Új munkamegosztást feltételezett a gyerekneveléssel, illetve a gyerekfelügyelettel kapcsolatban, legfőképpen azoknál a családoknál, ahol még óvodás- vagy iskoláskorú a gyermek. Az új párkapcsolatok esetében pedig nagyon sok esetben ez egy vízválasztónak bizonyult.

„Bizonyos esetekben a sok együttlét vagy akár kényszerű együttlét, összezártság összekovácsolódást és a párkapcsolat megerősítését eredményezte, vagy ennek az ellentétét.

– fejtette ki lapunknak a szakember. Emellett az is látható, hogy a családon belüli bántalmazások gyakorisága és súlyossága is nőtt. Ez nemcsak a párkapcsolati bántalmazásokra vonatkozik, hanem a kiskorúak, gyermekek, vagy idős családtagok ellen elkövetettekre is.

„Konkrétan felmerültek olyan helyzetek is, hogy ki adja fel a munkáját vagy karrierjét. Nem beszélve arról, hogy az otthon tanuló gyerekekkel még egy új státus is bekerült a szülők életébe, úgymond egyfajta pedagógusi szerep is a nyakukba zuhant” – részletezte a pszichológus.

Megemlítette azt is, hogy a saját munkára, házimunkára, kapcsolatra, az „énidőre” lényegesen kevesebb fizikai idő jut. Ez nagyon megterhelő volt még azoknál a szülőpároknál is, ahol relatív teljesen egyenlően, vagy az egyenlőt megközelítő mértékben tudták leosztani, megosztani a feladatokat.

Őszinteség és a változásra
való hajlandóság

„Hitelesség, őszinteség, rugalmasság, nyitottság kell a másik nézőpontja, szubjektív valósága felé, ugyanakkor sok minőségi időt igényel egy párkapcsolat” – válaszolta a szakember arra a kérdésre, hogyan előzhetjük meg vagy minimalizálhatjuk a konfliktusok mértékét. Kiemelte,

és hogy nagyon sok őszinte kommunikálással, a változtatásra való hajlandósággal, elköteleződéssel lehet ezeket a konfliktusokat kezelni.

„Mert konfliktusok állandóan vannak egy pár, család vagy akár egy személy életében, és ha ezekről nem beszélünk, nem foglalkozunk vele, nem hozunk kompromisszumokat, nem osztjuk meg egymással akár az aggodalmainkat, akár ennek a felelősségét, úgy ezek nem oldódnak meg maguktól. Hanem gyűlnek a sérelmek, és akár odáig is vezethet, hogy nem lehet feloldani vagy megjavítani a párkapcsolatot, akármennyire szeretné a pár.

– figyelmeztetett Deme Ilona. Azt tanácsolta: amint látjuk, hogy szaporodnak a konfliktusok, vagy előfordulnak visszatérő gondok, amelyet valami miatt nem tudtunk megoldani, nem kell megvárni, amíg ezek vészesen felgyűlnek. A párterápiát javasolja, amely nagyon sokat tud segíteni egy adott pontig.

Viszont tényleg úgy gondolom, hogy ha a bezártságból csak az első, tavaszi időszak marad, az nagyon sok jó dolgot hozott volna a családok életébe” – summázott a pszichológus.

Ugyanakkor azt is kiemelte, hogy a járvány sok családot megviselt anyagilag, sokan elvesztették munkájukat. Ez esetben igen problémás a minőségi időről való beszélgetés, amikor azt sem tudják, hogy miből adjanak kenyeret a gyereknek, vagy miből vegyenek egy liter tejet. Ebből is látszik, hogy minden konfliktus másban gyökerezik, és személyre szabott megoldást igényel.