Nem lesz könnyebb készpénz nélkül – egyre nagyobb az igény a bankkártyás fizetés iránt, mégis „kiherélték” a törvényt

Valósággal „kiherélte” a parlament a bankkártyák széles körben való használatát lehetővé tevő törvényt, amikor a legutóbbi módosításkor egyetlen tollvonással

10 000 euróról 50 000 euróra emelte azt az éves üzleti forgalmat, ami felett a boltoknak kötelességük beszerezni és működtetni a POS-t.

Bár az országban 16 millió bankkártya van használatban, a kisebb kereskedőknek, vendéglőknek továbbra sem lesz kötelező elfogadniuk a bankkártyát, így ezentúl is sokszor kell vadászni a legközelebbi bankautomatát, ha egy vendéglőben fizetni akarunk. A számítások szerint ugyanis a romániai kereskedelmi és szolgáltatói egységek bő háromnegyedére nem lesz kényszerítő hatással a jogszabály, amely jelenleg csak Klaus Johannis aláírására vár ahhoz, hogy megjelenjen a Hivatalos Közlönyben és hatályba lépjen.

Az indoklás szerint azért volt szükség a most meghozott módosításra, mivel sok kereskedő panaszkodott a POS-szel járó költségekre. A kártyaleolvasót ugyan a bank ingyen biztosítja az igénylőknek, ám használata már nem ingyenes. Az Adevărul napilap internetes kiadásának nyilatkozó bankpiaci illetékesek elmondták,

a kereskedőnek havi 35–65 lejes illetéket kell fizetnie a banknak, és amennyiben a POS-en keresztül kieszközölt fizetések összege nem éri el egy hónap alatt a bank által meghatározott összeget, mondjuk 1000 lejt, akkor további pluszdíjat is vár a pénzintézet.

Ugyanakkor van az egyszeri használati illeték is, ami a bank függvényében a kifizetett összeg 0,6 és 1 százaléka között váltakozhat, de olyan bank is akad, amely elveszi a 2 százalékot. Ezek az illetékek különben az Adevărul információi szerint alkudhatók a havi forgalom függvényében.

Várhatóan egyébként a bankkártyás ügyfelek mellett a pénzintézetek lesznek a legnagyobb vesztesei a mostani módosításnak, az Elektronikus Fizetésekért Egyesület (APERO) ügyvezető igazgatója nemrég a sajtónak úgy nyilatkozott, hogy az ágazat képviselői tavaly 12 millió eurót fektettek be kártyaleolvasókba és a szükséges infrastruktúrába, ez az összeg pedig a mostani körülmények között egyhamar nem fog megtérülni.

Pedig egyre népszerűbbé válik a bankkártyás fizetés országos szinten, az így elköltött összeg 2013-ban még 24 milliárd lej, tavaly viszont már 63 milliárd lejt tett ki – derül ki a témában végzett kutatásokból, arra azonban nem adnak választ, hogy mennyivel nőne még a POS-ek közvetítésével elköltött összeg, ha szélesebb körben lehetne használni a kártyákat. Ezzel párhuzamosan ugyanakkor a Román Nemzeti Bank (BNR) statisztikái szerint a bankautomatákból kivett pénzösszeg is folyamatosan emelkedett az elmúlt években:

2010-ben 20 milliárd, 2013-ban 106 milliárd, 2017-ben pedig már 173 milliárd lejt vettek ki az ügyfelek

– ez összefüggésben állhat azzal, hogy egyre több embernek van bankkártyája, ám még mindig sokan ódzkodnak a kártyás fizetéstől, vagy egyszerűen nincs is erre lehetőségük. Tény viszont, hogy a bankokból kivett összeg még mindig szinte háromszor magasabb, mint amennyit kártyás fizetéssel költenek a romániaiak

A statisztikák és a tapasztalatok egyaránt azt mutatják, hogy teljesen eltérő trendeket tapasztalhatunk városon és vidéken – minél nagyobb egy település, annál nagyobb eséllyel tudunk kártyával fizetni. Ezt erősítette meg a lapcsaládunk munkatársa által végzett, nem reprezentatív csíkszéki közvélemény-kutatás is. Kiderült, Csíkszeredában nagy igény van a kártyás fizetésre, és azokból a kis boltokból, ahol erre nincs lehetőség, gyakran átmennek a vásárlók olyan üzletekbe, ahol van.

Mint az egyik Tudor lakótelepi kisbolt tulajdonosa kérdésünkre elmondta, elviekben nekik „nem éri meg” a modern fizetési lehetőségek megteremtése, de lassan akkora igény van rá, hogy muszáj lesz mindenkinek bevezetnie, hiszen gyakran már nem is tartanak készpénzt maguknál a megyeszékhely lakosai.

Egészen más a helyzet viszont vidéken, ahol a bankkártyás fizetési mód megteremtésének hiánya leginkább azzal magyarázható, hogy a lakók nem is igénylik azt.

Ha lenne rá igény, már rég bevezettem volna ezt a lehetőséget az üzleteimben. Akad néha egy-egy átutazó, aki megkérdi, hogy lehet-e bankkártyával fizetni, ezért gondolkodom azon, hogy a legforgalmasabb helyen lévő boltba beszerzem a kártyás fizetéshez szükséges eszközöket, a többibe azonban nem, mert egyszerűen nincs értelme” – hangsúlyozta az egyik általunk megkérdezett vállalkozó, aki Csíkszépvízen, Csíkszentmiklóson és Csíkvacsárcsiban összesen hét kis boltot működtet.

Hozzátette, mivel Szépvíz nagyon közel van Csíkszeredához, a fiatalabbak általában autóba ülnek, és a nagyobb áruházakban intézik el a bevásárlást. „A vidéki kis boltok az idősebb generációból élnek, a nyugdíjasok pedig csakis készpénzzel fizetnek. A jelenlegi helyzet azonban a jövőben változni fog, ugyanis a következő nemzedéknek már igénye lesz a bankkártyás fizetésre vidéken is” – emelte ki.

Egy csíkszentkirályi bolt tulajdonosa is megerősítette, hogy vidéken nincs igény a kártyás fizetésre, illetve egy másik problémára is rámutatott. „A könyvelés szempontjából a kis boltoknak nagy megterhelést jelentene ez az újítás, hiszen mi bankon keresztül nem fizetünk, nem állunk semmilyen kapcsolatban a pénzintézetekkel, ezért folyamatosan kellene utazni, a bankból kivenni a pénzt, és azt megint levásárolni. Ez a könyvelést nagyon megbonyolítja, és rengeteg pluszmunkát jelent. Ennek ellenére a legtöbben nem is ezért nem vezetik be, hanem mert egyszerűen nincs rá igény, az én boltomból még egyetlen vásárló sem ment el azért, mert nem tudott kártyával fizetni” – hangsúlyozta a szentkirályi vállalkozó.