyszeri alkalom. Hogy van konfirmálás és vannak konfirmálók, reménységet ad arra, hogy a gyülekezetnek van jövője, örömmel fogadtuk be ezt a tíz fiatalt a gyülekezet önálló tagjai közé” – fejtette ki lapunknak az ünnepi eseményt követően Lukács Endre, a Kalota-patak által kettészelt falu lelkipásztora. Kalotaszentkirályon is évről évre változó egyébként a konfirmandusok száma, egy-egy korosztály tíz fős vagy annál is több, de az átlag a 6-7 fő.
A kalotaszentkirályi református templomnak 220 kazettás a mennyezete, amelyről harang alakú búzakalász-koszorú ereszkedik alá
Fotó: Rostás Szabolcs
Ez még akkor is így van, ha az egyházközség valamivel több mint 700 tagja között kisebbségben vannak a templombajárók, ám vasárnaponként így is 150-160-an megtöltik a falu fölött magasodó dombon található templomot. „Igyekeznek a hétköznapokban is megélni, amit vasárnap a templomban hallanak. Nálunk az is jellemezte a közösséget, hogy itt mindig közel voltak az emberek Istenhez, és ezt igyekeztek nemzedékről nemzedékre megtartani. Az idősebb nemzedék meséli, hogy a kommunista rendszerben miként tiltották a templomba járást. A kollektív gazdaságban úgy igyekeztek szervezni munkálatokat, hogy vasárnap délelőtt ne tudjanak istentiszteletet részt venni az emberek, a téeszelnök ott állt az ajtóban a hivatalnál, és nézte, kik mennek mégis. Sokan azonban ennek ellenére is eljöttek istentiszteletre, a kertek alatt, bujkálva” – idézte fel a több évtizeddel ezelőtti állapotokat a Krónikának a Kalotaszegi Református Egyházmegye esperesi tisztségét betöltő lelkipásztor. Hozzátette, az Istenhez, az igéhez, a templomhoz, a gyülekezethez való ragaszkodás most is jellemzi a közösséget.
Kalotaszentkirály-Zentelke 1850-ben épült református temploma
Fotó: Rostás Szabolcs
Lukács Endre szerint a konfirmandusok felkészítése többek között arra irányul, hogy az egyház – divatos szóval élve – integrálja őket a gyülekezetbe. A kalotaszentkirályi lelkész egyébként a fiataloknak is elmondta, hogy a kétéves felkészítőt, a kátéoktatást, majd a konfirmálást követően nem búcsúzik tőlük, hanem várja őket más alkalmakra is. Az egyházközségben ugyanis akad számos, speciálisan nekik szánt lehetőség, rendezvény – ifi alkalmak, ifjúsági bibliaórák, nyári táborok –, amelyekbe be tudnak kapcsolódni.
Kalotaszeg legtöbb magyarlakta településén vasárnap konfirmáltak a református fiatalok, akik a hagyományoknak megfelelően cifra népviseletbe öltöztek a jeles alkalomból.
Mindenki fesztiválja – ezzel a mottóval szervezik meg idén június 23–29. között 13. alkalommal a Szent László Napokat.
Több mint öt éve működtetnek nemzetközi együttműködés keretében korszerű űrgeodéziai megfigyelőrendszert (InSAR reflektort) a parajdi Sóháton és környékén a HUN-REN Földfizikai és Űrtudományi Kutatóintézet (HUN-REN FI) kutatói.
Egy emberként mozdultak meg székelyföldi, romániai, magyarországi szervezetek, civilek, hogy segítsenek a háromszéki árvízkárosultakon.
Együtt Parajdért – Tartsuk életben Sóvidék szívét! címmel adománygyűjtő kampányt indított a bányakatasztrófa sújtotta település turizmusának megújításáért a Hargita Közösségi Fejlesztési Társulás (Visit Harghita).
Semmi sem garantálja, hogy nem lesz újabb árhullám Parajdon, be kell tartani a Korond-patak elterelésének befejezésére kitűzött július elsejei határidőt – jelentette ki szerdán Mircea Fechet környezetvédelmi miniszter a székelyföldi településen.
Bogdan Ivan gazdasági miniszter és Mircea Fechet környezetvédelmi miniszter szerdán a helyi hatóságokkal és szakemberekkel a helyszínen tájékozódik a parajdi sóbányában kialakult helyzetetről, miközben nyolc európai szakértőt várnak a helyszínre.
Két római katolikus és egy evangélikus templom felújítására hagyott jóvá költségvetési támogatást az Arad megyei közgyűlés legutóbbi ülésén. A jövőben újabb egyházközségek kaphatnak finanszírozást.
Elkezdődtek a Korond-patak elterelési munkálatai a bányakatasztrófa sújtotta Parajdon. A sóbányából kijutó sós víz környezetvédelmi problémákat okozhat – közölte kedden a Digi24-nek nyilatkozva Mircea Fechet.
Megszaporodtak a hatósági házkutatások a nem halálos fegyverek bejelentés nélküli, illegális birtoklása miatt. Kedd délelőtt Bihar megyében 44 házkutatás keretében 26 fegyvert és nagy mennyiségű lőszert foglaltak le.
Hatósági felügyelet alá helyezték az ópálosi rendőrőrs parancsnokát, akit korrupcióval, illegális gazdasági tevékenység folytatásával, valamint a fegyvertartási szabályok megsértésével gyanúsítanak.
szóljon hozzá!