Romániában 57,3 százalék vallja azt, hogy az országnak az Európai Unióhoz való csatlakozása előnyt jelent, ami csökkenés a tavaly szeptemberi 63,8 százalékhoz mérten – derült ki egy szerdán ismertetett felmérésből, amelyet az INSCOP közvélemény-kutató intézet készített a Román Akadémia 2017-ben alakult, főleg Oroszorsz
Miért hagyják, hagyták el a külföldön élő erdélyi magyarok Romániát, hogyan élnek ott, mennyire tudnak egy „kis magyar világot” teremteni maguk köré, terveznek-e visszajönni? – teszi fel a kérdést a Bálványos Intézet, amely nagyszabású online kérdőíves közvélemény-kutatást indít.
Tízből hat román állampolgár véli úgy, hogy a korrupció kihat mindennapi életére – derül ki az Európai Bizottság (EB) által közzétett Eurobarométer-felmérés eredményeiből.
A Magyarországon élők többsége egyetért a kettős állampolgársággal, de a vele járó szavazati joggal már kevésbé – derül ki a Trianon 100 MTA-Lendület Kutatócsoport májusban készült felméréséből.
Közzétette a 10-es osztályzatú romániai városok listáját a Világbank. A rangsorban hét erdélyi város szerepel; Segesvár az egyetlen település, amely nem megyeszékhely.
Javul a szomszédos országok Magyarország-képe, Szlovákiában vannak a leginkább jó véleménnyel Magyarországról – derül ki Közép-Európai Nézőpont Intézet 2020-as Magyarország-barométeréből, amelynek eredményét kedden juttatták el az MTI-hez.
Májusban folytatódott Romániában a kisebb bal- és jobbközép pártok erősödése, miközben a két nagy párt, a liberálisok és szociáldemokraták támogatottsága tovább csökkent – derült ki egy pénteken közzétett felmérésből.
Sokakat meglepett az UrbanizeHub listája a leggazdagabb romániai városokról, hiszen még véletlenül sem Bukarest, Kolozsvár vagy éppen Temesvár áll a rangsor élén. Összesen amúgy 15 erdélyi város került fel a harmincas toplistára. A szakértő szerint a használt módszertan torz képet fest a városok gazdasági erejéről.
Főleg középkorúak, túlnyomórészt nők követték a járvány miatt az online térbe szorult egyházi eseményeket, és a közvetítésekre a későbbiekben is igény mutatkozik. Az internetes istentiszteletek lehetővé teszik a felekezetek közti „átjárást” – derült ki a kolozsvári Valláskutató Intézet álta
Ha most lennének a helyhatósági választások, a szavazók 32,7%-a a Nemzeti Liberális Pártra (PNL), 25,3%-a a Szociáldemokrata Pártra (PSD), 19,8%-a pedig a Mentsétek meg Romániát Szövetség - Szabadság, Egység és Szolidaritás Pártja alkotta szövetségre (USR-PLUS) adná a voksát.
A teljes Kárpát-medencét felölelő kutatás indult, melyben azt vizsgálják, milyen hatással van a koronavírus-járvány és az ennek nyomán kibontakozó válsághelyzet a külhoni magyarságra, összehasonlításban a magyarországi magyarokkal, valamint a befogadó országok többségi társadalmainak tagjaival.
Tíz romániai lakosból hét úgy gondolja, hogy a koronavírus nem fog egyhamar eltűnni, és a járványt követő gazdasági válság nagyobb veszélyt rejt magában, mint maga a betegség.
Raed Arafat belügyi államtitkár messze a legmegbízhatóbb közéleti személyiség Romániában – derül ki az IRES közvélemény-kutató felméréséből, amely a koronavírus miatt kihirdetett szükségállapotban, április 7-8-án készült.
Tovább csökkent a Klaus Johannis államfőhöz közel álló, kisebbségben kormányzó jobbközép Nemzeti Liberális Párt (PNL) népszerűsége Romániában, de a tavaly ősz óta ellenzékben lévő Szociáldemokrata Párt (PSD) megítélése is visszaesett az utóbbi hónapban.
Tovább öregedett a romániai lakosság: a 65 éves és annál idősebb személyek száma 507 ezerrel haladja meg a fiatal, 0–14 évesekét (3,752 millió 3,245 millióval szemben) – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (NS) által csütörtökön nyilvánosságra hozott adatsorokból.
Minden második romániai alkalmazott fél attól, hogy gazdasági válság fogja kísérni a COVID-19 járványt, és egynegyedüknek nincs félretett pénzük arra az esetre, ha állás nélkül maradnának – derül ki a BestJobs álláskereső portál felméréséből.
Először csökkent a Klaus Johannis államfőt támogató, tavaly novemberben kormányra került jobbközép Nemzeti Liberális Párt (PNL) támogatottsága az utóbbi egy évben, a tavaly ősz óta ellenzékben lévő Szociáldemokrata Párt (PSD) megítélése pedig először javult számottevően a tavalyi európai parlamenti választások óta.
A magyar kormány támogatáspolitikájának térnyerése tükröződik annak a reprezentatív felmérésnek az eredményeiben, amelyet tavaly készítettek Háromszéken. A román politikusokban és a bukaresti kormányban csupán a megkérdezettek öt százaléka bízik.
Látogatottsági adatok