A Vargyas-szorosban is dolgoznak a farkaslaki szénégetők

Fotó: A szerző felvétele

A Vargyas-szorosban messziről gomolygó füst jelzi a szénégetők telephelyét. A fák közül először a hatalmas farakások, majd a csonka kúp alakú füstölgő boksák bontakoznak ki, majd feltűnik a szénégetők rögtönzött háza, és előkerül Pakot Ákos és felesége. Pakot Ákos Farkaslakáról jött a Vargyas-szorosi telephelyre, a mesterséget édesapjától tanulta, azt mondja áldás és átok egyszerre az örökölt hivatás. Cseke Sándor, egyik baróti fakitermelő cég és a szénégető telep tulajdonosa úgy véli, kincs a jó szénégető, csak az tud tökéletes minőségű faszenet előállítani, aki művésze a mesterségének. – RIPORT

Bíró Blanka

2011. október 14., 07:242011. október 14., 07:24

Ő csábította Pakotékat a Vargyas völgyébe, hiszen sokan úgy tartják, Farkaslakáról, Tamási Áron szülőfalujából származik a szénégetés tudománya. Pakot Ákos és felesége minden februárban kivonul az erdőre, majd csak novemberben térnek haza Farkaslakára, a mondás is úgy tartja, a nyári betegség, téli szénégetés nem jó dolog. Februártól novemberig pedig a telepet nagyon ritkán hagyják el, hiszen az állandóan izzó boksákat folyamatosan felügyelni kell. A kalibában nincs villany, elemes rádióból szól a zene, a boksák körül tyúkok kapirgálnak. Az élelmet Vargyasról szerzik be, autóval járnak a mintegy tíz kilométerre fekvő, ám az erdei úton egyórányi távolságra levő faluba. Jól érzik magukat, megszokták a rengeteget, s még vadállatokat is igen ritkán látnak, azokat ugyanis elriasztja az állandó füst. Mint nevetve felidézik, egyszer megcsúszott egy medve, és begurult az oldalban, de rémülten elmenekült.

Rakják, vigyázzák, bontják a boksát

A telepen egy boksa füstöl, egy előkészítve várja, hogy begyújtsák, egyet éppen raknak, és egyet már bontanak, a kész faszenet pedig zsákokba csomagolják. Pakot Ákos szívesen mesél a folyamatról. Megtudjuk, a boksa úgy készül, hogy az egyméteresre vágott fákat lábra állítva körbe rakják, kúp alakban, négy sorban, felül rövidebb fákból rakják ki a kúp fejét. A boksa tetejére használják az előző rakásból megmaradt égett fadarabokat is. A rakás közepébe könnyen gyúló anyagot tesznek, ajtót hagynak, amin keresztül begyújthatnak. A többi rést mind betömik, majd a boksát szalmával, szénporral is betakarják, karóval több helyen megszurkálják, hogy legyen huzat. A szakember elmondja, ez a folyamat nagyon fontos, hiszen előfordult már szerencsétlenség, a lazán rakott boksába belezuhant és bennégett a tömörítő szénégető asszony. A kész rakást hoszszú karóra erősített kanóccal begyújtják, ha a rakás lángra kap, a kanócot kihúzzák, az ajtót betakarják. A boksa láng nélkül, fojtottan mintegy három hétig ég. Éppen ezért fontos a folyamatos ellenőrzés, Pakoték például éjjel is résen vannak, felváltva alszanak, nehogy lángra kapjon, ha pedig valahol fellángol, azonnal locsolják.

Már nem nagy üzlet

A boksát 160-180 méter fából rakják meg, ebből 17-18 tonna faszén lesz. Cseke Sándor tulajdonos a végterméket az országban, Magyarországon és Ausztriában értékesíti, elsősorban kerti grillezésre csomagolják. Néhány évvel korábban a kohászatban is nagy mennyiségben vásároltak fel faszenet, azonban az iparág hanyatlásával már a szénre sincs szükség. A baróti cég a közvetítőknek adja tovább a faszenet, akik csomagolva mintegy hétszeres nyereséggel adnak túl rajta. A szénégető házaspárnak havi 6 ezer lejt fizet a vállalkozó.

Négy évvel ezelőtt egyébként nagyon jó üzlet volt a szénégetés, ám azóta nem emelkedett a szén felvásárlási ára, miközben az üzemanyag ára és minden más kiadás növekedett. Cseke Sándor szerint azonban egyelőre nem ráfizetéses, de nyereség sincs túl nagy. A szakember a romantikája miatt is fenntartja a telepet, a Vargyas-szorosba látogató turisták ugyanis szívesen megnézik a füstölgő boksákat, s elbeszélgetnek a kormos arcú szénégetőkkel.