Bár sután, lassan és akadozva, de úgy tűnik, talán-talán mégiscsak beindulhat Romániában a csúszópénz intézményének megszüntetését célzó gépezet.
Noha a jelzáloghitelek törlesztőrészleteinek kiszámításakor használt irányadó bankközi kamatláb (ROBOR) ugrásszerűen megnőtt a tavalyhoz képest, egyelőre a trend nem befolyásolja az erdélyi és partiumi ingatlanpiacot.
Románia alig több mint 10 százalékát hívta le a rendelkezésére álló európai uniós alapoknak, holott a jelenleg zajló, 2014–2020-as költségvetési ciklusból már négy év eltelt. Viorica Dăncilă kormányfő most azt ígéri, gyorsítanak a tempón. A rossz teljesítmény okáról kérdeztünk szakembereket.
Látványos ugrással folytatta csütörtökön is a növekedést valamennyi irányadó bankközi kamatláb, a román jegybank illetékesei szerint azonban nincs ok pánikra. Azt viszont ők is elismerik, hogy gond lehet a törlesztéssel.
Csak az 50 ezer euró fölötti éves üzleti forgalmat lebonyolító vállalkozásoknak teszik kötelezővé egy frissen elfogadott törvénytervezet által, hogy lehetőséget biztosítsanak ügyfeleiknek a bankkártyás fizetésre. Eközben egyre többen fizetnek bankkártyával.
Történelmi mélypontra süllyedt csütörtökön a lej az euróval szemben: az európai fizetőeszköz hivatalos árfolyamát a Román Nemzeti Bank 4,6695 lejben állapította meg.
Romániában 5,41 százalékra emelkedett májusban az éves inflációs ráta – közölte kedden az Országos Statisztikai Intézet.
A pénteki 2,89%-ról hétfőn 2,90%-ra nőtt a lej alapú hitelek törlesztőrészletét befolyásoló három hónapos bankközi hitelkamatláb (ROBOR) – derül ki a Román Nemzeti Bank (BNR) által közzétett adatokból.
Nő az infláció és a deficit, gyenge az európai uniós pénzek lehívása, a beruházások késnek, miközben a gazdaság túlfűtötté válik – adott hangot aggályainak egy, a honlapján közzétett jelentésben a Nemzetközi Valutaalap (IMF).
„Ha jól működtetik, eredményes lehet a független befektetési alap, nagy beruházásokat tudnak megfinanszírozni ebből a pénzből, és ez előrelendítheti az infrastruktúra-fejlesztést” – értékelt a Krónika megkeresésére Erdei-Dolóczki István parlamenti képviselő.
Felfele módosította a Világbank Románia növekedési kilátásait, ám egyúttal arra figyelmeztetett, hogy „két Románia” létezik.
Románia gazdasága folytatja a képességeit felülmúló növekedést, az adóügyi serkentőknek köszönhetően eléri idén az 5,1 százalékot is, ám a megfelelő korrekciók hiányában az állami költségvetés hiánya a GDP 3,3 százalékáig mélyül – figyelmeztet a Világbank.
Romániai paradoxonra hívják fel a figyelmet a gazdasági elemzők: miközben szárnyal a gazdaság, a lakosság egyre szegényebb.
Sürgősségi rendeletet fogad el szerdai ülésén a kormány az euróra való áttérést előkészítő országos bizottság létrehozásáról – jelentette be a miniszterelnök az ülés elején.
Románia az utolsó helyen áll európai uniós viszonylatban a pénzügyi kultúra terén – ezt a lesújtó következtetést a Világbank által immár két éve készített elemzésben olvashattuk.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) az idén 5 százalékos román gazdasági növekedésre számít, becslésük szerint középtávon a növekedés 3 százalékra lassul.
A Forbes magazin szerint 1,2 milliárd dolláros vagyonával Ion Ţiriac az 1867. leggazdagabb ember a világon.
A virtuális valuták jelentős kockázataira intették a befektetőket közös figyelmeztetésükben az Európai Unió pénzügyi hatóságai.
Látogatottsági adatok