Szörpök és lekvárok. A háztáji élelmiszer-feldolgozásból jól megélhet a család
Fotó: Makkay József
A kistermelők háztáji zöldség- és gyümölcsfeldolgozását, valamint forgalmazását támogatja az országos Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Hatóság új rendelet-tervezete, amely minimálisra csökkenti az élelmiszer-biztonsági engedély megszerzéséhez kapcsolódó bürokráciát. A Krónika által megkérdezett szakember szerint a gazdának mindössze a minimális higiéniai előírásokat kell betartania. Meglátása szerint ugyanakkor a kistermelők hatékony munkája elsősorban a szövetkezésen múlik.
2024. november 06., 08:102024. november 06., 08:10
Új rendelettel szabályozná az Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Hatóság (ANVSA) a kisgazdaságokban termelt zöldségek és gyümölcsök feldolgozását és forgalmazását. Az országos hatóság honlapján november 4-én közzétett tájékoztatójában a rendelettervezet előterjesztője, Ioan Oleleu, az ANSVSA élelmiszer-biztonságért felelős alelnöke így fogalmaz: ,,számomra elsődleges szempont a helyi falusi közösségek, a helyi gazdálkodás fejlődéséhez szükséges jogi szabályozás egyszerűsítése.
Egyes vélemények szerint a kampányidőszakban született kezdeményezés összefügg a Kolozs megyei Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Igazgatóság volt vezetőjének, és az országos hatóság jelenlegi alelnökének politikai ambícióival, azonban ettől függetlenül is nagy szükség van a hatósági kezdeményezésre.
A zöldségekből és gyümölcsökből tucatnyi, kiváló minőségű termék készíthető kisgazdaságokban
Fotó: Makkay József
Közismert, hogy a mezőgazdasági kistermelők vannak a legnehezebb helyzetben a román agrárpiacon. A multinacionális cégek által dominált élelmiszeriparban és kereskedelemben a kistermelőknek nem osztanak lapot, nagyon sok gazda a beszűkülő értékesítési lehetőségek miatt hagyta abba a gazdálkodást. Hatékony kitörési lehetőségnek ígérkezik viszont a helyi élelmiszer-feldolgozás és -forgalmazás, az eddigi gyakorlat szerint azonban ehhez jogi személyiségű vállalkozás kellett, ami meghaladja a kisgazdák lehetőségeit.
Az elképzelés szerint meghatározott mennyiségű mezőgazdasági terméket jogi személyiség nélküli kisgazda is feldolgozhat és forgalmazhat őstermelői igazolvány alapján kiállított élelmiszer-biztonsági engedéllyel.
A megnövekedett terhek egyre több gazdát, agrárvállalkozót hoznak nehéz helyzetbe. Bihar megyében is nagy az elégedetlenség. Laskovics István falugazdásszal, mezőgazdasági mérnökkel a gazdák talponmaradási esélyeit vettük számba.
A tervezet szerint a helyi állatorvos közvetítésével a megyei állategészségügyi igazgatóság területileg illetékes szakembere a gazda portáján számba veszi az élelmiszer-feldolgozásról szóló terveket, és az igénylő papírjai alapján – személyi igazolvány, őstermelői engedély és egészségügyi igazolás arról, hogy az élelmiszer-feldolgozást végzők megfelelnek erre a munkára –, elindítja az online-kérvényezést, amit a megyei hatóság jóváhagy. Az élelmiszer-biztonsági engedély birtokában a zöldségek és gyümölcsök feldolgozása során előállított termékeket – lekvárok, kompótok, szörpök, zakuszka, stb. – a gazda saját portáján forgalmazhatja, illetve a helyi és a megyei vásárokban kínálhatja.
A jogszabály-tervezet azt is előírja, hogy a gazda az általa megtermelt mezőgazdasági terményeket dolgozhatja fel és forgalmazhatja meghatározott mennyiségkorlátig. Amennyiben nyersanyagot vásárol, illetve meghaladja a rendelet által előírt termékmennyiséget, az élelmiszeripari tevékenységet csak jogi, kisüzemi keretben folytathatja.
és ha élelmiszer-biztonsági kockázatot találnak, azt jegyzőkönyvben a kistermelő tudomására hozzák, amit a gazdának záros határidőn belül orvosolnia kell. Amennyiben erre nem kerül sor, a hatóság bírságot szab ki, illetve jogában áll a feldolgozó működési engedélyét bevonni.
Útszélen árult szilágyperecseni hagyma és krumpli. A gazdák ezután feldolgozott termékeket is kínálhatnak
Fotó: Makkay József
István Róbert, a Hargita megyei Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Igazgatóság vezetője a Krónikának elmondta, hogy az elfogadásra váró szabályozás a kistermelők számára jelentősen megkönnyíti az élelmiszer-feldolgozási és -forgalmazási engedély kibocsátását. A szakember szerint több könnyítés is volt az elmúlt időszakban, az újabb intézkedés esek sorába illeszkedik.
,,Habár a jogszabálytervezetből ez nem derül ki, célja az, hogy az egyre több településen létesülő gasztropontok és agropanziók keretében a kisgazdák forgalmazhassák terményeiket és feldolgozott élelmiszereiket.
– fogalmazott a Krónikának a csíkszeredai állatorvos.
Az engedélyeztetési kritériumokról a megyei főállatorvos elmondta, hogy minimális higiéniai feltételeknek kell megfelelnie annak a helyiségnek, ahol az élelmiszer-feldolgozás történik.
,,Legyen csapból folyó víz, tisztítható felület, hűtőszekrény, és a feldolgozást végző személyeknek legyen megfelelő az egészségi állapota. Nem bonyolult feltételeket vár el az állategészségügy, de a minimális higiéniai követelményeket be kell tartani, mert élelmiszer-termelésről van szó” – nyomatékosította portálunknak az intézményvezető. Aki azt is elmondta, hogy a különböző termékek laboratóriumi vizsgálata szúrópróbaszerűen történik, viszont a nyomonkövethetőség szempontjából kötelező minden termék felcímkézése a fontosabb összetevőkkel és a gyártás dátumával. Amennyiben a fogyasztók részéről reklamáció érkezik, vagy rosszabb esetben megbetegszik valaki a terméktől, a hatóság ezt kivizsgálja.
Hargita megyei példákat felhozva, István Róbert arról is beszélt portálunknak, hogy a kistermelők hatékony munkája elsősorban a szövetkezésen múlik. Számos székelyföldi egyesületet felsorolt, amelyek összefogják a kisgazdák élelmiszer-termelését, így könnyebben megoldhatóak az élelmiszer-biztonsági és értékesítési kihívások. Aki ilyen keretben termel, a szakember szerint eleve sikeresebb, és eredményesebb módon értékesítheti termékeit a helyi élelmiszerpiacon.
Nagyváradon egy víztorony szomszédságában bő tíz esztendeje egy bihardiószegi magyar gazdacsalád kínálja zöldségeit és gyümölcseit saját üzletében. Olyan sokan ismerik őket és termékeiket, hogy a partiumi nagyváros másik végéből is eljárnak hozzájuk.
Meghaladta századik kiadását a kolozsvári Bejön a vidék kistermelői vásár. A főleg Kolozs megyei magyar gazdákat felvonultató seregszemle iránt csökkent ugyan az érdeklődés, de még mindig hűséges törzsvásárlói kör övezi a gazdák kínálatát.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A Propark – Védett Területekért Alapítvány szerdán cáfolta Bogdan Ivan ügyvivő gazdasági miniszternek azt az állítását, hogy egy hódcsalád miatt nem valósult meg a Korond-patak elterelése, ami megmenthette volna a parajdi sóbányát.
Gyimesfelsőlokra, az Árpád-házi Szent Erzsébet Római Katolikus Gimnáziumba is ellátogat Sulyok Tamás, Magyarország köztársasági elnöke. Az államfői látogatás jelentőségéről, a pünkösdre való készülődésről Berszán Lajos atyával beszélgettünk.
Mintegy négymillió köbméter víz került a parajdi sóbányába, keresik a bányafalu alatt fekvő közeli helyszínt, ahol turisztikai értékkel is bíró sós tavat hozhatnának létre a bányából kiszivattyúzandó tömény sós vízzel.
Az Aquaserv és a marosvásárhelyi regionális vízügyi igazgatóság szerdán végzett méréseinek eredményei szerint a Kis-Küküllő mentén lévő 16 településen a vezetékes víz sókoncentrációja még mindig magas, emberi fogyasztásra alkalmatlan.
A parajdi községháza szerdán bejelentette, hogy a sóbányát ért katasztrófa után hivatalos adománygyűjtést indít, és a pénzt teljes egészében a község fejlesztésére fordítják.
Káros hatást gyakorol az élővilágra és az ivóvízellátásra egyaránt a magas sótartalmú vizeknek a folyóvizekbe kerülése – vonják le a következtetést erdélyi magyar biológusok és kémikusok a parajdi bányaszerencsétlenséggel kapcsolatban.
Mindenki fesztiválja – ezzel a mottóval szervezik meg idén június 23–29. között 13. alkalommal a Szent László Napokat.
Több mint öt éve működtetnek nemzetközi együttműködés keretében korszerű űrgeodéziai megfigyelőrendszert (InSAR reflektort) a parajdi Sóháton és környékén a HUN-REN Földfizikai és Űrtudományi Kutatóintézet (HUN-REN FI) kutatói.
Egy emberként mozdultak meg székelyföldi, romániai, magyarországi szervezetek, civilek, hogy segítsenek a háromszéki árvízkárosultakon.
Együtt Parajdért – Tartsuk életben Sóvidék szívét! címmel adománygyűjtő kampányt indított a bányakatasztrófa sújtotta település turizmusának megújításáért a Hargita Közösségi Fejlesztési Társulás (Visit Harghita).
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!