Inkább ne szippantsunk bele. Orrfacsaró bűz terjeng a kincses városban
Fotó: Rostás Szabolcs
A Kolozs megyei környezetőrség, illetve a prefektúra szerint sem kell fellépni a Kolozsváron és környékén ismét fojtogató bűz okozójával szemben, amelyről ezúttal egyértelműen megállapítható, hogy egy tyúkfarm. A Tordatúr területén termőföldet trágyázó Transavia eljárása kellemetlen, ám minden előírásnak megfelel – erősítette meg a Krónikának Tasnádi István Szilárd alprefektus. A helyi polgármester szerint Svájc „még büdösebb” ilyenkor, „egyesek túl érzékenyek” nálunk.
2024. március 27., 18:572024. március 27., 18:57
2024. március 27., 21:462024. március 27., 21:46
Két napja ismételten orrfacsaró bűzt kénytelenek belélegezni a kolozsvári és környékbeli lakosok: a gyomorforgató szag széljárástól függően hol erősebben, hol gyengébben érződik, el-eltűnik és visszatér. Jelenlétét kedden és szerdán a kincses város több negyedében észlelték, a Monostoritól egészen a Györgyfalvi városrészig.
Mint ismeretes, a probléma visszatérő, hiszen tavaly augusztus-szeptemberben is nagy felháborodást keltett, hogy heteken keresztül sokszor elviselhetetlen bűz terjengett az immár nyugat-európai nagyvárosokkal vetekedni kívánó, életminőség szempontjából az európai top 10-be sorolt Kolozsváron és agglomerációjában.
amikor a kánikula miatt tényleg elviselhetetlenné vált a leírhatatlan szag: az emberek bezárkózva izzadtak munkahelyükön, este lakásukban a hőségben, mert ha ablakot nyitottak, még inkább a rosszullét környékezte őket a beáramló dög- és ürülékszag fojtogató keveréke miatt.
Környezetvédők azonnal a hírhedt régi pataréti szemétlerakó közelében megépített új integrált hulladékkezelő központot (CMID) nevezték meg a bűz forrásaként. Eleinte Emil Boc polgármester is erre hajlott, azonban az első hatósági vizsgálatok nem mutattak ki látványos légszennyezést a helyszín közelében. Az ügy pikantériája, hogy éppen ebben az időszakban szintén elviselhetetlen bűzzel szembesültek a Kolozsvártól délkeletre fekvő Rőd és környéke, a községközpont Ajton, illetve Erdőfelek és a hozzá tartozó települések, többek között a magyar többségű Györgyfalva lakosai is. Azonban tudni kell, hogy itt évek óta az esztendő ugyanezen időszakában terjengeni kezd a bűz, változó intenzitással, megszakításokkal hetekig érezhető, széljárástól is függően.
A szag a Transavia baromfifarmnak „köszönhető”, amely termőföldekkel rendelkezik a térségben, a gabona betakarítása után pedig tyúkürülékkel trágyázzák a földet – a természetes megoldás „ára” a szörnyű bűz. Tudomást szerzett minderről Alin Tișe is, aki – az inkriminált hulladékkezelő üzemeltetőjeként – azon nyomban Rődre rendelte a környezetvédelmi hatóságok képviselőit, és azóta is az akkor ott trágyázó tyúkfarmot tartja felelősnek a Kolozsváron (is) érezhető orrfacsaró szagért.
Állampolitikai szintre emelték a környezetszennyezést Romániában – jelentette ki Brassó polgármestere, aki szerint a román hatóságok képtelenek fellépni egy láthatatlanul terjedő, de annál inkább kiszagolható probléma, a várost elárasztó bűz ellen.
Ugyanis a Kolozs megyei prefektúra már az émelyítő büdösség terjedésének első napján, kedden közölte, hogy a „szaglószervi kényelmetlenségekről” tett panaszok nyomán, polgári bejelentések alapján, az érintett helyi hatóságokkal együttműködve, ellenőrzéseket végeztek Ajton, Tordatúr és Erdőfelek község területén. Ezek eredményeképpen megállapították, hogy Tordatúr területén, március 25. és április 12. között előre bejelentett szervestrágyázás zajlik a termőföldeken.
„A munkálatokra vonatkozó megfelelő eljárásokat a mezőgazdasági tevékenységek útmutatója szabályozza. Ebben az időszakban szerves trágyát használnak, állati eredetűt, vagy pedig műtrágyát, a farmereknek-felhasználóknak pedig kötelességük értesíteni az illető önkormányzatot, ahol a trágyázást végzik, közölve a munkálatok kezdetét és időtartamát.
– tájékoztatott a megyei kormányhivatal.
A szervestrágyázás természetes, engedélyezett folyamat a mezőgazdaságban (képünk illusztráció)
Fotó: Veres Nándor
Megerősítette mindezt szerdán a Környezetőrség Kolozs megyei kirendeltsége is, amely jelezte: kedden 8 telefonos és 9 írásos panaszt kaptak a „szörnyű bűz”, „a kolozsvári levegő pokoli minősége” miatt. Ezek nyomán kedden délután ellenőrzéseket végeztek Tordatúr és Ajton területén, és megállapították, hogy a Transavia tyúkfarm trágyázási munkálatokat végez előbbi községben található termőföldjein.
„A trágyázási munkálatokat bejelentették a tordatúri polgármesteri hivatalban, a tevékenység megfelel a 2021/333-as számú miniszteri rendeletnek, mely a helyes mezőgazdasági gyakorlatok előírásait szabályozza, a vizeket érintő, agrárforrásokból érkező nitrátszennyezés elkerülése érdekében” – olvasható a Környezetőrség szerdai tájékoztatásában.
Tasnádi István Szilárd, Kolozs megye alprefektusa lapunk megkeresésére szintén megerősítette a kormányhivatal közleményében foglaltakat, miszerint az érintett kereskedelmi társaság törvényesen folytat trágyázást a területein. Mezőgazdasági munkálatokra, tevékenységekre ugyanis a megszabott feltételek mellett lehetőséget biztosítanak a jogszabályok.
– állapította meg a Krónikának az RMDSZ-es alprefektus. Tasnádi István hozzátette, a helyi önkormányzatok feladata megszabni, hogy a mezőgazdasági munkálatokat folytató természetes vagy jogi személyek – esetünkben a Transavia cég – tiszteletben tartják-e az előírásokat, például a lakott területektől megfelelő távolságra dolgoznak-e.
Az alprefektus úgy véli, a Kolozsvárt elárasztó bűz terjedéséhez, intenzitásához ezúttal hozzájárult a hirtelen felmelegedés, valamint a szeles időjárás is; a kincses városban szerdán is erős szél fújt. Tehát jelen pillanatban Kolozsvár és környékének lakossága azért kell szurkoljon, hogy a széljárás ne feléjük hordja a szagot, a hatóságok ugyanis a jelek szerint tehetetlenek a jelenséggel szemben.
Fotó: Lukácsi Lehel
Sőt olyan polgármester is akad, aki szerint „egyesek túl érzékenyekké váltak”. „A Transavia képviselői jelezték, hogy mint minden évben, ezúttal is elkezdik a termőföld trágyázását tyúkürülékkel. Tordatúron most nem érződik semmiféle szag – nyilatkozta a Cluj24.ro portálnak Daniela Mănăilă községi elöljáró. –
A helyi hatóságok „megértő” viszonyulása a Transaviához talán annak is betudható, hogy Románia legnagyobb csirkehúsipari vállalkozásáról van szó. A cég honlapján olvasható információk szerint több mint 2300 embert foglalkoztatnak, 31 baromfitelepen 560 csarnokkal rendelkeznek, több mint 10 ezer hektáron termesztenek gabonát saját használatra, tápgyártó üzemük, három korszerű mészárszékük és egy húsfeldolgozó üzemük is van. Farmjaik nyolc erdélyi és bánsági megyében, Fehér, Kolozs, Szeben, Brassó, Temes, Maros, Hargita és Krassó-Szörényben találhatók, ezeken több mint 100 ezer tonna csirkehúst termelnek. Termékeik 30 százalékát exportálják a világ számtalan országába, köztük Magyarországra is.
A száz százalékban román tulajdonú Transavia csak idén 50 millió eurós beruházással bővítené termelését, tevékenységi körét, és 2026-ra megduplázná üzleti forgalmát. A vállalkozás a Fehér megyei Marosszentimrén székel, székhelye egy tojás formájú modern épület.
Az év elejétől 220 lakossági bejelentés érkezett Hargita megye településeiről a csendőrséghez medvék jelenlétéről.
Épp csak elkezdődött az idei írásbeli érettségi, és máris botrány övezi a megmérettetést: hétfőn román nyelv és irodalomból vizsgáztak a diákok, és bonyodalmak jelentkeztek a magyar tagozatos diákok dolgozatai körül.
A következő két hétben néhány napig tartó lehűlés szakítja meg a kánikulát az egész országban, számottevő csapadékra július első napjaiban lehet számítani – derül ki a meteorológiai szolgálat július 1-14. közötti időszakra vonatkozó előrejelzéséből.
Az első fél évben 12,03 százalékkal bővült az új autók piaca Romániában – közölte hétfőn a romániai autógyártók egyesülete (ACAROM).
A kolozsvári Babeș-Bolyai Tudományegyetem Református Tanárképző és Zeneművészeti Kara az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvánnyal stratégiai partnerségben népzenei tantárgycsomag bevezetésével bővíti az erdélyi magyar nyelvű felsőoktatási palettát.
A június 9-ei helyhatósági és európai parlamenti választások kiértékeléséről tartott sajtótájékoztatót Kolozsváron Zakariás Zoltán, az Erdélyi Magyar Szövetség elnöke. A kisebbik magyar pártnak ősztől összesen 171 önkormányzati képviselője lesz.
Az előrendezvényekkel együtt kilenc nap, mintegy száz esemény, nagyjából 50 ezer résztvevő – összegezték a szervezők a június 24–30. között, „Határtalan fesztivál” mottóval Nagyváradon tartott 12. Szent László Napok mérlegét.
Hőséggel indul a július, az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) hétfőn kánikulariadót adott ki az ország területének háromnegyedére.
A magyar keresztény közösségek az élet mellett teszik le voksukat, nem a halál kultúráját, hanem az életet üzenik a világnak – hangoztatta Soltész Miklós vasárnap Gyergyószentmiklóson, a FeltöltŐ című háromnapos keresztény zenefesztiválon.
Öt római katolikus papot szenteltek a gyulafehérvári székesegyházban bemutatott szentmisén június 29-én, Szent Péter és Szent Pál apostolok főünnepén.
szóljon hozzá!