Impozáns belső. A görögkatolikus püspöki palota jelentősen károsodott a tűzvészben
Fotó: Facebook/Cseke Attila
Hat és fél évvel az impozáns épületet elpusztító tűzvész után elkezdődhetnek a nagyváradi görögkatolikus püspöki palota belső tereinek felújítási munkálatai – jelentette be Cseke Attila fejlesztési miniszter pénteken az épületben.
2025. február 07., 16:002025. február 07., 16:00
2025. február 07., 16:152025. február 07., 16:15
A tárcavezető Virgil Bercea nagyváradi görögkatolikus püspök és Beniamin Rus, a felújítási munkálatokat végző Selina cég tulajdonosa társaságában közölte, hogy a tárca biztosítja a felújításhoz szükséges pénzt.
Indul a munka. A felújítási munkálatok kezdetét Cseke Attila fejlesztési miniszter jelentette be Virgil Bercea görögkatolikus püspök társaságában
Fotó: Facebook/Cseke Attila
„2019 szeptemberében vállaltuk, hogy finanszírozni fogjuk a belső munkálatokat, és visszaadjuk ezt az emblematikus épületet Nagyváradnak, a turistáknak és természetesen a tulajdonosnak, a görögkatolikus püspökségnek.
Ez egy olyan feladat, amely sok munkát, sőt fáradságos munkát igényel, hogy a beruházás végén ne csak mennyiséget, hanem minőséget kapjunk, és egy teljes szépségében pompázó püspöki palotánk legyen” – mondta az egyébként Bihar megyei miniszter.
Megtekinthető a hétvégén a két éve leégett, és azóta felújítás alatt álló nagyváradi görög katolikus püspöki palota.
A munkálatok célja a tűzben elpusztult padlózat helyreállítása, az egyedi mennyezetek eredeti formájukat kapják vissza, az asztalosmunkákat is az eredeti tervek szerint alkotják újra, ahogyan a csillárokat és a cserépkályhákat is.
Cseke és Selina tulajdonosa elmondása szerint a falakat az eredeti színekre festik majd, ami kihívást jelent a kivitelező számára, akinek ugyanazokat a módszereket kell alkalmaznia, amelyeket a palota építésekor.
Megújul. A nagyváradi görögkatolikus püspöki palota 2018 augusztusában égett le, azóta a külseje már megújult, most a belső terek következnek
Fotó: Facebook/Cseke Attila
A püspöki palotában a munkálatok befejezése után nem csak a püspökség működik majd:
Cseke megköszönte Bercea püspöknek, hogy hozzájárult ahhoz, hogy a kulturális központot az épületben alakítsák ki.
„Imádkozom a jó Istenhez, hogy a dolgok jól menjenek, és hogy két év múlva újra megnyissuk püspöki palotát a a nagyváradiak és a turisták előtt” – mondta a püspök.
Befejeződött a két éve leégett görög katolikus püspöki palota tatarozása, az épületet a hétvégén meg is tekinthették a nagyváradiak. Az értékes belső terek rendbetétele azonban két-három évbe is beletelhet, az önkormányzat megpróbál pályázati pénzt szerezni a költséges munkálatra.
A kivitelező szerint a munkálatok nem lesznek egyszerűek, hiszen
Az ingatlan külsejét néhány éve állították helyre, a munkálatokat szintén a Selina végezte, a szükséges, összesen 11 millió lejes összeget a nagyváradi önkormányzat biztosította, azzal a feltétellel, hogy a palotát megnyissák a váradi polgárok előtt is.
A görögkatolikus püspöki palota 2018-ban égett le, azóta a külsejét már felújították
Fotó: Facebook/Cseke Attila
A kivitelezőnek valóban nem lesz egyszerű dolga, a fából készült elemek – a padlóburkolat, a nyílászárók – ugyanis jórészt szénné égtek, az üvegablakok kitörtek, a falfestmények pedig kormosak.
A nagyváradi görögkatolikus püspöki palotában 22 óra körül ütött ki a tűz, amelyet a 112-es egységes hívószámon jeleztek. Fél óra alatt a teljes tetőszerkezet lángba borult. Egy torony összedőlt.
A város főterén, a Szent László téren álló épület ifjabb Rimanóczy Kálmán építész tervei alapján, 1905-re épült fel a görögkatolikus egyház megrendelésére.
A kommunista rendszer idején államosították, és a megyei könyvtár működött benne, 1989 után azonban visszakapta a görögkatolikus egyház.
Az épület 2018. augusztus 25-én este rövidzárlat következtében kigyulladt, és teljesen kiégett.
Elindult a csíksomlyói pünkösdi búcsúra a 12. Boldogasszony zarándokvonat csütörtök kora reggel a budapesti Keleti pályaudvarról.
A Propark – Védett Területekért Alapítvány szerdán cáfolta Bogdan Ivan ügyvivő gazdasági miniszternek azt az állítását, hogy egy hódcsalád miatt nem valósult meg a Korond-patak elterelése, ami megmenthette volna a parajdi sóbányát.
Gyimesfelsőlokra, az Árpád-házi Szent Erzsébet Római Katolikus Gimnáziumba is ellátogat Sulyok Tamás, Magyarország köztársasági elnöke. Az államfői látogatás jelentőségéről, a pünkösdre való készülődésről Berszán Lajos atyával beszélgettünk.
Mintegy négymillió köbméter víz került a parajdi sóbányába, keresik a bányafalu alatt fekvő közeli helyszínt, ahol turisztikai értékkel is bíró sós tavat hozhatnának létre a bányából kiszivattyúzandó tömény sós vízzel.
Az Aquaserv és a marosvásárhelyi regionális vízügyi igazgatóság szerdán végzett méréseinek eredményei szerint a Kis-Küküllő mentén lévő 16 településen a vezetékes víz sókoncentrációja még mindig magas, emberi fogyasztásra alkalmatlan.
A parajdi községháza szerdán bejelentette, hogy a sóbányát ért katasztrófa után hivatalos adománygyűjtést indít, és a pénzt teljes egészében a község fejlesztésére fordítják.
Káros hatást gyakorol az élővilágra és az ivóvízellátásra egyaránt a magas sótartalmú vizeknek a folyóvizekbe kerülése – vonják le a következtetést erdélyi magyar biológusok és kémikusok a parajdi bányaszerencsétlenséggel kapcsolatban.
Mindenki fesztiválja – ezzel a mottóval szervezik meg idén június 23–29. között 13. alkalommal a Szent László Napokat.
Több mint öt éve működtetnek nemzetközi együttműködés keretében korszerű űrgeodéziai megfigyelőrendszert (InSAR reflektort) a parajdi Sóháton és környékén a HUN-REN Földfizikai és Űrtudományi Kutatóintézet (HUN-REN FI) kutatói.
Egy emberként mozdultak meg székelyföldi, romániai, magyarországi szervezetek, civilek, hogy segítsenek a háromszéki árvízkárosultakon.
szóljon hozzá!