Életének 89. évében elhunyt Nagy Benedek, Csíkszereda Benci bácsija
Fotó: Pinti Attila
Életének 89. évében, május 30-án elhunyt Nagy Benedek erdélyi magyar közíró, helytörténész, politikus, volt 1956-os politikai elítélt. Halálhírét Korodi Attila, Csíkszereda polgármestere jelentette be Facebook-oldalán.
2025. május 31., 09:012025. május 31., 09:01
„Eltávozott közülünk egy példakép, egy »nagy öreg«: Nagy Benedek, Csíkszereda Benci bácsija.
az értelmiségi családból származó Nagy Benedek magyar nemzetének és a szabadságnak kompromisszumot nem ismerő harcosa volt. Egyetemista korában a kommunista diktatúra kegyetlenségével dacolva az 1956-os eszmék mellett állt ki, és ezért fiatalságának 5 évét börtönökben töltötte 1956–1961 között. A meghurcolás nem ért véget ezt követően sem: még évekig mellőzték, ellehetetlenítették” – fogalmazott Korodi Attila.
Felidézte: Nagy Benedeknek 1971-ben végül sikerült elvégeznie a történelem szakot, és tanárként nemzedékek szívébe csempészte bele Csíkszeredában a kommunisták által rejtegetett valós történelmünket.
Alapító tagja volt az RMDSZ helyi szervezetének, és hat éven át parlamenti képviselőként segítette a Szövetség munkáját a demokrácia »hőskorában«, 1990–1996 között, szerepet vállalva az alapvető nemzetiségi, nyelvi jogok kiharcolásában. Ekkor nyugdíjba vonult ugyan, de közösségi felkérésre folytatta a politikai pályafutását vallásügyi, oktatásügyi vonalon.
A volt politikai foglyok emlékének fáradhatatlan ápolója, városának tevékeny szolgája volt. A munkássága elismeréséül adományozott Pro Urbe díj apróság ahhoz képest, amit tőle kapott Csíkszereda.
Tegnap még betöltötte a 88. életévét. Ma délután elhunyt. Élettapasztalata, meglátásai, hangja, gesztusai mind-mind hiányozni fognak. Köszönjük az útmutatást, Nagy Benedek!
Isten nyugtasson, Benci bácsi! A nehézségek ellenére reméltem még sokáig velünk maradsz! A Jóisten haza hívott” – így búcsúzott Nagy Benedektől Korodi Attila.
Nagy Benedek 1937. május 29-én született Kolozsváron. 1954-ben Csíkszeredában végezte el a középiskolát, egyetemi tanulmányait pedig a Bolyai Tudományegyetem Történelem Karán kezdte meg. A történelem–filológia kari diákszövetség egyik vezetőjeként 1956-ban részt vett a diáktanács programjának megfogalmazásában, amiért 1956. november 24-én letartóztatták és ötesztendei börtönre ítélték (1956–1961). Kiszabadulása után 1962-től 1965-ig faipari munkás, villanyszerelő, technikumi tanuló, 1965–1968 között bányaipari technikus, majd 1968–1974 között muzeológus, tisztviselő és rövid ideig megyei laptudósító, ahonnan, mivel nem volt párttag, menesztették.
1968-ban a minisztérium jóváhagyta az egyetemre való visszavételi kérését, látogatás nélküli szakra. 1971-ben történelemtanári diplomát szerzett a Babeș–Bolyai Tudományegyetemen. 1974-től 1990-ig helyettesítő, majd rendes tanár Csíkszereda különböző iskoláiban.
1989. december 22-én a csíkszeredai tüntetők, köztük egykori diákjai felszólalásra ösztönözték. A csíki RMDSZ egyik alapítója, 1990-től a Csíki Lapok szerkesztőbizottsági tagja. 1990–1996 között az RMDSZ listáján parlamenti képviselő, e minőségében szólalt fel a HAR-KOV-jelentés vitájában. 1991-ben nem szavazta meg az új alkotmányt. Márton Árpáddal közösen dolgozta ki 1994-ben az RMDSZ-nek a nemzeti kisebbségek anyanyelven történő oktatásáról szóló törvénytervezetét. 1994-ben 1956-os emlékéremmel tüntették ki.
1996-ban nyugdíjba vonult. A magyar egyházfők és az RMDSZ javaslatára 1998 és 2008 között a magyar történelmi egyházak képviseletében a Vallásügyi Államtitkárság tanácsosa Bukarestben. 2003 és 2009 között az Országos Restitúciós Bizottságon belül az egyházi és a közösségi ingatlanok restitúciós albizottságának is a szaktanácsosa. 2007-ben megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend Tisztikeresztjét. 2009 januárjában egészségügyi okokból visszavonult. (Forrás: Wikipédia)
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Sulyok Tamás köztársasági elnök a szombati csíksomlyói búcsún való részvételét követően hétfőn a felső-háromszéki Kézdiszentlélek római katolikus erődtemplomában vesz részt a községben hagyományosan pünkösdhétfőn tartandó búcsús szentmisén.
Készenléti állapotot rendeltek el a Maros megyei hatóságok, miután a parajdi sóbánya telítettsége következtében jelentősen megnőtt a Kis-Küküllő sókoncentrációja. Mintegy 40 ezer lakos számára ihatatlanná vált a vezetékes víz.
A parajdiak számíthatnak a magyar kormány, Magyarország támogatására – jelentette ki az MTI-nek nyilatkozva Nacsa Lőrinc nemzetpolitikáért felelős államtitkár, aki hétfőn ellátogatott a katasztrófa sújtotta Hargita megyei településre.
Erdély valamennyi református gyülekezetében ünnepnek számít a konfirmálás, ám Kalotaszegen igazán különleges alkalom a fiatalok „egyházi nagykorúsítása”.
Három személygépkocsi volt érintett abban a balesetben, amely hétfő délután történt az Araddal szomszédos Angyalkút és Szépfalu közötti úton. A tömegbaleset következtében három nőt és egy kislányt eszméletlen állapotban szállítottak kórházba.
A Bákó megyei Somoskáról hétfőn indult útnak a csíksomlyói búcsúba egy tizenöt fős csapat, a csángók nagyon régi hagyományt folytatnak zarándoklatukkal.
Hétfői rendkívüli ülésén a kormány 200 olyan vállalkozás állami támogatását hagyta jóvá, amelyek a parajdi sóbánya turisztikai vonzerőjére alapozták a tevékenységüket – jelentette be a gazdasági miniszter.
A kormány 300 millió lejt hagyott jóvá a Salrom vállalat és a parajdi sóbányában turisztikai, rekreációs és gyógykezelési tevékenységet folytató cégek azonnali támogatására – jelentette be hétfőn a pénzügyminiszter.
A Hargita megyei prefektúra hétfőn bejelentette, hogy elegyengetik a több helyen megsüllyedt földfelszínt a parajdi sóbánya Telegdy-ágának területén a lehetséges morfológiai változások megfigyelése érdekében.
A törvénytelen építkezéseknek és a közterületek illegális elfoglalásának hadat üzenő elöljáró több ingatlan esetében indított pert, és a bírósági végzések értelmében azokat visszahelyezte köztulajdonba, illetve bontás útján „eltűntette a föld színéről”.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!