Fotó: Pixabay.com
Csak az 50 ezer euró fölötti éves üzleti forgalmat lebonyolító vállalkozásoknak teszik kötelezővé egy frissen elfogadott törvénytervezet által, hogy lehetőséget biztosítsanak ügyfeleiknek a bankkártyás fizetésre. Eközben egyre többen fizetnek bankkártyával – igaz, teljesen eltérőek a trendek a városok és a vidék között, nem reprezentatív közvélemény-kutatásunk szerint a községekben egyáltalán nincs igény a modern fizetési eszközökre.
Valósággal „kiherélte” a parlament a bankkártyák széles körben való használatát lehetővé tevő törvényt, amikor a legutóbbi módosításkor egyetlen tollvonással
Bár az országban 16 millió bankkártya van használatban, a kisebb kereskedőknek, vendéglőknek továbbra sem lesz kötelező elfogadniuk a bankkártyát, így ezentúl is sokszor kell vadászni a legközelebbi bankautomatát, ha egy vendéglőben fizetni akarunk. A számítások szerint ugyanis a romániai kereskedelmi és szolgáltatói egységek bő háromnegyedére nem lesz kényszerítő hatással a jogszabály, amely jelenleg csak Klaus Johannis aláírására vár ahhoz, hogy megjelenjen a Hivatalos Közlönyben és hatályba lépjen.
Az indoklás szerint azért volt szükség a most meghozott módosításra, mivel sok kereskedő panaszkodott a POS-szel járó költségekre. A kártyaleolvasót ugyan a bank ingyen biztosítja az igénylőknek, ám használata már nem ingyenes. Az Adevărul napilap internetes kiadásának nyilatkozó bankpiaci illetékesek elmondták,
Ugyanakkor van az egyszeri használati illeték is, ami a bank függvényében a kifizetett összeg 0,6 és 1 százaléka között váltakozhat, de olyan bank is akad, amely elveszi a 2 százalékot. Ezek az illetékek különben az Adevărul információi szerint alkudhatók a havi forgalom függvényében.
Várhatóan egyébként a bankkártyás ügyfelek mellett a pénzintézetek lesznek a legnagyobb vesztesei a mostani módosításnak, az Elektronikus Fizetésekért Egyesület (APERO) ügyvezető igazgatója nemrég a sajtónak úgy nyilatkozott, hogy az ágazat képviselői tavaly 12 millió eurót fektettek be kártyaleolvasókba és a szükséges infrastruktúrába, ez az összeg pedig a mostani körülmények között egyhamar nem fog megtérülni.
Pedig egyre népszerűbbé válik a bankkártyás fizetés országos szinten, az így elköltött összeg 2013-ban még 24 milliárd lej, tavaly viszont már 63 milliárd lejt tett ki – derül ki a témában végzett kutatásokból, arra azonban nem adnak választ, hogy mennyivel nőne még a POS-ek közvetítésével elköltött összeg, ha szélesebb körben lehetne használni a kártyákat. Ezzel párhuzamosan ugyanakkor a Román Nemzeti Bank (BNR) statisztikái szerint a bankautomatákból kivett pénzösszeg is folyamatosan emelkedett az elmúlt években:
– ez összefüggésben állhat azzal, hogy egyre több embernek van bankkártyája, ám még mindig sokan ódzkodnak a kártyás fizetéstől, vagy egyszerűen nincs is erre lehetőségük. Tény viszont, hogy a bankokból kivett összeg még mindig szinte háromszor magasabb, mint amennyit kártyás fizetéssel költenek a romániaiak
A statisztikák és a tapasztalatok egyaránt azt mutatják, hogy teljesen eltérő trendeket tapasztalhatunk városon és vidéken – minél nagyobb egy település, annál nagyobb eséllyel tudunk kártyával fizetni. Ezt erősítette meg a lapcsaládunk munkatársa által végzett, nem reprezentatív csíkszéki közvélemény-kutatás is. Kiderült, Csíkszeredában nagy igény van a kártyás fizetésre, és azokból a kis boltokból, ahol erre nincs lehetőség, gyakran átmennek a vásárlók olyan üzletekbe, ahol van.
Mint az egyik Tudor lakótelepi kisbolt tulajdonosa kérdésünkre elmondta, elviekben nekik „nem éri meg” a modern fizetési lehetőségek megteremtése, de lassan akkora igény van rá, hogy muszáj lesz mindenkinek bevezetnie, hiszen gyakran már nem is tartanak készpénzt maguknál a megyeszékhely lakosai.
Egészen más a helyzet viszont vidéken, ahol a bankkártyás fizetési mód megteremtésének hiánya leginkább azzal magyarázható, hogy a lakók nem is igénylik azt.
Ha lenne rá igény, már rég bevezettem volna ezt a lehetőséget az üzleteimben. Akad néha egy-egy átutazó, aki megkérdi, hogy lehet-e bankkártyával fizetni, ezért gondolkodom azon, hogy a legforgalmasabb helyen lévő boltba beszerzem a kártyás fizetéshez szükséges eszközöket, a többibe azonban nem, mert egyszerűen nincs értelme” – hangsúlyozta az egyik általunk megkérdezett vállalkozó, aki Csíkszépvízen, Csíkszentmiklóson és Csíkvacsárcsiban összesen hét kis boltot működtet.
Hozzátette, mivel Szépvíz nagyon közel van Csíkszeredához, a fiatalabbak általában autóba ülnek, és a nagyobb áruházakban intézik el a bevásárlást. „A vidéki kis boltok az idősebb generációból élnek, a nyugdíjasok pedig csakis készpénzzel fizetnek. A jelenlegi helyzet azonban a jövőben változni fog, ugyanis a következő nemzedéknek már igénye lesz a bankkártyás fizetésre vidéken is” – emelte ki.
Egy csíkszentkirályi bolt tulajdonosa is megerősítette, hogy vidéken nincs igény a kártyás fizetésre, illetve egy másik problémára is rámutatott. „A könyvelés szempontjából a kis boltoknak nagy megterhelést jelentene ez az újítás, hiszen mi bankon keresztül nem fizetünk, nem állunk semmilyen kapcsolatban a pénzintézetekkel, ezért folyamatosan kellene utazni, a bankból kivenni a pénzt, és azt megint levásárolni. Ez a könyvelést nagyon megbonyolítja, és rengeteg pluszmunkát jelent. Ennek ellenére a legtöbben nem is ezért nem vezetik be, hanem mert egyszerűen nincs rá igény, az én boltomból még egyetlen vásárló sem ment el azért, mert nem tudott kártyával fizetni” – hangsúlyozta a szentkirályi vállalkozó.
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) szerdán közölt adatai szerint a februári 7,23 százalékról 6,61 százalékra csökkent márciusban az éves infláció Romániában.
Rögtön az elején akadályokba ütközik a Nagyvárad és Arad között tervezett gyorsforgalmi út építése: óvás miatt felfüggesztik az egyik szakasz megépítésére kiírt közbeszerzési eljárást.
A romániai üzemanyagpiacot vezető Petrom kedden reggel ismét emelte a benzin és a gázolaj literenkénti árát – ez már a harmadik emelés ebben a hónapban.
Jövő hónaptól sokan árcsökkentést fognak tapasztalni, különösen a gáz esetében, de az elektromos energia esetében is – jelentette ki hétfőn Sebastian Burduja energiaügyi miniszter.
A romániai lakosságnak csupán 16 százaléka gondolja úgy, hogy a biztosítótársaságok foglalkoznak a kártérítés kifizetésével, ha megtörténik a baj – derül ki a romániai fuvarozók szövetsége megbízásából készült közvélemény-kutatásból.
Idén márciusban 22 százalékkal csökkent a forgalomba helyezett új gépjárművek száma Romániában 2023 harmadik hónapjához képest; az elektromos autók szegmensében ennél is nagyobb mértékű, 35,9 százalékos visszaesést jegyeztek.
Hamarosan hivatalosan is befejezettnek nyilvánítják a nagyváradi repülőtér korszerűsítési munkálatait, miután az utolsó szükséges eljárások után elkezdték a projekt átvételét.
Az Európai Unió nem tiltja be a fosszilis tüzelőanyaggal működő kazánokat vagy fűtési rendszereket – például fali gázkazánokat, bojlereket, fűtőberendezéseket stb. – szögezte le közleményében az Európai Bizottság.
Márciusban 1 137 956 nyugdíjas részesült szociális pótlékban, 1647-tel kevesebb, mint az előző hónapban – derül ki az Országos Nyugdíjpénztar (CNPP) szombaton közzétett adataiból.
Az Európai Unió országaiban átlagban 3,3 százalékkal került többe a hús idén februárban, mint egy évvel ezelőtt; a legnagyobb arányú árnövekedést Bulgáriában (8,2 százalék) és Romániában (7,7 százalék) jegyezték – közölte pénteken az Eurostat.
szóljon hozzá!