Nem lesz könnyebb készpénz nélkül – egyre nagyobb az igény a bankkártyás fizetés iránt, mégis „kiherélték” a törvényt

•  Fotó: Pixabay.com

Fotó: Pixabay.com

Csak az 50 ezer euró fölötti éves üzleti forgalmat lebonyolító vállalkozásoknak teszik kötelezővé egy frissen elfogadott törvénytervezet által, hogy lehetőséget biztosítsanak ügyfeleiknek a bankkártyás fizetésre. Eközben egyre többen fizetnek bankkártyával – igaz, teljesen eltérőek a trendek a városok és a vidék között, nem reprezentatív közvélemény-kutatásunk szerint a községekben egyáltalán nincs igény a modern fizetési eszközökre.

Bálint Eszter

Iszlai Katalin

2018. július 02., 16:312018. július 02., 16:31

Valósággal „kiherélte” a parlament a bankkártyák széles körben való használatát lehetővé tevő törvényt, amikor a legutóbbi módosításkor egyetlen tollvonással

10 000 euróról 50 000 euróra emelte azt az éves üzleti forgalmat, ami felett a boltoknak kötelességük beszerezni és működtetni a POS-t.

Bár az országban 16 millió bankkártya van használatban, a kisebb kereskedőknek, vendéglőknek továbbra sem lesz kötelező elfogadniuk a bankkártyát, így ezentúl is sokszor kell vadászni a legközelebbi bankautomatát, ha egy vendéglőben fizetni akarunk. A számítások szerint ugyanis a romániai kereskedelmi és szolgáltatói egységek bő háromnegyedére nem lesz kényszerítő hatással a jogszabály, amely jelenleg csak Klaus Johannis aláírására vár ahhoz, hogy megjelenjen a Hivatalos Közlönyben és hatályba lépjen.

Mennyi az annyi?

Az indoklás szerint azért volt szükség a most meghozott módosításra, mivel sok kereskedő panaszkodott a POS-szel járó költségekre. A kártyaleolvasót ugyan a bank ingyen biztosítja az igénylőknek, ám használata már nem ingyenes. Az Adevărul napilap internetes kiadásának nyilatkozó bankpiaci illetékesek elmondták,

a kereskedőnek havi 35–65 lejes illetéket kell fizetnie a banknak, és amennyiben a POS-en keresztül kieszközölt fizetések összege nem éri el egy hónap alatt a bank által meghatározott összeget, mondjuk 1000 lejt, akkor további pluszdíjat is vár a pénzintézet.

Ugyanakkor van az egyszeri használati illeték is, ami a bank függvényében a kifizetett összeg 0,6 és 1 százaléka között váltakozhat, de olyan bank is akad, amely elveszi a 2 százalékot. Ezek az illetékek különben az Adevărul információi szerint alkudhatók a havi forgalom függvényében.

Várhatóan egyébként a bankkártyás ügyfelek mellett a pénzintézetek lesznek a legnagyobb vesztesei a mostani módosításnak, az Elektronikus Fizetésekért Egyesület (APERO) ügyvezető igazgatója nemrég a sajtónak úgy nyilatkozott, hogy az ágazat képviselői tavaly 12 millió eurót fektettek be kártyaleolvasókba és a szükséges infrastruktúrába, ez az összeg pedig a mostani körülmények között egyhamar nem fog megtérülni.

Egyre többen fizetnek kártyával

Pedig egyre népszerűbbé válik a bankkártyás fizetés országos szinten, az így elköltött összeg 2013-ban még 24 milliárd lej, tavaly viszont már 63 milliárd lejt tett ki – derül ki a témában végzett kutatásokból, arra azonban nem adnak választ, hogy mennyivel nőne még a POS-ek közvetítésével elköltött összeg, ha szélesebb körben lehetne használni a kártyákat. Ezzel párhuzamosan ugyanakkor a Román Nemzeti Bank (BNR) statisztikái szerint a bankautomatákból kivett pénzösszeg is folyamatosan emelkedett az elmúlt években:

2010-ben 20 milliárd, 2013-ban 106 milliárd, 2017-ben pedig már 173 milliárd lejt vettek ki az ügyfelek

– ez összefüggésben állhat azzal, hogy egyre több embernek van bankkártyája, ám még mindig sokan ódzkodnak a kártyás fizetéstől, vagy egyszerűen nincs is erre lehetőségük. Tény viszont, hogy a bankokból kivett összeg még mindig szinte háromszor magasabb, mint amennyit kártyás fizetéssel költenek a romániaiak

Eltérő trendek

A statisztikák és a tapasztalatok egyaránt azt mutatják, hogy teljesen eltérő trendeket tapasztalhatunk városon és vidéken – minél nagyobb egy település, annál nagyobb eséllyel tudunk kártyával fizetni. Ezt erősítette meg a lapcsaládunk munkatársa által végzett, nem reprezentatív csíkszéki közvélemény-kutatás is. Kiderült, Csíkszeredában nagy igény van a kártyás fizetésre, és azokból a kis boltokból, ahol erre nincs lehetőség, gyakran átmennek a vásárlók olyan üzletekbe, ahol van.

Mint az egyik Tudor lakótelepi kisbolt tulajdonosa kérdésünkre elmondta, elviekben nekik „nem éri meg” a modern fizetési lehetőségek megteremtése, de lassan akkora igény van rá, hogy muszáj lesz mindenkinek bevezetnie, hiszen gyakran már nem is tartanak készpénzt maguknál a megyeszékhely lakosai.

Nincs igény a bankkártyás fizetésre

Egészen más a helyzet viszont vidéken, ahol a bankkártyás fizetési mód megteremtésének hiánya leginkább azzal magyarázható, hogy a lakók nem is igénylik azt.

Idézet
Falun egyáltalán nincs igény a modern fizetési módokra, mivel a székely ember nagyon nehezen változtat a szokásain, tehát még mindig készpénzzel szeret fizetni.

Ha lenne rá igény, már rég bevezettem volna ezt a lehetőséget az üzleteimben. Akad néha egy-egy átutazó, aki megkérdi, hogy lehet-e bankkártyával fizetni, ezért gondolkodom azon, hogy a legforgalmasabb helyen lévő boltba beszerzem a kártyás fizetéshez szükséges eszközöket, a többibe azonban nem, mert egyszerűen nincs értelme” – hangsúlyozta az egyik általunk megkérdezett vállalkozó, aki Csíkszépvízen, Csíkszentmiklóson és Csíkvacsárcsiban összesen hét kis boltot működtet.

Hozzátette, mivel Szépvíz nagyon közel van Csíkszeredához, a fiatalabbak általában autóba ülnek, és a nagyobb áruházakban intézik el a bevásárlást. „A vidéki kis boltok az idősebb generációból élnek, a nyugdíjasok pedig csakis készpénzzel fizetnek. A jelenlegi helyzet azonban a jövőben változni fog, ugyanis a következő nemzedéknek már igénye lesz a bankkártyás fizetésre vidéken is” – emelte ki.

Megterhelést jelent a vidéki boltoknak

Egy csíkszentkirályi bolt tulajdonosa is megerősítette, hogy vidéken nincs igény a kártyás fizetésre, illetve egy másik problémára is rámutatott. „A könyvelés szempontjából a kis boltoknak nagy megterhelést jelentene ez az újítás, hiszen mi bankon keresztül nem fizetünk, nem állunk semmilyen kapcsolatban a pénzintézetekkel, ezért folyamatosan kellene utazni, a bankból kivenni a pénzt, és azt megint levásárolni. Ez a könyvelést nagyon megbonyolítja, és rengeteg pluszmunkát jelent. Ennek ellenére a legtöbben nem is ezért nem vezetik be, hanem mert egyszerűen nincs rá igény, az én boltomból még egyetlen vásárló sem ment el azért, mert nem tudott kártyával fizetni” – hangsúlyozta a szentkirályi vállalkozó.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. július 15., kedd

Még mindig nagy divat Romániában az áram- és a gázlopás

Csak az ország északi felében az év első hat hónapjában 8,5 millió lej értékben loptak áramot és gázt – közölte a Delgaz Grid szolgáltató.

Még mindig nagy divat Romániában az áram- és a gázlopás
2025. július 15., kedd

Késés miatt hatmilliárd eurónyi uniós pénzt veszít az ország

Románia nem tud befejezni a megszabott határidőig a helyreállítási tervbe (PNRR) foglalt mintegy 6,3 milliárd euró értékű projekteket – jelentette ki kedden Dragoș Pîslaru európai projektekért és beruházásokért felelős miniszter.

Késés miatt hatmilliárd eurónyi uniós pénzt veszít az ország
2025. július 15., kedd

„Spórolni kell”: bérkiigazítások a Cseke Attila által vezetett tárcánál

A fejlesztési minisztérium alárendeltségébe tartozó minden intézmény esetében felülvizsgálták a vezetők fizetését és az igazgatótanácsok tagjainak tiszteletdíját – és ahol szükséges volt, módosították azokat – tájékoztatott kedden az RMDSZ sajtóirodája.

„Spórolni kell”: bérkiigazítások a Cseke Attila által vezetett tárcánál
2025. július 15., kedd

Tánczos: előbb-utóbb eljutunk a progresszív adó bevezetéséig

Előbb-utóbb bevezetik a progresszív adót Romániában – vélekedik Tánczos Barna miniszterelnök-helyettes.

Tánczos: előbb-utóbb eljutunk a progresszív adó bevezetéséig
2025. július 14., hétfő

Lefölözné az állam a magánnyugdíjakat is, de elkerülhető a pluszadófizetés

Az új adótörvénykönyv a magánnyugdíjakra is kiveti az egészségügyi szolgáltatási járulék kifizetésének kötelezettségét, ami a haszonélvezők adóterhének megduplázódásához vezethet.

Lefölözné az állam a magánnyugdíjakat is, de elkerülhető a pluszadófizetés
2025. július 14., hétfő

Felvonulás a megszorítások ellen: egységes fellépést szorgalmaz az Alfa Kartell

Az Alfa Kartell Szakszervezeti Szövetség hétfőn felkérte a többi szakszervezetet, hogy csatlakozzanak a parlamentnél délutánra meghirdetett felvonulásukhoz.

Felvonulás a megszorítások ellen: egységes fellépést szorgalmaz az Alfa Kartell
2025. július 14., hétfő

Pénzügyminiszter: a román államadósság elérheti a GDP 60 százalékát, soha nem volt ilyen rossz a helyzet

Az előrejelzések szerint Románia államadóssága az idei év végére eléri a GDP 60 százalékát – jelentette ki Alexandru Nazare pénzügyminiszter, hozzátéve, hogy az adósság elmúlt öt évben 20 százalékkal, 570 milliárdról több mint 1,1 milliárd lejre nőtt.

Pénzügyminiszter: a román államadósság elérheti a GDP 60 százalékát, soha nem volt ilyen rossz a helyzet
2025. július 13., vasárnap

Nyaralásos csalások: az olcsó, last minute vakációra vágyó turisták sietségét használják ki a hackerek

A nyaralások a hackerek kedvenc célpontjává váltak: rengeteg online csalás tapasztalható a foglalások terén.

Nyaralásos csalások: az olcsó, last minute vakációra vágyó turisták sietségét használják ki a hackerek
2025. július 11., péntek

Otthonteremtés most, azonnal! Rövid ideig sok ezer eurót spórolhatnak az új lakást vásárlók

Nagy nyomás nehezedik az új otthonban gondolkodókra, hiszen a deficitcsökkentés miatt augusztus elsejétől megszűnik a kedvezményes áfakulcs, és 21 százalékosra emelkedik az új építésű lakások értékesítésekor felszámolt általános forgalmi adó.

Otthonteremtés most, azonnal! Rövid ideig sok ezer eurót spórolhatnak az új lakást vásárlók
2025. július 11., péntek

Nem kérnek a megszorításokból: ezúttal a vízügyi igazgatóság alkalmazottai vonultak utcára

A román vízügyi igazgatóság (ANAR) átszervezése veszélyezteti a vízgazdálkodási infrastruktúrát és pusztító hatása lesz az alkalmazottakra és családjaikra – közölte egy nyílt levélben az intézmény szakszervezete (SMAR).

Nem kérnek a megszorításokból: ezúttal a vízügyi igazgatóság alkalmazottai vonultak utcára