Gyermekvállalás pandémiában: Románia a termékenységi éllovasok között, nőtt a születések száma az EU-ban

Az EU-ban legutóbb 2016-ban mértek növekedést e tekintetben a megelőző évhez képest, azóta folyamatosan csökkent a világra jött babák száma. A tendencia egyébként 2008 óta érzékelhető, hiszen azóta sem született annyi gyermek (4,68 millió).

Szintén 2016 óta először fordult elő 2021-ben, hogy nőtt az Unióban a teljes termékenységi arányszám is (angolul total fertility rate). Ez a szülőképes korú (15-49) nőkre számított hipotetikus gyermekszám, amelyet egy nő szülne élete folyamán, ha az adott életévében akkora eséllyel szülne gyereket, mint amekkora eséllyel egy azonos korú nő szült gyereket a vizsgált évben. Tehát azt jelzi, hogy várhatóan hány gyereket szül egy nő az élete során.

E tekintetben 2021-ben átlagosan 1,53 élve születéssel számoltak az EU-ban, szemben a 2020-as 1,5-tel (a korábbi csúcs 1,57).

a sereghajtók között Máltát (1,13 élve szülés), Spanyolországot (1,19) és Olaszországot (1,25) találjuk.

Egyébként az Erdélystat statisztikai portál korábbi jelentése alapján, a 2021-es évre vonatkozó előzetes adatok szerint Erdélyben 62 638 gyermek jött a világra, ami 0,1%-kal alacsonyabb a 2020-as előzetes adatoknál. Ugyanakkor Székelyföldön 1,5%-kal több gyermek született (4963 születést anyakönyveztek), mint 2020-ban. A 2021. évi előzetes adatok szerint Romániában összesen 179 854 gyerek jött a világra, ami 1730 fővel, 1%-kal múlta felül a 2020-as évet.

Emlékezetes, hogy 2021-ben még javában dúlt a koronavírus-járvány Európában. A tudósok, kutatók már a pandémia 2020-as betörése után kíváncsian várták, milyen hatással lesznek a gyermekvállalási kedvre a Covid terjedésének megfékezése érdekében foganatosított óvintézkedések, a bezártság, a párok „összezárása” otthonukba.

Ugyanakkor egy, még a pandémia ideje alatt készült korábbi interjúnkban Deme Ilona kolozsvári pszichológus, párterápiával foglalkozó szakember úgy fogalmazott, nagyon megterhelő volt a járványhelyzet időszaka az összeszokott, harmonikus kapcsolatban élők számára is. „Bizonyos esetekben a sok együttlét vagy akár kényszerű együttlét, összezártság összekovácsolódást és a párkapcsolat megerősítését eredményezte, vagy ennek az ellentétét. Azoknál a pároknál, ahol amúgy is problémák voltak a párkapcsolatban, a szőnyeg alá söpörve hevertek a megoldatlan konfliktusok, sérelmek, ott előkerültek a problémák, és nyilván nem mindenkinek sikerült megoldani ezeket” – fejtette ki lapunknak a szakember a 2021-es Bálint-nap apropóján készített interjúnkban.

korábban írtuk

Próbára teszi a járvány a párkapcsolatokat: sok minőségi időt, kommunikációt igényel a társas és házasélet

Bálint-nap, a szerelmesek „ünnepe” apropóján Deme Ilona kolozsvári pszichológussal, párterápiával foglalkozó szakemberrel beszélgettünk arról, hogy a járványhelyzet okozta új szituációk, a kényszerű összezártság, az anyagi nehézségek mennyire viselik meg a párkapcsolatokat, házasságokat, és mit lehet tenni