Árvíz idején mutatkozik meg igazán, milyen fontos lenne biztosítást kötni

A magyarfenesi kertekben mindent elmosott az árvíz •  Fotó: Makkay József

A magyarfenesi kertekben mindent elmosott az árvíz

Fotó: Makkay József

Jelentős károkat okozó árvíz sújtotta a Kalotaszeg peremvidékén fekvő, Kolozs megyei Tordaszentlászló község három faluját. A felhőszakadásszerű esőzés miatt keletkezett ár utakat mosott el, zöldségeskerteket és nagy kiterjedésű mezei szántóterületet tett tönkre, és több tíz lakás pincéit árasztotta el. A helyi önkormányzat a megyei tanács segítségében reménykedik. A Krónika által megszólaltatott biztosítási szakember szerint Romániában elképesztően kevés a lakásbiztosítás, az emberek az öngondoskodás helyett inkább a kormány segítségére várnak.

Makkay József

2023. július 07., 10:212023. július 07., 10:21

2023. július 07., 10:552023. július 07., 10:55

Két hullámban érte árvíz kedden és szerdán a Kolozs megyei Tordaszentlászló községet. A 2011-es népszámlálás adatai szerint közel 52 százalékban magyar lakosságú, 4392 főt számláló – Hasadátból, Isztolnából, Járarákosból, Kisfenesből, Magyarfenesből, Magyarlétából és Románlétából álló – községben kedd délután a felhőszakadásszerű eső Magyarfenes keleti részét, a Kis utca környékét mosta el. A környező dombokról hirtelen lezúduló vizet a Kis utca mentén végigfutó patak nem tudta a medrében tartani, az ár az utcán hömpölygött végig és több kaput is betaszított.

A telkeket elöntő árvíz pillanatok alatt feltöltötte a pincéket, de az alacsonyabban fekvő házakba is befolyt.

Kedden nem küldött vészjelzést a környéken lakók telefonjaira a katasztrófavédelem, az embereket teljesen váratlanul érte a felhőszakadás. A falu lakosainak segítségére sietett két vízszivattyúval a tordaszentlászlói polgármesteri hivatal, és két tűzoltókocsival érkeztek a gyalui és a szászfenesi katasztrófavédelem egységei. A bevetett vízszivattyúk megállás nélkül, több órán át dolgoztak a Kis utca portáin.

A legnagyobb anyagi kár a magyarfenesi Barolo fogadót érte, ahol a több helyiségből álló alagsori részeket embermagasságú ár öntötte el. Paul Borde, a magyarfenesi vendéglátóhely tulajdonosa a Krónikának elmondta, az alagsori részen mozitermet, közösségi termeket és élelmiszerraktárt működtettek, és itt helyezték el az épületgépészet irányítóberendezéseit is, többek között a három hőközpontot.

Idézet
Az utcát kettészelő patakból kiömlő árvíz benyomta a fogadó kapuját, és betörte az alagsori rész két ablakát. Olyan erővel zúdult be a víz a pincehelyiségekbe, hogy minden szoba ajtaját áttörte.

Semmit nem tehettünk, pillanatok alatt minden víz alá került. Az előzetes kárbecslés mintegy húszezer euróra rúg” – összegezte portálunknak a kedd délutáni természeti csapás végkifejletét a panzió vezetője.

Helyzetüket súlyosbítja, hogy nem kötöttek biztosítást az épületre, így mindent önerőből kell felújítani és az alagsori részt újra berendezni. Beszélgetésünk idején Paul Borde a köztisztasági vállalat konténerét várta, amibe bepakolhatják a tönkrement bútorzatot és egyéb tönkrement berendezést.

A széles utcán hömpölyög a patak •  Fotó: Facebook/Juhász Csilla Galéria

A széles utcán hömpölyög a patak

Fotó: Facebook/Juhász Csilla

A panzió tulajdonosa szerint ekkora árvizet nehéz előre megjósolni, de azt kifogásolja, hogy a polgármesteri hivatal évek óta nem takarítja a patak árkát. „A falun átfolyó Kis utcai patak medrét valamilyen pénzforrásból, pályázatból sürgősen ki kell építeni, hogy a jövőben megelőzzük a mostanihoz hasonló hatalmas károkat” – magyarázta a Krónikának Paul Borde.

korábban írtuk

Magyarfenesi utcákat és kerteket öntött el az árvíz
Magyarfenesi utcákat és kerteket öntött el az árvíz

Bő félórás, szakadó eső után a kalotaszegi Magyarfenesen árvíz öntötte el kedd délután a Kis utcát és a környező telkeket.

Hasadáti és románlétai károk

A magyarfenesi árvíz után, szerdán megérkeztek a vészjelzések a környéken lakók telefonjaira, hogy újabb felhőszakadásra kell számítani. Magyarfenes most megúszta, de a keddihez hasonló erősségű árvíz Magyarlétán, Románlétán és Hasadáton hömpölygött végig. A község legmagasabb pontján fekvő Magyarléta utcáiról hamar lezúdult a víz, nagyobb károkat nem okozott, de Románléta és Hasadát megszenvedte a szerda délutáni természeti csapást.

Tordaszentlászló község RMDSZ-es polgármestere, Asztalos István a Krónikának elmondta, hogy

Hasadát egyik falurészében súlyos a helyzet.

A falun áthaladó út korszerűsítése során új híd épül, az építők pedig a forgalom számára alternatív útvonalat hoztak létre a patak medrébe helyezett betoncsövekkel. Az áradat rengeteg szemetet, faágat, műanyagpalackot sodort magával, a betoncsövek eldugultak, az ár pedig átcsapott az úton, és betörte, betaszította több porta kapuját és kerítését. Mintegy harminc telket borított el a víz: tönkrementek a háztáji zöldségesek, a szántóföldi növények, a pincék, az alacsonyabban fekvő házak mindenhol megteltek vízzel.

Csütörtökön a községbe érkezett a megyei katasztrófavédelem csapata, hogy felmérje a károkat. Hasadát több mellékutcáját és a mezei utakat vastag iszapréteg teszi járhatatlanná. „Pénteken várjuk a megyei tanács küldöttségét. Az öttagú bizottságot elviszem minden településre, ahol árvízkárok keletkeztek. Két évvel ezelőtt, amikor a kisfenesi utat mosta el az ár, 130 ezer lej gyorssegélyt kaptunk egy támfal megépítésére. Kiderül, hogy most miben tud támogatni a megyei tanács” – nyilatkozta a Krónikának Tordaszentlászló község polgármestere.

Zöldségkert a víz alatt •  Fotó: Fecbook/Kun Ilona Galéria

Zöldségkert a víz alatt

Fotó: Fecbook/Kun Ilona

Asztalos István portálunknak azt is elmondta, hogy

a polgármesteri hivatal két munkagépe sorra vette az árvízkárt szenvedett falvakat, hogy az embereknek segítsenek eltakarítani a portákról és az utcákból az iszapot.

Az elöljáró már korábban tervbe vette a magyarfenesi patak medrének kitakarítását is, de mint fogalmazott, itt átfogó megoldást kell találni, mert a felgyülemlő hordalék a korábbi takarításokat követően is újra feltöltötte a patakmedret. Pályázatban gondolkodnak, de nehéz olyan kiírást találni, ami a patakszabályozás tetemes kiadásait tudja finanszírozni.

Öngondoskodás helyett Romániában állami segítségre várnak az emberek

Az idei árvizek „megmozgatták” a biztosítási piacot, azonban a Bukarestben székelő pénzügyi felügyelet (ASF) vezetőtanácsának RMDSZ-es tagja, Birtalan József szerint országos szinten még mindig elenyésző a kötelező lakásbiztosítással rendelkezők száma.

„A romániai lakosság mintegy húsz százalékának van kötelező lakásbiztosítása, amelyre természeti katasztrófák esetén maximum húsz ezer eurós kártérítést fizetnek a biztosítótársaságok. Emellett nyilván lehet opcionális biztosítást kötni a lakás és a teljes berendezés valós értékére, de ilyen biztosítással még kevesebben rendelkeznek” – állapította meg a szomorú látleletet a biztosítási ágazatot is felügyelő ASF illetékese.

Birtalan szerint annak ellenére is nagyon alacsony a kötelező lakásbiztosítások száma, hogy ez törvényileg kötelező és betartatása a polgármesteri hivatalokra hárul.

A szakértő szerint azonban ennek a kötelezettségüknek nem tesznek eleget a polgármesteri hivatalok. „Van elég más bajuk, nem akarnak ilyen ellenőrzésekkel népszerűtlenekké válni” – érzékeltette a valós helyzetet Birtalan József.

Ha viszont nincs meg az évi legalább húsz eurós lakásbiztosítás, a háztulajdonos teljesen kiszolgáltatottá válik.

Az emberek sok helyen abban reménykednek, hogy természeti katasztrófa esetén majd segít az állam.

Birtalan szerint ezt a mentalitást az táplálja, hogy árterületre vagy földcsuszamlásos részekre illegálisan épített és a házukat elveszített tulajdonosokon is segített az állam, de a szakember szerint erre nem lehet alapozni.

•  Fotó: Makkay József Galéria

Fotó: Makkay József

„Állami segítség, amikor a katasztrófavédelem emberei kiszivattyúzzák a vizet a pincékből és a házakból, vagy ha lakhatatlanná válik a ház, a károsultakat iskolákban, spotrcsarnokokban, kultúrotthonokban helyezik el, és ivóvizet és konzervet kapnak. Az államtól ennyi várható el, a többi az öngondoskodásé. Magyarán lakásbiztosítást kell kötni” – érvelt portálunknak Birtalan József.

Ezt a természetes lépést hátráltatja az a romániai mentalitás, hogy velünk nem történhet meg az, amit a televízióban látunk az ország más vidékeiről. Birtalan szerint ez téves felfogás, hiszen a gyors ütemben változó időjárás miatt hasonló árvizekre gyakrabban kell számítani. Az emberi közömbösségre a leginkább földrengésveszélyes Vrancea megye lakóit hozza fel példaként, ahol az alacsony országos átlagot sem haladja meg a lakásbiztosítások aránya.

Asztalos István polgármester szerint a lakásbiztosításoknak gátat szab, hogy faluhelyen nagyon kevés telek és lakóház van telekkönyvezve.

Magyarfenesen és Tordaszentlászlón az átlagosnál jobb a helyzet, de itt is kevesen rendelkeznek lakásbiztosítással, a község román falvaiban pedig ez szinte ismeretlen. Magyarfenesen az emberek összefogva és önerőből oldják meg a kárrendezést: a faluban egyetlen család kérte a polgármesteri hivatal segítségét, hogy az árvíz miatt leomlott támfal újjáépítésére kártérítést igényeljen a biztosítócégtől.

A kötelező lakásbiztosítás ellenőrzésével kapcsolatban Asztalos István polgármester portálunknak kijelentette, hogy ez nem a polgármesteri hivatal hatáskörébe tartozik. Sem a megyei tanács, sem más hivatalos szerv nem értesítette a polgármesteri hivatalokat arról, hogy ilyen kötelezettségeik is lennének.

A cikkhez csatolt videó a tizenhárom évvel ezelőtti, szintén magyarfenesi árvízről készült. Visszatérő gondról van szó.

korábban írtuk

Szélsőséges időjárás: nehéz hónapok jönnek a miniszter szerint, akit sóval, kenyérrel, borral fogadtak az erdélyi árvízben
Szélsőséges időjárás: nehéz hónapok jönnek a miniszter szerint, akit sóval, kenyérrel, borral fogadtak az erdélyi árvízben

Rekordokat döntöget a kánikula, az aszály, a szélsőséges meteorológiai jelenségek, nagyon lerövidülhet a szárazság és az árvíz között eltelt idő – figyelmeztetett Mircea Fechet környezetvédelmi miniszter.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. június 03., kedd

Templomfelújításra kaptak támogatást a szórványban működő történelmi magyar egyházak

Két római katolikus és egy evangélikus templom felújítására hagyott jóvá költségvetési támogatást az Arad megyei közgyűlés legutóbbi ülésén. A jövőben újabb egyházközségek kaphatnak finanszírozást.

Templomfelújításra kaptak támogatást a szórványban működő történelmi magyar egyházak
2025. június 03., kedd

Nekiláttak a Korond-patak elterelésének, ami évekkel ezelőtt lett volna aktuális

Elkezdődtek a Korond-patak elterelési munkálatai a bányakatasztrófa sújtotta Parajdon. A sóbányából kijutó sós víz környezetvédelmi problémákat okozhat – közölte kedden a Digi24-nek nyilatkozva Mircea Fechet.

Nekiláttak a Korond-patak elterelésének, ami évekkel ezelőtt lett volna aktuális
2025. június 03., kedd

Illegálisan birtokolt nem halálos, de engedélyköteles fegyvereket foglalt le a rendőrség, 44 személy ellen vizsgálódnak

Megszaporodtak a hatósági házkutatások a nem halálos fegyverek bejelentés nélküli, illegális birtoklása miatt. Kedd délelőtt Bihar megyében 44 házkutatás keretében 26 fegyvert és nagy mennyiségű lőszert foglaltak le.

Illegálisan birtokolt nem halálos, de engedélyköteles fegyvereket foglalt le a rendőrség, 44 személy ellen vizsgálódnak
2025. június 03., kedd

Korrupcióval, illegális kereskedelemmel és fegyvertartással gyanúsítják egy rendőrőrs parancsnokát

Hatósági felügyelet alá helyezték az ópálosi rendőrőrs parancsnokát, akit korrupcióval, illegális gazdasági tevékenység folytatásával, valamint a fegyvertartási szabályok megsértésével gyanúsítanak.

Korrupcióval, illegális kereskedelemmel és fegyvertartással gyanúsítják egy rendőrőrs parancsnokát
2025. június 03., kedd

Súlyos és tartós ökológiai, társadalmi-gazdasági következményei lehetnek a bányakatasztrófának

A parajdi sóbánya katasztrófahelyzetének súlyos és tartós ökológiai és társadalmi-gazdasági következményeire figyelmeztet Hartel Tibor biológus, ökológus, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) oktatója Facebook-oldalán.

Súlyos és tartós ökológiai, társadalmi-gazdasági következményei lehetnek a bányakatasztrófának
2025. június 03., kedd

Több mint 2 millió lejjel rövidített meg Temes megyei iskolákat egy könyvelőnő (FRISSÍTVE)

Őrizetbe vettek a rendőrök egy könyvelőnőt, aki összesen több mint kétmillió lejt tulajdonított el több Temes megyei vidéki iskolától, amelyeknek dolgozott.

Több mint 2 millió lejjel rövidített meg Temes megyei iskolákat egy könyvelőnő (FRISSÍTVE)
2025. június 03., kedd

Tovább szépül az erdélyi fejedelmi palota

Folytatódik a középkori Erdély egyik legfontosabb épülete, a gyulafehérvári fejedelmi palota restaurálása: a főépület tavalyi megnyitása után újabb szárnyat újítanak fel európai uniós alapokból.

Tovább szépül az erdélyi fejedelmi palota
2025. június 03., kedd

Viharosra fordul az időjárás több erdélyi és partiumi megyében

Fokozott légköri instabilitás miatt adott ki elsőfokú, vagyis sárga figyelmeztetést az ország hét megyéjére kedden az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM).

Viharosra fordul az időjárás több erdélyi és partiumi megyében
2025. június 03., kedd

A Bözödújfalusi-víztározó megnyitásával próbálják hígítani a Kis-Küküllő magas sókoncentrációját

A Maros Vízügyi Igazgatóság ellenőrzötten vizet enged ki a Bözödújfalusi-víztározóból a Kis-Küküllő folyó magas sókoncentrációjának hígítására, miután a parajdi sóbánya elárasztása nyomán Dicsőszentmártonnál az ivóvíz határérté<

A Bözödújfalusi-víztározó megnyitásával próbálják hígítani a Kis-Küküllő magas sókoncentrációját
2025. június 03., kedd

Ihatatlanná vált a Kis-Küküllő vize a parajdi bányakatasztrófa nyomán

Készenléti állapotot rendeltek el a Maros megyei hatóságok, miután a parajdi sóbánya telítettsége következtében jelentősen megnőtt a Kis-Küküllő sókoncentrációja. Mintegy 40 ezer lakos számára ihatatlanná vált a vezetékes víz.

Ihatatlanná vált a Kis-Küküllő vize a parajdi bányakatasztrófa nyomán