A gyimesi csángó falvakon kívül más megyékből is érkeznek diákok a gyimesfelsőloki iskolába
Fotó: Pogány-havas Kistérségi Társulás / Facebook
Gyimesfelsőlokra, az Árpád-házi Szent Erzsébet Római Katolikus Gimnáziumba is ellátogat a csíksomlyói búcsút megelőzően Sulyok Tamás, Magyarország köztársasági elnöke. Az államfői látogatás jelentőségéről, a pünkösdre való készülődésről a három évtizede működő gyimesi csángó iskola alapítója, Berszán Lajos plébános beszélt a Krónikának.
2025. június 05., 08:012025. június 05., 08:01
Székelyföldi útja keretében Gyimesfelsőlokra is ellátogat Sulyok Tamás, Magyarország köztársasági elnöke. Az államfő június 6-án, pénteken a gyimesfelsőloki Árpád-házi Szent Erzsébet Római Katolikus Teológiai Líceum megtekintésével kezdi székelyföldi magánlátogatását. Berszán Lajos tiszteletbeli kanonok, az iskola alapítója a Krónikának elmondta, megtiszteltetés számukra, hogy a magyar államfő felkeresi iskolájukat, a fogadására ünnepi műsorral készülnek. „Korábban már felkereste iskolánkat Sólyom László köztársasági elnök is, aminek akkor is nagyon örvendtünk. Megtiszteltetés, hogy másodszor látogat el hozzánk magyar államfő, diákjaink ez alkalomból népviseletbe öltöznek, és zenés-verses műsorral is készülnek, és bízunk abban, hogy beszélgetni is tudunk majd Magyarország köztársasági elnökével” − fejtette ki Berszán Lajos Magyar Örökség díjjal kitüntetett nyugalmazott római katolikus plébános.
A tanintézetet Berszán Lajos atya alapította a romániai rendszerváltást követő években
Fotó: Pogány-havas Kistérségi Társulás / Facebook
A gyimesfelsőloki Árpád-házi Szent Erzsébet Római Katolikus Líceum nem csupán oktatási intézményként szolgál. Az iskola – amelyben jelenleg közel 330 diák tanul – 1994-ben jött létre azzal a céllal,
Berszán Lajos elmondta, az iskola tanulói főként Gyimesfelsőlokról, Gyimesközéplokról, valamint Hidegségről származnak, de érkeznek növendékek Kovászna megyéből is – a legmesszebbről jövő diákjaik sepsiszentgyörgyiek. Rámutatott, jelenleg óvodától érettségiig tanulhatnak az Árpád-házi Szent Erzsébet-gimnáziumban a diákok, ugyanis a tanintézethez tartozik a község két egy-négy osztályos iskolája, illetve az óvodák is. Középiskolától teológia és természettudományok profilú osztály működik, illetve szakiskolai képzés is indult, ahol a kertészetet és agroturisztikát tanulhatnak a diákok.
Óvodától az érettségiig tanulhatnak a gyerekek az Árpád-házi Szent Erzsébet Római Katolikus Teológiai Líceumban
Fotó: szenterzsebet.ro
„A kommunizmus idején, 1981-ben kerültem Gyimesfelsőlokra plébánosként, hittanórát tartottam a gyerekeknek, akik mindenféle tiltás ellenére jöttek az órákra. Fontosnak tartottam, hogy tartsuk meg őket a hitben, ezért a rendszerváltás után fogalmazódott meg az az igény, hogy Felsőlokon lelkigyakorlatos ház épüljön, illetve egy külön iskola létesüljön a gyimesi és moldvai csángó gyermekek számára” – idézte fel a kezdeteket az iskolaalapító. Hozzátette,
a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége (KÉSZ) támogatásával nekiláttak az építkezésnek, és a három évtized alatt sorra felépült a kápolna, iskola, elkészült a tornaterem, az ebédlő és az udvar. „Hálás vagyok a tanároknak is, akik vállalták, hogy óraadóként oktatják a diákokat, ugyanis harminc gyerekért nem lehetett állásokat meghirdetni. Kialakult egy lelkes közösség, akik szívesen segítettek, míg az iskola osztályait bővítettük” – mondta az iskolaalapító plébános.
Berszán Lajos atya arról is beszélt, a kezdetektől azt a célt tűzték ki, hogy a tanintézetben a nemzeti identitás megőrzésére és a keresztény értékrend szerinti életre nevelik a fiatalokat. Ezt az irányt igyekeznek szem előtt tartani ma is, ugyanis úgy vélik,
„Ha végignézünk a csángó viseleten, láthatjuk, milyen aprólékos kézimunkával készült, ami azt is jelzi, hogyan gondolkodtak az ősök. Aki viseli, az tisztelettel és gyakran büszkeséggel gondol az elődökre. Bár a hétköznapokban nehézkes lenne viselni, ünnepi alkalmakkor a csángó viselet felöltése a múlt előtti tisztelgés, a gyökerekhez való hűséget jelenti” – fogalmazott a 82 éves plébános. Arról is beszélt, hogy az iskola a csángó identitás megőrzése mellett hangsúlyt fektet arra is, hogy diákjai lelki életükben is növekedjenek, fejlődjenek, ami legfőképp közösségben végzett lelki programok által valósul meg.
megismerik a templomi énekeket, belenőnek a vallásos életbe, ami az identitásukat táplálja” – fogalmazott Berszán Lajos atya. Hangsúlyozta, a hitélet egyfajta lelki alapozó számukra, ami a későbbiekben is kapaszkodót nyújthat a sokszor zavaros világban. „Egyszer valaki megkérdezte a diákjainktól, hogy kötelező-e a lelki élet, és a diákok értetlenül néztek rá, nem értették a kérdést. Mintha azt kérdezték volna tőlük, hogy kötelező-e reggelizni vagy ebédelni. A hit gyakorlása számukra éppoly természetes, mint az élet más alapvető dolgai, hozzátartozik az életükhöz” – mesélte a nyugalmazott plébános.
Gyimesi népviseletbe öltözött diákok
Fotó: Pogány-havas Kistérségi Társulás / Facebook
Az iskola megtanít hitben járni Árpád-házi Szent Erzsébet módjára
A hitben járáshoz példaképként áll a diákok előtt az iskola névadója és védőszentje, Árpád-házi Szent Erzsébet. A névadás kapcsán Berszán Lajos atya elmondta, a mennyei Gondviselésnek köszönhető, hogy az egyik legnagyobb tiszteletnek örvendő magyar szentet választották az iskola védelmezőjéül.
„Amikor letettük az iskola alapkövét, Bálint Lajos érsek urat hívtam meg, hogy szentelje meg. Mindenre gondoltam, csak éppen a védőszentre nem. Az érsek úr első kérdése az volt: »És ki lesz az iskola védőszentje?« Megijedtem, mert teljesen elfelejtettem. Aztán ő megnyugtatott: van egy prédikációja Szent Erzsébetről, azt mondaná el. Ahogy az alapkőletételnél Szent Erzsébet neve elhangzott, számomra olyan volt,
– mondta Berszán Lajos. Hozzátette, minden évben megtartják az Árpád-házi Szent Erzsébet-napi ünnepséget, amely emlékeztet mindenkit a kezdetekre, a védőszentre, és arra az élő hitre, amellyel az iskola létrejöhetett.
Pünkösd közeledtével arra kértük a gyimesfelsőloki katolikus gimnázium alapítóját, ossza meg a Krónika olvasóival gondolatait arról, milyen üzenetet hordoz ma, a 21. század emberének a Szentlélek eljövetelének örömhíre. Berszán Lajos atya egy ismert szent ének verseit idézte:
„Apostolok pünkösdnap összebújtak, félvén.
Zúgás kelt a magasból, mint a sebes szélvész.
Betöltötte házukat, tüzes nyelvek szálltak.
És a gyenge félőkből harcos hősök váltak.”
Mint mondta,
„Ha a Szentlélek tüze eltölti az embert, akkor a gyenge félőkből is hősök válnak, akik megküzdenek az élet nehézségeivel, mert mindent megtehetnek abban, aki őket megerősíti. A Szentlélek tüzét kívánjuk azoknak a gyermekeinknek is, akik elmennek az iskolából, és bekerülnek az élet forgatagába, hogy meg tudják állni a helyüket, és az apostolok példájára erősödjenek meg, és legyenek harcos hősei az élet nehézségeinek” – fogalmazott Berszán Lajos atya.
Sulyok Tamás köztársasági elnök a szombati csíksomlyói búcsún való részvételét követően hétfőn a felső-háromszéki Kézdiszentlélek római katolikus erődtemplomában vesz részt a községben hagyományosan pünkösdhétfőn tartandó búcsús szentmisén.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Információink szerint a labda a magyar fél oldalán van: miután azonosították a kialakítandó emlékhely területét, a Román Hősök Kultuszát Ápoló Hivatal várja a magyar Hadtörténeti Intézet és Múzeum fél részéről a tervek benyújtását, de erre nem került sor.
Három nap alatt 21 házkutatást hajtottak végre Szatmár megyei adócsalók ellen, biztosítási intézkedésként 714 ezer lej értékű ingatlanvagyont foglaltak le a hatóságok.
Potápi Árpád Jánosnál a magyarsága nem járulékos elem volt, hanem a lényegadó karaktere, a nála tapasztalt nemzethűség a bukovinai székely gyökereiből is eredt – mondta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes csütörtökön Csíksomlyón.
A szenzorokkal ellátott villanyrendőröket jelölik a friss festések, hogy a sofőrök tudják, hová kell állniuk várakozás közben.
A Wizz Air által 2024. július elején indított Brassó és Budapest közötti közvetlen repülőjáratok igazi sikernek bizonyultak: egyre többen utaznak repülővel a Cenk alatti város és a magyar főváros között.
Elkeseredett, szótlan emberek, reményvesztettség és a hatóságok titkolózása jellemzi a sóbánya tragédiája utáni helyzetet Parajdon. Miközben újságírók lepték el a település utcáit, a helybéliek arra várnak, hogy ne ők legyen a figyelem középpontjában.
A Hargita Megyei Mentőszolgálat idén is felkéri a csíksomlyói búcsúra érkező zarándokokat, hogy kellő körültekintéssel és megfelelő felkészüléssel vegyenek részt az eseményen, saját biztonságuk és egészségük megóvása érdekében.
Több mint 300 000 liter ivóvizet osztottak ki csütörtökig 16 Kis-Küküllő menti település lakosságának, miután a parajdi bányakatasztrófa nyomán a vezetékes víz emberi fogyasztásra alkalmatlan lett a magas sókoncentráció miatt.
Tánczos Barna pénzügyminiszter, miniszterelnök-helyettes bejelentette, azonnali támogatást kapnak a Kovászna megyei árvízkárosult települések, az RMDSZ kérésére finanszírozást biztosítanak a Korond-patak záportározójára.
Nem jelent meg újabb, a régi bánya hirtelen beszakadására utaló jel a vízzel elárasztott parajdi sóbányánál a csütörtöki mérések szerint – közölte Petres Sándor Hargita megyei prefektus.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!