Fotó: Facebook/Erdei-Dolóczki István
„Ha jól működtetik, eredményes lehet a független befektetési alap, nagy beruházásokat tudnak megfinanszírozni ebből a pénzből, és ez előrelendítheti az infrastruktúra-fejlesztést” – értékelt a képviselőházi döntést követően a Krónika megkeresésére Erdei-Dolóczki István parlamenti képviselő.
Amint arról beszámoltunk, nagyszabású infrastrukturális beruházásokat készül megvalósítani a kormány abból a független fejlesztési és befektetési alapból, amelynek létrehozását szerdán fogadta el döntéshozó kamaraként a képviselőház, és amelybe 33 állami vállalat részvényei kerülnek.
A jogszabályt 174 honatya szavazta meg, 98-an ellene voksoltak három tartózkodás mellett. Az alap létrehozását a kormány fő erejét képező szociáldemokraták tűzték ki még a 2016-os parlamenti választás előtt. A tervezet kidolgozása csaknem másfél évet tartott. A tényleges munka megkezdéséig még Klaus Johannis államfőnek ki kell hirdetnie a jogszabályt.
Elfogadta a román képviselőház szerdán a 33 román állami vállalat részvényeit tartalmazó szuverén fejlesztési és befektetési alap létrehozásáról szóló törvényt.
Erdei-Dolóczki István kérdésünkre elmondta, hogy
Az alsóház pénzügyi bizottságának RMDSZ-es tagja szerint sok múlik majd azon, hogy működteti ezt az alapot a grémium, amelyet az élére kineveznek. „Lehet sikertörténet, de lehet fiaskó is.
– részletezte a szatmári politikus.
Mint kifejtette, első lépésben 1,8 milliárd lej készpénzt utalnak át az újonnan megalakuló cégnek, majd a 33 állami tulajdonban levő vállalat év végi profitját is ennek utalják. Eddig ezek a pénzek bekerültek a nagy „közös költségvetési kosárba”, onnan osztották szét, így azonban csak beruházásokra lehet majd fordítani.
A képviselő szerint nincs igazuk az ellenzőknek abban, hogy a jól működő állami cégek profitja kikerül az állami ellenőrzés alól, hiszen ahogy eddig is, a pénz a pénzügyminisztériumhoz jut, és a kormány dönt a felhasználásáról, viszont legalább ezt a pénzt nem lehet majd fizetésekre költeni, csak befektetésekre. Kockázat pedig mindenben van, hiszen az alap a megfinanszírozott cég részvényeit foglalja le fizetésképtelenség esetén, ám ha a cég csődbe megy, ez is veszteség, ám ezt Erdei-Dolóczki szerint nem lehet kivédeni.
A szociálliberális kormánykoalíció által megszavazott törvény szerint a befektetési alap törzstőkéje 9 milliárd lej (1,9 milliárd euró) lesz, amit a vállalatok adnak össze fokozatosan öt év alatt.
A szuverén alap működését egy kilenctagú testület felügyeli majd, tagjait a pénzügyminisztérium nevezi ki. A kormány szerint a szuverén alap megfelelő eszköz arra, hogy nagyszabású infrastrukturális beruházásokat valósítsanak meg.
Az ellenzék azzal vádolja a kormányt, hogy a szuverén alap létrehozásával lényegében saját politikai céljaira akarja felhasználni az állami vállalatok vagyonát és pénzét. Az alap ugyanis az alárendeltségébe tartozó vállalatok privatizációjáról is dönthet.
Liviu Dragnea, a kormányzó Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke ostobaságnak nevezte szerdán az ellenzék vádjait. „Nem vádak ezek, hanem ostobaságok, nincs valóságalapjuk” – szögezte le, kiemelve, hogy hasonló független befektetési alapok a világ számos országában működnek.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Jelenleg 900 ezer romániai munkavállaló él a nyugdíjrendszer harmadik pillére, a fakultatív magánnyugdíjalap adta megtakarítási lehetőséggel, míg további mintegy 96 ezren már megkapták az itt felgyűlt pénzüket az első 18 év után.
Drágul a hitelfelvétel az év második felében – figyelmeztetnek szakemberek.
Bár az alapélelmiszerek ára egyelőre nem nő – legalábbis nem az árrés megemelése miatt –, számos területen hozott drágulásokat az év második fele. A legnagyobb áremelkedés a villamosenergia esetében lesz.
A fejlesztési és közigazgatási minisztérium ma közvitára bocsátott egy jogszabálytervezetet, amely szerint szigorú, teljesítményalapú feltételekhez kötik az európai uniós forrásokból finanszírozott beruházásokon dolgozó közalkalmazottak bérpótlékát.
Lesújtó képet vázolt fel Alexandru Nazare pénzügyminiszter a román gazdaság helyzetéről.
Ismét egy aszályos nyárra kell számítani, ami nagyon megnehezíti a gazdák dolgát. Miközben a Kárpátokon túli területeken – ha lassan is, de – bővülnek az öntözhető mezőgazdasági területek, Erdély egyelőre kimaradt a román állami irrigációs beruházásokból.
Jóváhagyta pénteki ülésén a kormány a munkaügyi minisztérium rendelet-tervezetét, amely szerint a villanyáram hatósági árszabályozásának kivezetése után a kiszolgáltatott fogyasztók havi 50 lej értékű elektronikus energiautalványra lesznek jogosultak.
Pénteki ülésén a kormány további három hónappal meghosszabbította az alapélelmiszerek kereskedelmi árrésének korlátozását.
A munkaügyi minisztérium társadalmi párbeszéd bizottságának pénteki ülésén a szakszervezetek képviselői a Háromoldalú Érdekegyeztető Tanács sürgős összehívását kérték a deficitcsökkentő csomag egészének megvitatására.
Az EU tagállamai közül tavaly Romániában voltak a legolcsóbbak az élelmiszerek és az alkoholmentes italok – közölte pénteken az Eurostat adataira hivatkozva az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!