Fotó: Barabás Ákos
Noha a jelzáloghitelek törlesztőrészleteinek kiszámításakor használt irányadó bankközi kamatláb (ROBOR) ugrásszerűen megnőtt a tavalyhoz képest, egyelőre a trend nem befolyásolja az erdélyi és partiumi ingatlanpiacot.
2018. július 14., 08:372018. július 14., 08:37
2018. július 14., 08:412018. július 14., 08:41
Úgy tűnik, hogy egyelőre nem hat ki az erdélyi és a partiumi ingatlanpiacra a lejben igényelt hitelek törlesztőrészleteinek kiszámításakor használt irányadó bankközi kamatláb (ROBOR) alakulása. A Krónika által megkérdezett ingatlanpiaci szakértők egybehangzóan azt mondják, nem érezhető sem a kereslet, sem pedig az árak alakulásában, hogy a tavalyhoz képest lényegesen megnőttek a törlesztőrészletek. Például egy, az Első otthon program keretében vásárolt, 60 ezer eurós lakás havi törlesztőrészlete jelen pillanatban 300 lejjel magasabb, mint egy éve.
A kolozsvári ingatlanpiac nem érzi a ROBOR alakulását, sőt az árak felfele ívelnek – összegezte tapasztalatait lapunk megkeresésére Bónis Endre, a Reform ingatlanügynökség vezetője. A szakértő azt mondja, érezhető egy kis megtorpanás, de azt semmiképp sem kamatok alakulásának rovására írná, hanem inkább azon elemzői nyilatkozatokéra, amelyek szerint lehet, hogy csúcsra hág a piac, és a 2007–2008-ashoz hasonló válság jöhet. Bónis azonban
És egyelőre nem úgy tűnik, hogy elapadna a fizetőképes vásárlóközönség. Évek óta tartó trend, hogy nemcsak a kolozsváriak veszik az újonnan épülő vagy eladásra kínált régi lakásokat, hanem létezik egy „mágneseffektus”, vagyis a környező megyékből nagyon sokan kincses városi ingatlanokba fektetik a pénzüket, a tulajdon bérbeadásából pedig legtöbbször tekintélyes hozammal megtérül a befektetett összeg.
Ez a folyamat viszont Bónis szerint nem okoz feltétlenül logikus változásokat a piacon, a máshonnan érkezők ugyanis nem tesznek különbséget a jobb és rosszabb környékek között, mindenütt megadják a kért összeget, ez pedig bizony „viszi az árakat”. A lakások ára nagyban múlik azon, hogy a város melyik részén találhatók, a központ és a központhoz közeli a nyerő, így ott az árak is nagyobbak, de ha átlagot kellene számolni, akkor a szakértő szerint egy garzon nagyjából 40 ezer euró, a 3 szobás lakás ára pedig 80–90 ezer euró körül alakul.
A ROBOR-ra visszatérve Bónis elmondta, a jelenlegi ütemű növekedés nem fog hirtelen változást okozni, meglátása szerint ugyanakkor jó befolyással is lehet a piacra, az emberek ugyanis érzékelhetik, hogy ingoványos talajra lépnek a jelzáloghitellel, s ha nemrég még az albérletnek megfelelő összegből törleszteni tudtak, ma már nem biztos. De a szakértő szerint egy 20 százalékos emelkedés sem okoz nagy drámát, mivel a fizetések is jó ütemben nőnek, így egyensúly van.
Nem érezte meg a ROBOR szárnyalását a nagyváradi ingatlanpiac sem, az emberek továbbra is vásárolnak maguknak hitelből lakást – szögezte le a Krónika érdeklődésére Giuffrida Antonino Mirko, a Gaminvest ingatlanügynökség menedzsere. Meglátása szerint ebben a tekintetben nem is várható változás, ugyanis akik nagyon szeretnének saját lakásban élni, ám erre csak jelzáloghitel igénylésével nyílik lehetőségük, azok ezután is meg fogják ezt tenni.
Kérdésünkre a szakember beszélt arról is, hogy
Kereslet pedig házak, társasházi lakások, telkek iránt egyaránt van, természetesen továbbra is a kétszobás lakás a legkelendőbb, a központ és a központ környéki területek iránt van a legnagyobb érdeklődés, de mindenki a lehetőségei szerint választ. Amikor arról faggattuk, hogy mégis mi az, ami nehezen eladható, Giuffrida Antonino Mirko a 200 ezer eurósnál drágább ingatlanokat jelölte meg.
Fotó: Barabás Ákos
A Székelyföldön a ROBOR ingadozása nem befolyásolja mérhetően az ingatlanárakat – szögezte le hasonlóképpen megkeresésünkre Nemes Zoltán. A csíkszeredai Terniopontos ingatlanközvetítő munkatársa leszögezte,
Az ingatlanközvetítő rámutatott, a székelyföldi városokban még mindig sokkal nagyobb a kereslet a lakások iránt, mint a kínálat, és egyértelműen ez határozza meg az árakat. Jelenleg sokkal többen vásárolnának városi társasházban lakást, mint magánházat, vagy telket, ez pedig „aberrált árakhoz” vezetett. „Nem normális, hogy jelenleg 60–70 ezer eurót kérnek egy három-négy szobás panellakásért, vagy hogy a kétszobás ingatlan 40 ezer euróért cserél gazdát.
– szögezte le Nemes Zoltán. Úgy véli, ez most is meg fog változni, ám nem számít látványos összeomlásra, legfeljebb annyi történik, hogy a tulajdonos 50 ezer eurót kér egy lakásért, de már nem kapja meg.
A valós piaci értéknél jelenleg 25–30 százalékkal nagyobbak az ingatlanárak Háromszéken – értett egyet kollégájával Kész János, a sepsiszentgyörgyi SIC-Imobprest ingatlanközvetítő ügyvezetője. Érdeklődésünkre elmondta, ez hosszú távon nem tartható, ő is arra számít, hogy előbb-utóbb visszaesnek az árak. Bárhogy alakul a ROBOR, további drágítást már nem bír el a piac, egyszerűen elérték már azt a legmagasabb értéket, amit a helyi vásárlóerő elbír. Kész János is úgy véli, ugyanazok az előjelek, mint a 2007–2008-as válság előtt. Meglátása szerint
Ha bankhitelből vásárolnak ingatlant, az szigorúan szabályozott, míg ha készpénzzel fizetnek, nagyobb a vevő mozgástere. Kész János elmondta, Sepsiszentgyörgyön jelenleg 26 ezer euróba kerül egy kétszobás kislakás, de a jobb minőségű, nagyobb felületű szintén kétszobásért akár 40 ezer eurót is elkérnek.
Eltérőan alakult viszont a marosvásárhelyi ingatlanpiac. Berszán Vilmos, az egyik helyi ingatlanügynökség vezetője érdeklődésünkre csütörtökön arról beszélt, hogy
Mint részletezte, az eladók még akkor is próbálják tartani a tavalyi árakat, ha a kereslet lényegesen megcsappant. „A tavalyi év szinte hasonló volt a 2006-os, 2007-es ingatlanbumhoz, Marosvásárhelyen szinte nem maradt eladatlan panellakás a piacon. Olyan eset is előfordult, hogy az orvosi egyetemmel átellenben fekvő társasházban egy lakásra két jelentkezőnk is akadt, ötszáz eurós léptékben licitáltak!” – próbálja érzékeltetni a 2017-es helyzetet Berszán. A szakember azonban nemcsak a ROBOR látványos megemelkedésével magyarázza a visszaesést.
Az ingatlanügynökség vezetője úgy érzi, míg 2017 elején a lakosság hitt a PSD-s fizetésnövelési ígéreteknek, és különböző bankhitelek felvételére szánta el magát, 2018-ra rádöbbent, hogy nettó jövedelme szinte semmi nem változott. Szerencsés kivételt képeznek az orvosok, pedagógusok és politikusok. „Senki nem akar kockáztatni, ennek ellenére a lakásárak nem csökkentek” – állítja Berszán Vilmos. Az egyetem közelsége miatt Marosvásárhely legkeresettebb lakóövezete továbbra is a Párkány (Kornisa) sétány és a November 7. A valamikor külvárosinak számító új Tudor is kezd drágább lenni, mint például a belvárosi Budai Nagy Antal lakótelep.
Jelenleg 900 ezer romániai munkavállaló él a nyugdíjrendszer harmadik pillére, a fakultatív magánnyugdíjalap adta megtakarítási lehetőséggel, míg további mintegy 96 ezren már megkapták az itt felgyűlt pénzüket az első 18 év után.
Drágul a hitelfelvétel az év második felében – figyelmeztetnek szakemberek.
Bár az alapélelmiszerek ára egyelőre nem nő – legalábbis nem az árrés megemelése miatt –, számos területen hozott drágulásokat az év második fele. A legnagyobb áremelkedés a villamosenergia esetében lesz.
A fejlesztési és közigazgatási minisztérium ma közvitára bocsátott egy jogszabálytervezetet, amely szerint szigorú, teljesítményalapú feltételekhez kötik az európai uniós forrásokból finanszírozott beruházásokon dolgozó közalkalmazottak bérpótlékát.
Lesújtó képet vázolt fel Alexandru Nazare pénzügyminiszter a román gazdaság helyzetéről.
Ismét egy aszályos nyárra kell számítani, ami nagyon megnehezíti a gazdák dolgát. Miközben a Kárpátokon túli területeken – ha lassan is, de – bővülnek az öntözhető mezőgazdasági területek, Erdély egyelőre kimaradt a román állami irrigációs beruházásokból.
Jóváhagyta pénteki ülésén a kormány a munkaügyi minisztérium rendelet-tervezetét, amely szerint a villanyáram hatósági árszabályozásának kivezetése után a kiszolgáltatott fogyasztók havi 50 lej értékű elektronikus energiautalványra lesznek jogosultak.
Pénteki ülésén a kormány további három hónappal meghosszabbította az alapélelmiszerek kereskedelmi árrésének korlátozását.
A munkaügyi minisztérium társadalmi párbeszéd bizottságának pénteki ülésén a szakszervezetek képviselői a Háromoldalú Érdekegyeztető Tanács sürgős összehívását kérték a deficitcsökkentő csomag egészének megvitatására.
Az EU tagállamai közül tavaly Romániában voltak a legolcsóbbak az élelmiszerek és az alkoholmentes italok – közölte pénteken az Eurostat adataira hivatkozva az Országos Statisztikai Intézet (INS).
szóljon hozzá!