A lista másik végén a román politikusok, a román kormány és intézményei állnak, melyek iránt elenyésző a háromszéki magyarok bizalma: alig öt százalék körül alakul.

Orbán Viktor bizalmi indexe 92 százalék, tehát majdnem konszenzuális, Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármesteré 78 százalék, Tamás Sándor 74 százalékon áll, Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes 67,5 százalékon, Kövér László az Országgyűlés elnöke 62,5 százalékon, Kelemen Hunor 62 százalékon.

Az intézményekbe vetett bizalom is hasonlóan alakul: a Kovászna megyei magyarok 82 százaléka bízik Magyarország kormányában, 67 százalék a polgármesteri hivatalban, 61 százalék a megyei tanácsban, 18 százalék a román államelnökben, 16 százalék az Országos Korrupcióellenes Ügyészségben (DNA) és csak 12 százalék Románia kormányában.

A pártok népszerűsége tekintetében is hasonló a helyzet: az RMDSZ 65 százalékon áll, az MPP és az EMNP 22, illetve 26 százalékon, míg a román pártok öt százalék alatt teljesítenek. Kiss Tamás hangsúlyozta, a magyar kormány támogatáspolitikájának térnyerése tükröződik az eredményekben. A román pártok helyi szervezetei a helyi románság érdekeit képviselik, nem szólítják meg a magyarokat, több esemény kapcsán feléledt a nacionalizmus, ezzel magyarázható a magyarok irányukban táplált bizalmatlansága – fejtette ki a szociológus.

Az országban rosszul mennek a dolgok, helyben sokkal jobban

A közhangulatra vonatkozó kérdésekre a magyar válaszadók többsége, 85 százalék mondta azt, hogy az országban rossz irányba haladnak a dolgok, viszont a saját településéről már összességében 58 százalék mondta, hogy fejlődött az elmúlt két esztendőben, és csak 35 százalék vélekedett úgy, hogy nem. A sepsiszentgyörgyiek a legelégedettebbek a város haladásával: 81,2 százalék vélte úgy, hogy fejlődött. Kiss Tamás szerint ennek a hátterében az ipari szerkezetváltás áll, a megyeszékhelyen az alacsony hozzáadott értéket előállító nadrággyáraktól elmozdult a gépkocsigyártás irányába az ipar struktúrája, ezt pedig intenzív fejlődésként élik meg a sepsiszentgyörgyiek. Ám ez a hatás nem ért el a falvakba vagy Erdővidékre: például a barótiak 80 százaléka nem lát semmiféle fejlődést a térségében.

Stagnál az RMDSZ, mélyrepülésben az ellenzék

A háromszéki magyarok közül viszonylag sokan, 59 százalékuk mondta azt, hogy részt vesz a helyhatósági választásokon. Ennél a tényleges részvétel alacsonyabb szokott lenni, hívta fel a figyelmet Kiss Tamás.

A két kisebb párt szavazatokban mérhető támogatottsága meredeken csökkent: míg az MPP 2008-ban volt a népszerűsége csúcsán – akkor a szavazók 21 százaléka voksolt volna a pártra –, a tavalyi felmérésben már csak 5 százalék körüli a voksolók körében mért támogatottsága. Az Erdélyi Magyar Néppárt a 2011-es 18 százalékról esett vissza szintén 5 százalékra.

Kiss Tamás rámutatott, a bizalom és a szavazás nem ugyanaz: sokan mind a három erdélyi magyar pártban megbíznak, de csak az egyikre szavaznak. A mozgósítás szempontjából Barót és Kovászna városa „érzékeny pont”: Baróton mennének el a legkevesebben szavazni, míg Kovásznán a magyar közösség mozgósíthatósága alacsonyabb, mint a románoké. A jelölteket is mérték, bár sem Tamás Sándornak, sem Antal Árpádnak nincs még ellenjelöltje, így nehéz szimulálni. A magyarok 72 százaléka szavazna Tamás Sándorra, a románok körében 9 százalékos a támogatottsága. Antal Árpádra a sepsiszentgyörgyi magyarok 79 százaléka voksolna, és a románok közül is támogatja 27 százalék. Kiss Tamás rámutatott, a román válaszadók a nyílt kérdésre sem neveztek meg potenciális sepsiszentgyörgyi polgármester-ellenjelöltet, vagyis nincs a városban olyan román személyiség, akit „pajzsra tudnának emelni”.