A Codex Aureus a Batthyány Ignác erdélyi püspök alapította gyulafehérvári könyvtár egyik legértékesebb dokumentuma
Fotó: Visitalbaiulia.ro
Felkerült az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete (UNESCO) világörökségi listájára a gyulafehérvári Batthyáneum könyvtárvban őrzött Codex Aureus – jelentette be csütörtökön este a Román Nemzeti Könyvtár.
2023. május 19., 00:312023. május 19., 00:31
2023. május 19., 01:252023. május 19., 01:25
A bukaresti intézmény közösségi oldalán posztolt bejegyzésében számolt be a nagy horderejű döntésről. „Nagyon boldogok vagyunk, hogy közölhetjük, miszerint ma, május 18-án a Romániában található legismertebb és legfontosabb középkori kézirat, a gyulafehérvári kirendeltségünkben, a Batthyáneum könyvtárban található Codex aureust felvették az UNESCO világörökségi listájára. A kézirat A világ emlékezete program részévé vált” – olvasható a könyvtár közleményében.
Cioroianu közölte, hogy a kódex soha nem hagyta el az ország területét, a világörökségi listára való regisztrációhoz szükséges dokumentumokat a 21. század szabályai szerint küldték el, többek között digitális másolat is készült a kódexről, amely bárki számára elérhető.
A Codex Aureus
Fotó: Batthyáneum könyvtár/Facebook
A borjúbőrből készült pergamenre arany tintával írott Codex aureus a Batthyáneum egyik legnagyobb értékű kincse. Neve a tinta színe után Arany Kódex, amely a 800-as években íródott – olvasható a Wikipédián. Vásárlás útján Migazzi Kristóf Antal bécsi hercegérsekhez került a kódex részlete, amely a harmincéves háborúban kifosztott Heidelberg melletti Lorsch kolostorából hadizsákmányként érkezett Bécsbe. Tőle jutott 1782-ben Batthyány Ignác erdélyi püspök gyulafehérvári könyvtárába, amelynek egyik legértékesebb kincsévé vált.
Felkerülhet az UESCO világörökségi listájára a gyulafehérvári Batthyáneum könyvtárvban őrzött Codex Aureus – jelentette be pénteken Adrian Cioroianu, a Román Nemzeti Könyvtár igazgatója.
A nagyon értékes karoling evangeliárum (többnyire díszes kivitelű könyv, amely a misén felolvasásra kerülő evangeliumi szövegeket tartalmazza), a középkori könyvfestészet remeke. Ma a gyulafehérvári Batthyáneumban található kódex részlet Máté és Márk evangéliumát tartalmazza.
Fotó: Batthyáneum könyvtár/Facebook
Nagy Károly halála után a kódexet a hesseni Lorsch kolostorának adományozták. Innen a történelem viharai során négy részre válva, három városba és négy múzeumba kerültek a részei. Jelenleg a felső fedél a londoni Victoria and Albert Museumban található, az alsó fedele a vatikáni Sacro Museo-ba került, Máté és Márk evangéliumának szövegrészeit a gyulafehérvári Batthyáneumban, míg Lukács és János szövegrészeit a vatikáni Apostoli Könyvtárban őrzik.
Tény, hogy a bukaresti hatalom az 1960-ban elkobzott könyvtárat teljes egészében magáénak tekintette, amelyet először a Román Akadémia, majd a nemzeti könyvtár részlegének nyilvánított.
Az UNESCO a Világemlékezet Programot (Memory of the World Programme) 1992-ben indította el azzal a céllal, hogy a tagországokban fellelhető egyetemes értékkel bíró ritka és veszélyeztetett, írott vagy audiovizuális dokumentumok, gyűjtemények azonosítását, megőrzését és a széles körű megismertetését elősegítse. A program létrehozását az a felismerés ihlette, hogy az emberiség dokumentum örökségének jó része könnyen megsemmisülhet, ha nem szentelnek a védelmére kellő figyelmet és energiát. A háborús és társadalmi megrázkódtatások, a megfelelő anyagi források, valamint az odafigyelés és a tudatosság hiánya egyre nagyobb veszélyt jelentenek az örökségi, információs emlékek fennmaradására. Az UNESCO Világemlékezet listája magyarországi elemei között találni többek között Eötvös Loránd életműve két kiemelkedő eredményével kapcsolatos dokumentumokat, Kőrösi Csoma Sándor archívumát, Bolyai János Appendixének a Magyar Tudományos Akadémia kézirattárában őrzött példányát vagy a Corvina Könyvtárat.
A gyulafehérvári Batthyáneum a legnagyobb értékű államosított tulajdon, amelyet az erdélyi magyar egyházak visszakérnek a román államtól. A 65 ezer kötetes, 1650 középkori kéziratot magában foglaló könyvtárban őrzik a Romániában fellelhető kódexek és ősnyomtatványok háromnegyed részét. 1998-ban a bukaresti kormány sürgősségi rendeletet fogadott el a visszaszolgáltatásáról (a határozatot 2002-ben a parlament törvényerőre emelte), ezt azonban a mai napig nem hajtották végre. A későbbi kormányok Batthyány Ignác püspök végrendeletére hivatkozva – amelyben az Erdélyre hagyta a gyűjteményt – úgy vélték, hogy a román állam is jogot formálhat rá.
A gyulafehérvári Batthyáneum épülete
Fotó: Rostás Szabolcs
Az ingatlannak és közgyűjteménynek a Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség részére történő restitúcióját 2021 májusában jogerősen elutasította a bukaresti legfelsőbb bíróság, figyelmen kívül hagyva, hogy a könyvtárat létrehozó Batthyányi Ignác püspök végrendeletileg az egyházra és az erdélyi provinciára hagyta a gyűjteményt. (A római katolikus egyház értelmezése szerint a vitatott megnevezés az erdélyi római katolikus egyházmegyét jelöli). A strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága 2012-ben bírság kifizetésére kötelezte a román államot, amiért 14 évig húzta a Batthyáneum restitúciós kérelmének elbírálását. A Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség két évvel ezelőtt, a román legfelsőbb bíróság ítélete nyomán bejelentette, hogy ismét a strasbourgi bíróságához fordul a Batthyáneum ügyében, igazságtalannak és elfogadhatatlannak tartva a visszaszolgáltatás elutasítását.
A Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordul a Batthyáneum ügyében – áll az érsekség honlapján hétfőn közzétett állásfoglalásban.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Aláírták a Szilágynagyfalu–Vaskapu-sztrádaszakasz kivitelezési szerződését, amivel lezárult az észak-erdélyi autópálya közbeszerzési eljárása.
A férfit maffiamódszerekkel végezték ki 2021 májusában: bombát szereltek az autójába, és a robbantásban életét vesztette, gépkocsija megsemmisült.
Kitettek magukért Erdély rajongói Románia legrangosabb turisztikai megmérettetésén: bár az Év úti célja verseny idei fődíját a Duna-delta vitte el, egy kivétellel minden kategóriában erdélyi célpont, köztük több magyar kötődésű település lett az első.
A brassói magán- és jogi személyek a jövő évtől új adót fizethetnek: a polgári védelmi adót – adta hírül a Bună Ziua Brasov helyi portál. A cikk szerint az így befolyó összegeket a polgári védelmi célú óvóhelyek fenntartására fordítanák.
A medvék elriasztják a hegyvidéki üdülőhelyekről a turistákat, akik már táborokba sem merik elengedni a gyerekeiket – jelentette ki szerdán az Agerpresnek a Brassópojánai Turisztikai Munkáltatók Szövetségének elnöke.
Az eddigiekhez képest több adatot, dokumentumot kell megadniuk a magyar állam által a határon túli óvodásoknak, iskolásoknak, egyetemi hallgatóknak biztosított oktatási, nevelési, hallgatói, tankönyv- és taneszköz-támogatásra pályázó erdélyieknek.
Egyelőre marad a télies időjárás: a meteorológusok legfrissebb előrejelzései szerint a hét végéig országszerte rendkívül alacsony hőmérsékleti értékek várhatók, egyes térségekben pedig hótakaró is kialakulhat.
Gyümölcslevet és hidegen préselt olajat gyárt szamosújvári kisüzemében a közel negyven hektáron gazdálkodó Miklósi András. A 15 éve utazási irodát működtető közgazdász egyik napról a másikra váltott, és belevágott agyümölcsfeldolgozásba.
A Bihar megyei magyar politikai szervezetek még nem döntötték el, hogy állítanak-e megyeitanácselnök-jelöltet az időközi választáson, míg Szilágy megyében az RMDSZ a PSD polgármesterjelöltjét támogatja Zilahon.
Rekordbevétellel erősítette meg vezető helyét a BT Aréna a romániai sportcsarnokok nyereségességét tekintve. A 10 ezer férőhelyes kolozsvári létesítmény Kelet-Közép-Európa egyik neves sportcsarnokává „nőtte ki magát”.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás