Négy zászlós törvénytervezet „áll készenlétben” a parlament előtt, abból három ellehetetleníti a magyar szimbólumok használatát – vont mérleget szerdai sepsiszentgyörgyi sajtótájékoztatóján Klárik László RMDSZ-es szenátor, miután a Nemzeti Liberális Párt (PNL) zászlótörvényt módosító javaslata szerdán annak ellenére ment át hallgatólagosan a szenátuson, hogy a törvényalkotás minden szintjén negatívan véleményezték.
2014. november 26., 20:052014. november 26., 20:05
Szerinte a liberálisok éppen erre, tehát időhúzásra játszottak. Jövő héten így a tervezet átkerül a képviselőházba. Ez egyébként az 1994/75-ös zászlóhasználati törvényt módosítaná olyan módon, hogy kihágás helyett bűncselekménynek minősülne a törvény előírásainak megsértése, tehát például, ha a polgármester nem viseli a piros-sárga-kék szalagot, vagy a román zászló mellé mást is kitűz közintézményre, büntetőjogilag vonható felelősségre.
„Ez a tervezet csak rátromfol a szociáldemokraták (PSD) korábbi tervezetére, amely megtiltja Románia területén minden más zászló használatát, legtöbb százezer lejes bírságot helyezve kilátásba” – szögezte le a politikus.
Mint ismeretes, a legnagyobb kormánypárt tervezete azt is megtiltja, hogy magánterületen a románon kívül más zászlókat tűzzenek ki, ugyanakkor előírja, hogy az iskolákban minden reggel a diákoknak el kell énekelniük a román himnusz rövidített változatát. Ez is átment hallgatólagosan a felsőházon, május óta a képviselőházban „hányódik”, emlékeztetett a háromszéki politikus.
A „legdurvább” Bogdan Diaconu magyarellenes, jelenleg független képviselő tervezete: még az is megtiltja, hogy a romániai közalkalmazottak külföldön a román helyett más zászlókat lobogtassanak. Tehát például, ha egy tanár Magyarországon a székely zászlót kézbe veszi, 25 ezer lejre büntethető. Ez minden szinten negatív véleményezést kapott.
Egyetlen „magyarbarát” tervezet van a jogalkotóknál, ezt is a szociáldemokrata párt nyújtotta be az RMDSZ nyomására, ez a helyi közigazgatási egységek zászlójának elfogadását szabályozza, hasonlóképpen, mint a címereket. „A szociáldemokratáknak van két törvénytervezetük, egyik jó nekünk, a másik fáj. Azt játsszák, hogy egyik kezükben a korbács, a másikban a cukor, hiszen bármikor bármelyiket elővehetik, és megszavazhatják” – mutatott rá Klárik László.
A székelyföldi szenátor szerint egyébként a romániai politikai palettán egyetlen olyan alakulat sincs, amely barátként viselkedne az erdélyi magyar közösséggel, esetleg engedményeket tesznek, ha szükségük van szavazatokra, vagy a magyarság képviselőinek támogatására. A politikus egyúttal arra is emlékeztetett, hogy jelenleg nincs olyan törvény, amely tiltaná a magyar szimbólumok, a székely zászló használatát, ezért próbálnak olyan paragrafusokat bevinni, amelyek tiltásként is értelmezhetőek.
„Kényszerítő eszközökkel nem lehet a tiszteletet, a szeretet kivívni, meg kell érteniük, hogy a mi szimbólumhasználatunk nem valaki ellen irányul, hanem identitásunk erősítésére szolgál” – szögezte le Klárik László.
Interaktív nyílt napot tart április 6-án a Kolozsvári Református Kollégium, amelynek vezetősége az elméleti oktatás iránt érdeklődő diákokat szülői kísérettel várja a Farkas utcai épületbe.
Nagycsütörtökön lezajlott a bő másfél éve vízügyi katasztrófahelyzet áldozatául esett Györgyfalva új vezetékes ivóvízhálózatának műszaki átadás-átvételi eljárása.
Uniós alapokból 12 millió euró értékű beruházásokat hajtott végre a Kolozs Megyei Tanács a kincses városi járványkórház orvosi szolgálatatásainak és infrastruktúrájának korszerűsítésére.
Hungarikum-díjat kapott a székely kapu a napokban megtartott IV. Hungarikum Díjátadó Gálán a Veszprémi Petőfi Színházban.
Megnyitották az autós forgalom előtt csütörtökön a Nagyváradot az észak-erdélyi autópályával összekötő gyorsforgalmi utat – jelentette be közösségi oldalán Sorin Grindeanu szállításügyi miniszter.
Nagycsütörtökön ünnepélyes krizma- és olajszentelési szentmisét tartottak a gyulafehérvári székesegyházban, az eseményen félezer zarándok vett részt – közölte a közösségi oldalon a Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség.
Arad megyében büntetik a környezetvédelmi engedély nélküli, orrfacsaró bűzt okozó trágyázást, a szakhatóság szerint azonban Kolozs megyében ez megengedett. Az Arad megyei környezetőrség 110 ezer lejes bírságot szabott ki egy mezőgazdasági vállalatra.
Változik ettől az évtől a magyar állam által biztosított oktatási-nevelési támogatás igénylési módja: április 3. és május 3. között kizárólag elektronikus formában nyújthatják be támogatási igényüket a szülők a www.mipont.hu felületen.
A Kolozs megyei környezetőrség, illetve a prefektúra szerint sem kell fellépni a Kolozsváron és környékén ismét fojtogató bűz okozójával szemben, amelyről ezúttal egyértelműen megállapítható, hogy egy tyúkfarm.
Az ígéret szerint az RMDSZ minden „fronton” állít jelölteket a 2024-es romániai választásokon, így a június 9-i helyhatósági megmérettetésen Arad megyében is lesz megyei tanácselnökjelöltje Péró Tamás megyei ügyvezető elnök személyében.
szóljon hozzá!